scholarly journals Manejo perioperatorio de aneurismas de la arteria poplítea en pacientes con isquemia aguda: revisión de la literatura

2021 ◽  
Vol 49 (3) ◽  
Author(s):  
Selene Herrera-Martínez ◽  
Claudia E. Mojica-Rodríguez ◽  
César I. Díaz-Núñez ◽  
Óscar F. Cruz-Gómez ◽  
Felipe Girón-Pérez
Keyword(s):  
Arteria Poplitea

Stenting der Arteria femoralis aus angiologischer Sicht

2003 ◽  
Vol 23 (02) ◽  
pp. 71-73
Author(s):  
R. M. Bauersachs
Keyword(s):  
Perkutane Transluminale Angioplastie ◽  
Arteria Femoralis ◽  
Arteria Poplitea

ZusammenfassungDie perkutane transluminale Angioplastie ist eine gut etablierte, wirksame und sichere Behandlungsoption für Stenosen und kurzstreckige Verschlüsse im Bereich der Oberschenkelarterien. Die zusätzliche Einlage von Stents ist allerdings mit einer häufigen und relativ raschen Restenosierung durch Intimaproliferation vergesellschaftet. Aufgrund dieser Problematik ist die Stenteinlage besonderen Situationen vorbehalten, z. B. Auftreten einer PTA-induzierten Dissektion, elastisches Recoil, insbesondere bei exzentrischen Stenosen.Bei der Platzierung in Bewegungssegmenten im Bereich der Arteria femoralis communis oder der Arteria poplitea kann es zur Desintegration des Stents kommen. Eine Stenteinlage sollte deshalb vermieden werden. Die aktuelle zurückhaltende angiologische Beurteilung des Stentings in der Arteria femoralis könnte durch effektive Maßnahmen zur Eindämmung der intimalen Hyperplasie (z. B. Brachytherapie oder Sirolimusbeschichtete Stents) revidiert werden.

Caso 7. Degeneración quística adventicial de la arteria poplítea

Angiología ◽  
2015 ◽  
Vol 67 (5) ◽  
pp. 434
Author(s):  
M. Barbosa Barros ◽  
L. Carpintero Mediavilla ◽  
J.A. Gonzalez Fajardo ◽  
C. Vaquero Puerta
Keyword(s):  
Arteria Poplitea

Resultados del tratamiento endovascular de los aneurismas de arteria poplítea

Angiología ◽  
2012 ◽  
Vol 64 (2) ◽  
pp. 69-75
Author(s):  
D. López García ◽  
M. García Gimeno ◽  
M.A. González Arranz ◽  
S. Tagarro Villalba ◽  
M.E. González González ◽  
...  
Keyword(s):  
Arteria Poplitea

scholarly journals Utilização da safena magna in situ para arterialização do arco venoso do pé

2010 ◽  
Vol 9 (3) ◽  
pp. 119-123 ◽  
Author(s):  
Cesar Roberto Busato ◽  
Carlos Alberto Lima Utrabo ◽  
Ricardo Zanetti Gomes ◽  
Eliziane Hoeldtke ◽  
Joel Kengi Housome ◽  
...  
Keyword(s):  
Arteria Poplitea

CONTEXTO: O tratamento da isquemia crítica de membros inferiores sem leito arterial distal pode ser realizado por meio da inversão do fluxo no arco venoso do pé. OBJETIVO: O objetivo deste trabalho foi apresentar a técnica e os resultados obtidos com a arterialização do arco venoso do pé, mantendo a safena magna in situ. MÉTODOS: Dezoito pacientes, dos quais 11 com aterosclerose (AO), 6 com tromboangeíte obliterante (TO) e 1 com trombose de aneurisma de artéria poplítea (TA) foram submetidos ao método. A safena magna in situ foi anastomosada à melhor artéria doadora. O fluxo arterial derivado para o sistema venoso progride por meio da veia cujas válvulas são destruídas. As colaterais da veia safena magna são ligadas desde a anastomose até o maléolo medial, a partir do qual são preservadas. RESULTADOS: Dos pacientes, 10 (55,6%) mantiveram suas extremidades, 5 com AO e 5 com TO; 7 (38,9%) foram amputados, 5 com AO, 1 com TO e 1 com Ta; houve 1 óbito (5,5%). CONCLUSÃO: A inversão do fluxo arterial no sistema venoso do pé deve ser considerada para salvamento de extremidade com isquemia crítica sem leito arterial distal.

scholarly journals Comparative descriptive anatomy of the femoral artery in crab-eating fox, hoary fox and maned wolf

2017 ◽  
Vol 54 (3) ◽  
pp. 201
Author(s):  
Daiane Dos Santos de Deus ◽  
Karime Cássia Silveira Gondim ◽  
Lázaro Antônio dos Santos ◽  
Daniela Cristina De Oliveira Silva ◽  
Lucas de Assis Ribeiro ◽  
...  
Keyword(s):  
Femoral Artery ◽  
Maned Wolf ◽  
Cerdocyon Thous ◽  
Arteria Poplitea ◽  
Chrysocyon Brachyurus

O objetivo deste estudo foi descrever a anatomia da artéria femoral em canídeos selvagens, como o cachorro do mato (Cerdocyon thous), a raposa do campo (Lycalopex vetulus) e o lobo-guará (Chrysocyon brachyurus). Foram utilizados dois espécimes de cada grupo canídeo. Solução de látex vermelha foi injetada no sistema arterial dos animais, que foram então fixados em solução aquosa de formaldeído a 10% e dissecados seguindo as técnicas rotineiras da anatomia macroscópica. Nos três grupos canídeos, o padrão arterial foi semelhante ao descrito para canídeos domésticos, em que a artéria femoral profunda origina da artéria ilíaca externa, ainda na cavidade abdominal, e envia seu primeiro ramo, a artéria femoral circunflexa lateral. Alguns ramos musculares, uma ou duas artérias femorais caudais e os ramos terminais - a artéria genicular descendente, a artéria safena e a artéria poplítea - são originários da artéria femoral. O padrão de origem desses vasos também mostra semelhanças com as de canídeos domésticos, às vezes formando troncos e ocasionalmente originando individualmente. Assim, pode-se concluir que o padrão anatômico da artéria femoral e seus ramos em canídeos selvagens mostra semelhanças com a dos canídeos domésticos, mas variações inerentes em cada espécie também estão presentes.

scholarly journals Kezdeti tapasztalataink öntáguló flexibilis sztenttel az arteria poplitea atheroscleroticus betegségeinek kezelésében

2020 ◽  
Vol 161 (15) ◽  
pp. 588-593
Author(s):  
Tibor Takács ◽  
Gábor Mihalovits ◽  
Rita Váradi ◽  
Zsolt Palásthy
Keyword(s):  
Arteria Poplitea

Absztrakt: Bevezetés: Napjainkban a perifériás verőérbetegségek incidenciája mellett a sürgős végtagmentő műtétet igénylő, kritikus végtagischaemiás esetek aránya is növekszik. A modern orvoslás alapelve a minimálinvazivitás szemlélete, így az érrendszer helyreállító beavatkozásaiban is elsődlegessé váltak az endovascularis technikák. Az arteria poplitea atheroscleroticus betegségei korábban a térd alá vezetett femoropoplitealis bypassműtét indikációját jelentették. Manapság egyre gyakrabban használunk intervenciós megoldásokat, ezen az érszakaszon azonban a sztentek használatának indikációjában az irodalom nem egységes. Célkitűzés: Érsebészeti osztályunkon 2016. január óta használunk Jaguár öntáguló flexibilis sztenteket az arteria poplitea atheroscleroticus betegségeinek kezelésére, célunk ezen beavatkozások effektivitásának vizsgálata volt. Módszer: Vizsgálatunkba klinikánk Érsebészeti Osztályán 2016. január 1. és 2017. december 31. között olyan arteria poplitea intervención átesett betegeket válogattuk be, akiknél Jaguár sztent beültetése is történt. Egyéves utánkövetés során vizsgáltuk a sztentek átjárhatóságát, az amputációmentes túlélést és az ezeket befolyásoló rizikófaktorokat. Statisztikai analízis: A folyamatos változók összehasonlítását Student-féle t-teszttel, a kategorikusokat khi-négyzet-próbával végeztük. Eredmények: A vizsgált időszakban 33 esetben végeztünk olyan poplitea, illetve femoropoplitealis endovascularis beavatkozást, melynek során az arteria poplitea szegmentbe Jaguár sztent beültetése is történt. Reoperációt igénylő posztintervenciós szövődmény 2 esetben fordult elő. Az utánkövetés során az első év végén a popliteasztentek primer átjárhatósága 58,1%-os, szekunder átjárhatósága 74,2%-os, míg az amputációmentes túlélés 96,8%-os volt. Következtetés: Eredményeink alapján – a nemzetközi irodalmi adatokkal összehasonlítva – megállapítható, hogy bár a Jaguár sztentek egyéves primer átjárhatósága relatíve alacsonyabb, az egyéves amputációmentes túlélés már jónak mondható, emellett a módszer sok esetben lényegesen kisebb műtéti terheléssel jár. Orv Hetil. 2020; 161(15): 588–593.

scholarly journals Enfermedad quística de la adventicia, arteria poplítea

2017 ◽  
Vol 32 (1) ◽  
pp. 56-60
Author(s):  
Giancarlo Schiappacasse ◽  
Camila De la Barra ◽  
Fernando Ibáñez
Keyword(s):  
Arteria Poplitea
Sign in / Sign up

Export Citation Format

Share Document