scholarly journals Environmental Restoration of Metal-Contaminated Soils

2021 ◽  
Vol 11 (22) ◽  
pp. 10805
Author(s):  
Fulvia Chiampo ◽  
Massimo Zacchini

The growing industrialization of the last two centuries has improved life to a great extent in the countries where it occurred [...]

Author(s):  
Josepha D. Celes ◽  
Paul W. Mayne

In situ plasma magmavication is a powerful and expedient technique for melting soil that subsequently cools to form a glassy igneous rock. A nontransferred arc plasma torch provides temperatures exceeding 4000°C that can be positioned within boreholes as a means of ground improvement or for environmental restoration of contaminated soils. The process is similar to in situ vitrification by embedded graphite electrodes, yet the nontransferred arc is a considerably more efficient process. The artificial rock can be left in place or, alternatively, may be exhumed and stored. The effectiveness of plasma remediation on uncontaminated and contaminated kaolin was investigated through a preliminary series of laboratory chamber tests with small dosages of chemical, biological, and nuclear surrogates. It is believed that the process pyrolizes organic contaminants, while locking the inorganic contaminants within the glass matrix. Measurements in compressive strength, stiffness, porosity, and mass density verified the transformation of soil to rock with improved material characteristics.


2013 ◽  
Vol 62 (2) ◽  
pp. 373-386 ◽  
Author(s):  
György Czira ◽  
László Simon ◽  
György Vincze ◽  
József Koncz ◽  
Gyula Lakatos

Magyarországon a robbanóanyaggal és lőszerszármazékokkal szennyezett területek kármentesítése környezetvédelmi és nemzetgazdasági érdek. Egy hazai lőtérről, illetve lőszer-megsemmisítő telepről vett talajban 900 mg·kg−1 ólom- és 133 mg·kg−1 rézszennyeződést mértünk. A fitoextrakció célja, hogy a növényi szervekbe helyezzük át a nehézfémeket, lecsökkentve ezzel a mobilis, toxikus elemkészletet a szennyezett talajokban. Megvizsgáltuk, hogy egy lőszerszármazékokkal szennyezett talajba, illetve ólommal mesterségesen elszennyezett talajba kijuttatott kelátképzőszerekkel (EDTA, EGTA, citromsav) indukálható-e, megnövelhető-e a növényi szervek Pb- és Cu-akkumulációja?Tenyészedény-kísérletünkben kukoricát neveltünk a fenti ólommal és rézzel elszennyezett lőtéri talajon, illetve a közelben gyűjtött szennyezetlen talajt mesterségesen szennyeztük el 100 mg·kg-1 ólommal. Míg a kontroll (kelátképzővel nem kezelt) szennyezett talajon fejlődő kukorica gyökerében 554 μg·g−1 ólom volt mérhető, addig az EDTA hatására a gyökerekben 4611 μg·g−1-ra (több mint nyolcszorosára), a hajtásokban pedig 158-ról 302 μg·g−1-ra (91%-kal) nőtt az ólomkoncentráció. Mindkét változás statisztikailag szignifikánsnak bizonyult. Az EGTA a Cufelvételt serkentette; a kontrollkultúrák gyökerében 516 μg·g−1, a kezelt kultúrákban viszont 1063 μg·g−1 értéket mértünk (ez kétszeres szignifikáns növekmény). A hajtásokban 69%-kal, 29,9-ról 50,7 μg·g−1-ra emelkedett a réztartalom, ez azonban nem bizonyult statisztikailag szignifikánsnak. A citromsav az ólom hajtásokba történő áthelyeződését nem indukálta, rézfelvétel-serkentő hatása csak a gyökerekben volt szignifikáns.Tenyészedény-kísérleteink alapján kijelenthető, hogy elsősorban az EDTA, illetve részben az EGTA a talajba kijuttatva mobilisabbá, könnyebben felvehetővé teszi az ólmot és a rezet, elősegítve ezzel e két toxikus elem növényekben történő akkumulációját. Szabadföldi körülmények között is feltételezhető, hogy a növények betakarításával a toxikus elemek egy része eltávolítható a szennyezett talajból.


Author(s):  
I.А. Degtyareva ◽  
◽  
I.А. Shaydullina ◽  
А.Ya. Davletshina ◽  
T.Yu. Motina ◽  
...  
Keyword(s):  

Sign in / Sign up

Export Citation Format

Share Document