scholarly journals BAKTERI ASAL FUNGI MIKORIZA ARBUSKULA YANG BERPOTENSI SEBAGAI AGEN DEKOMPOSER SAMPAH ORGANIK

2019 ◽  
Vol 1 (2) ◽  
pp. 95-98
Author(s):  
Nunang Lamaek May

Penelitian ini bertujuan untuk mengetahui bakteri asal Spora Fungi Mikoriza Arbuskula (FMA) yang memiliki kemampuan menghasilkan enzim hidrolitik selulase dan protease guna dijadikan sebagai potensi agen dekomposer sampah organik. Metode penelitian menggunakan metode isolasi spora FMA, Isolasi Bakteri dan Pengujian Enzimatik. Hasil penelitian menunujukan bahwa terdapat 6 jenis bakteri mampu menghasilkan enzim selulase dan 5 jenis bakteri menghasilkan enzim protease. 3 jenis bakteri memiliki kemampuan menghasilkan enzim selulase sekaligus protease tertinggi yaitu Bacillus cereus, Bacillus laterosporus dan Bacillus pasteurii. Ke-3 jenis bakteri ini diharapkan dapat dikembangkan sebagai agen dekomposer sampah organik.

2002 ◽  
Vol 68 (6) ◽  
pp. 3147-3151 ◽  
Author(s):  
Rebecca J. Phelps ◽  
John L. McKillip

ABSTRACT Thirty-nine Bacillus strains obtained from a variety of environmental and food sources were screened by PCR for the presence of five gene targets (hblC, hblD, hblA, nheA, and nheB) in two enterotoxin operons (HBL and NHE) traditionally harbored by Bacillus cereus. Seven isolates exhibited a positive signal for at least three of the five possible targets, including Bacillus amyloliquefaciens, B. cereus, Bacillus circulans, Bacillus lentimorbis, Bacillus pasteurii, and Bacillus thuringiensis subsp. kurstaki. PCR amplicons were confirmed by restriction enzyme digest patterns compared to a positive control strain. Enterotoxin gene expression of each strain grown in a model food system (skim milk) was monitored by gene-specific reverse transcription-PCR and confirmed with the Oxoid RPLA and Tecra BDE commercial kits. Lecithinase production was noted on egg yolk-polymyxin B agar for all strains except B. lentimorbis, whereas discontinuous beta hemolysis was exhibited by all seven isolates grown on 5% sheep blood agar plates. The results of this study confirm the presence of enterotoxin genes in natural isolates of Bacillus spp. outside the B. cereus group and the ability of these strains to produce toxins in a model food system under aerated conditions at 32°C.


2004 ◽  
Vol 53 (3-4) ◽  
pp. 331-342 ◽  
Author(s):  
P. Ildikó Angerer ◽  
László Ködöböcz ◽  
Borbála Biró
Keyword(s):  

Laboratóriumi tenyészedényes, talajinkubációs modellkísérletben tanulmányoztuk a mezogazdasági termesztés során a talajokat potenciálisan éro néhány mesterséges környezeti tényezo - az élovilágra idegen xenobiotikum-koncent-ráció (80% klór-szulfuron-tartalmú herbicid, Glean) és egy ipari melléktermék (Dunaferr kokszolói szennyvíze) - hatását a talaj mikrobiális közösségeire. A kísérletben beállított négy herbiciddózis (0,001, 0,01, 1 és 10 mg·kg-1 talaj) a mezogazdasági gyakorlatban alkalmazott koncentráció 1-, 10-, 1000- és 10000-szeresét reprezentálta. A három mintasorozat egyikét a klór-szulfuron négyféle koncentrációjával, a másikat a Dunaferr kokszolói szennyvizével, a harmadik sorozatot pedig a herbicid és szennyvíz kombinációjával kezeltük.  A kezeléseket követoen a tenyészedényeket három hétig inkubáltuk (28 oC, a szabadföldi vízkapacitás 60%-os értékén tartva). Rendszeres mintavételekkel elemeztük néhány, a talajtermékenység szempontjából fontos mikrobacsoport számszeru alakulását. Az összes heterotrof csíraszám, a szabadon élo nitrogén-kötok, a sugárgombák és a spóraképzok egy fajcsoportja, a Bacillus cereus var. mycoides kitenyésztésére szelektív, Nutrient, Kongóvörös Ashby és Arginin-glicerin agar-lemezeket alkalmaztunk. A mikrobaszámokat általunk módosított eljárással talajhígítási sorozatból állapítottuk meg és a telepképzo egységek számát 1 g száraz talajra konvertáltuk. Az átlagadatok log10-transzformált adatait ábrázoltuk, a varianciaanalízis eredményeként jelentkezo szignifikáns (P0,5%) értékeket is jelöltük. Az inkubáció során bizonyítást nyert, hogy a kitenyésztheto mikrobacsoportok érzékenysége különbözo az adott herbicid- és szennyvízadagokkal szemben. Az anyagok közötti interakció az egyes komponensek külön-külön kimutatott hatását módosíthatja, ami a vizsgálati körülmények között a kokszolói szennyvíz toxikus cián-, rodanid- és fenoltartalma miatt a kitenyésztheto mikrobaszám további csökkenésében nyilvánult meg. Legérzékenyebb mikrobacsoportnak - a korábbi eredményekkel megegyezoen - a nitrogénköto baktériumok bizonyultak. A sugárgombák és a kitenyésztett Bacillus faj csíraszámát        ugyanakkor a herbicid 0,01 mg·kg-1 mennyiségei serkentették, amely hatás a sugárgombáknál az ipari szennyvízzel való kombinációkban is fennmaradt. A mikrobacsoportok eltéro érzékenysége miatt a vizsgált talaj mikrobaközös-ségeinek az összetétele és esetleges aktivitása is módosult.


2003 ◽  
Author(s):  
Charles Thomas Parker ◽  
Dorothea Taylor ◽  
George M Garrity
Keyword(s):  

2003 ◽  
Author(s):  
Charles Thomas Parker ◽  
Dorothea Taylor ◽  
George M Garrity
Keyword(s):  

2003 ◽  
Author(s):  
Charles Thomas Parker ◽  
Dorothea Taylor ◽  
George M Garrity
Keyword(s):  

2003 ◽  
Author(s):  
Charles Thomas Parker ◽  
Dorothea Taylor ◽  
George M Garrity
Keyword(s):  

Sign in / Sign up

Export Citation Format

Share Document