Az antibiotikum-érzékenység az eradikációs kezelés sikerének fontos meghatározója.
Célkitűzés:
A dolgozat célja a clarithromycin-rezisztencia gyakoriságának meghatározása és a magyarországi adatok áttekintése.
Módszer: A)
Gasztroenterológiai szakrendelésen vizsgált 238, véletlenszerűen kiválasztott eset biopsziás anyagából fluoreszcens
in situ
hibridizációval határozták meg a
Helicobacter pylori
törzs elsődleges és másodlagos clarithromycin-rezisztenciájának gyakoriságát és annak összefüggését a demográfiai adatokkal.
B)
Az 1995–2006 közötti irodalomból meghatározták a chlarithromycin-rezisztencia gyakoriságát, jellegét és időbeli változását.
C)
Elemezték a clarithromycin forgalmi adatait.
Eredmények: A)
A primer clarithromycin-rezisztencia gyakorisága 17,3%, amely az esetek 47,4%-ában teljes, 52,6%-ban részleges. A másodlagos rezisztencia gyakorisága 55,5%-os. A primer rezisztencia és az életkor (
r
= 015), női nem (
r
= 0,10) és a dohányzás (
r
= 0,16) között gyenge, de pozitív összefüggést észleltek.
B)
A hazai irodalomban 8 dolgozatban 775 betegben mérték fel az antibiotikum-érzékenységet. A fenotípusmódszerekkel észlelt elsődleges rezisztencia 3,9%, míg fluoreszcens
in situ
hibridizációval országosan 17,0%-os rezisztenciát észleltek. Az eredmények között regionális különbségek vannak. A másodlagos rezisztencia országos aránya 53,5% fenotípus-, 49% genotípusmódszerrel.
C)
1993 és 2005 között a clarithromycin forgalma ötszörösére emelkedett.
Megbeszélés:
A fluoreszcens
in situ
hibridizációval vizsgált primer rezisztencia hazai prevalenciája lényegesen magasabb a fenotípusmódszerek arányánál. A jelenség feltételezhetően összefügg a makrolidok fokozott használatával.