Studi Pengetahuan Masyarakat Mengenai Gulma Air Sebagai Bioindikator Pencemaran Air Di Desa Lambur Luar Kabupaten Tanjung Jabung Timur

The number of aquatic plants along the river flow outside the village of Lambur becomes a barrier to water traffic so that these plants are classified to be weeds or a nuisance for local people. This study aims to determine and document the types of weeds found in the village of Lambur and explore locals’ knowledge about the types of existing water weeds and their use. This research was conducted in the Village of Lambur Luar Tanjung Jabung Timur District by using the roaming method to collect existing Weed samples. Data collection is done by observation, interviews, documentation and literature studies, the data are analysed descriptive qualitative design. The results showed that there were 19 species and 13 families of water weeds, namely: Fimbristylis sp1, fimbristylis sp2, Cyperus sphacelatus Rottb, Blyxa aubertii Rich, Lindernia sp, Glinus oppositifolius (L.) Aug.DC, Melastoma malabathticum L, Nymphaea nouchali Burn, Ludwigia hyssopifolia (G.Don) Exell, Ludwigia repens JR Forst, Scoparia dulcis, Hippochaete debilis (Roxb.ex Vaucher) Ching, Panicum repens L, Oryza sativa, Persicaria hydropiper L, Monochoria vaginalis (Burm.f.) C.Presl, Borreria alata (Aubl.) DC, Borreria repens DC, and Xyris sp. Of the 19 species found, only 12 species, the locals know the name of the water weed, 7 species are only referred to as grass only by the locals, this water weed is not used by the them but mostly weeds are used for animal feed, the researchers provide education to the community that actually weed water can be used for treatment and to find out the quality of a waters or be used as an indicator of the biological condition of a river in wheteher good condition or not. Keywords: Knowledge Studies, Lambur Luar, Water Weeds

Magyarországon előforduló idegenhonos tóalma (Ludwigia) fajok taxonómiai revíziója

A dísznövényként kedvelt trópusi tóalma fajokat Magyarországon már az 1920-as évek­től kezdődően ültették egyes melegvizes forrásokba. Ezek több helyen elvadultak, illetve néhány esetben in­vázióssá váltak. A hazánkban talált fajokat egyes munkák eltérő neveken közölték, az egyes helyeken lé­vő populációk faji azonosítása sem történt meg. Herbáriumi és terepi vizsgálataink során világossá vált, hogy Magyarországon az adventív tóalmáknak 3 fajuk található meg. A Ludwigia repens bár élőhelyein szór­ványosan fordul elő, ezt a fajt ültetik leggyakrabban. Állományait az ország több pontján is meg­ta­lál­tuk. Bár a faj kivadul és egyes helyeken önfenntartó populációkkal rendelkezik, terjedése mégsem okoz prob­lémát. A L. grandiflora a 2000-es évek elején jelent meg hazánkban. Napjainkban 3 helyen fordul elő és mindegyik lelőhelyén nagymértékű terjedése figyelhető meg. A hozzá hasonló L. peploides a kö­zel­múlt­ban került elő az ország két pontjáról. Egyelőre csak kis állományokban található meg, így meg­ho­no­so­dá­sá­nak jellege csak évek múltán lesz értékelhető. A korábban Egerből közölt L. alterniflora, hazai elő­for­du­lá­sára nincs bizonyíték, így javasolt törlése a hazai flórából.