Covid-19 Challenges of the German Federal Agency for Technical Relief (THW) in Germany

The SARS-CoV-2 coronavirus presented a new challenge to the world and to defence organisations. In the paper, the authors analyse the composition, task and skills of the so-called Technisches Hilfswerk in Germany. In addition, they describe the applicability of its technical capabilities in the first and second waves of the coronavirus epidemic.

Veszélyesanyag-tároló tartály üzemeltetésének iparbiztonsági feltételrendszere

Az 5 m3-nél nagyobb űrtartalmú atmoszférikus veszélyesfolyadék-tároló tartályoknak nemcsak a létesítése, hanem az üzembe helyezése, az üzemeltetése és a megszüntetése is szigorú előírásokhoz kötött. A vonatkozó engedélyezési eljárásban párhuzamosan több hatóság is érintett, ugyanakkor a cél közös, az üzemeltetőnek bizonyítania kell a veszélytelen működést. A veszélytelen működés dokumentálásának és ellenőrzési, vizsgálati módszereinek számos katasztrófavédelemi, iparbiztonsági aspektusa van. A szerző jelen publikációban a veszélytelen állapot igazolásához szükséges műszaki, szervezési feltételrendszert ismerteti, részeletesen bemutatva az eljáró hatóságok szerepkörét.

CFD-szimuláció folyamatának kockázatelemzése

A CFD-szimulációk folyadékok áramlástani és transzportjelenségeinek vizsgálatára széles körben használatosak az ipar számos területén. Ennek oka, hogy a fejlesztési folyamatban nem szükséges költséges prototípusokat legyártani, illetve olyan paraméterek is vizsgálhatók, amelyek laboratóriumi mérésekkel nem. Ezen felül a CFD-szimulációk a hadiipar számára is széles körű alkalmazási területeket biztosítanak. A cikk a CFD-szimulációk folyamatát és lépéseit mutatja be, majd a folyamatra készített kockázatelemzést. A CFD-szimulációkra végzett kockázatelemzés segít feltárni a folyamat kritikus lépéseit és kimeneteleit, továbbá a szimulációs folyamatban rejlő fejlesztési potenciált is megmutatja.

Environmental Security and Waste Management Aspects of the Tisza Floods

In this article, the author analyses the environmental safety and waste management tasks of the collection, selection and treatment of driftwood and waste accumulated on the upstream side of the Kisköre Dam as a result of floods. It describes separately the work carried out during the floods of 2017 and 2019, which were outstanding in terms of both volume and duration. It covers changes in the amount and proportions of waste and driftwood and analyses changes in work efficiency.

Műszaki kiválóságok: Hollán Ernő

Hollán Ernő szakmai munkájának minden területén maradandót alkotott. Az 1848–49-esforradalom és szabadságharc idején katonaként, a közéletben államférfiként, az iparban a vasúti hálózat elkötelezett fejlesztőjeként, a tudományos életben a hadtudomány meghatározó alakjaként. Munkásságára emlékezünk a sorozat következő írásában.

Mesterségesintelligencia-alapú kibertértámadási modellek

Az infokommunikációs rendszerek biztonságát fenyegető veszélyek egy egészen új generációját jelentik azok a kibertámadások, amelyeknél a támadók a mesterséges intelligencia erejét is felhasználják. Az alábbiakban néhány konkrét támadási modell bemutatását tűztük ki célul, hogy érzékeltessük a veszély nagyságát, és javaslatokkal szolgáljunk a veszély elhárításának megszervezéséhez.

Cianobaktérium-toxinokra vonatkozó hazai és nemzetközi előírások, különös tekintettel a Balatonra mint ivóvízbázisra

A 2020 decemberében kihirdetett új 2020/2184/EU irányelv az ivóvíz minőségére vonatkozóan több új előírás között a cianobaktérium-toxinokra vonatkozó szabályozást is tartalmaz. Jelen tanulmány célja összefoglalni a cianobaktériumok és az algavirágzás ivóvíz-szolgáltatásra gyakorolt hatásaival kapcsolatos műszaki-tudományos ismereteket, és ezek tükrében, más országokban alkalmazott előírásokkal összehasonlítva elemezni a hazai hiányosságokat és megoldási lehetőségeket. Bár a Balaton vízminősége az ezredforduló után javult, a szélsőségesebb környezeti feltételek között időszakosan előforduló algavirágzások ráirányították a figyelmet arra, hogy a probléma máig fennáll és fennállhat jövőben is. A nemzetközi szakirodalomban közölt adatok és a balatoni felszíni vízbeszerzés helyzetét vizsgálva megállapítható, hogy az EU-s és a hazai szabályozás részletességében elmarad egyes országokétól, ahol a cianobaktériumok problémája fokozottan fennáll. Ellenben a magyarországi viszonyok várhatóan nem fogják indokolni az előírások szigorítását, a szakszerű üzemeltetési kultúra és a jövőbeni vízgazdálkodási fejlesztések miatt, amelyek a probléma kiváltó okát megszüntetik azzal, hogy ivóvíztermelésre nem a cianobaktériumok megjelenésének kitett felszíni vizet használjuk fel.

A szén-dioxid (CO2) környezetkárosító hatása és keletkezése az áruszállítási folyamatok során

A klímaváltozás hatása az élet minden területén jelen van, ezáltal napjaink egyik legjelentősebb problémája. Kialakulásának egyik fő oka a légkörbe kibocsátott szén-dioxid (CO2) mennyisége, ami az üvegházhatáson keresztül befolyásolja jelenlegi éghajlatunkat. A környezetkárosítás csökkentése érdekében ismerni szükséges a szén-dioxid keletkezésének helyeit, a környezetre gyakorolt károsító hatásait, az üvegházhatást, ökológiai lábnyom értelmezését, valamint a szénlábnyom definícióját. Az éghajlatváltozásra jelentős befolyással van a közlekedés által kibocsátott széndioxid-szint, mivel ez a legártalmasabb légkörbe kibocsátott káros anyag a globális felmelegedés szempontjából, ezért csökkentése különösen fontos minden szektorban. Jelen publikációm abból a célból készült, hogy ismertessem a szén-dioxid környezetkárosító hatásait, valamint a logisztikai anyagmozgatás folyamán használt közlekedési módok megoszlásának arányát. Vizsgálatom célja, hogy elemezzem az áruszállítási teljesítményeket közlekedési módonként, ami által komplexebb képet kaphatunk arról, hogy a különböző áruszállítási metódusok közül melyik milyen arányban vesz részt az anyagmozgatási tevékenységekben. A szén-dioxid környezetkárosító hatásainak ismertetése, valamint a jelenlegi közlekedési trendek ismerete átfogó képet ad arról, hogy miért olyan fontos a közúti áruszállítás környezetkárosító hatásait vizsgálni.

A páncélos- és gépjárműtechnikai szaktisztképzés változása az egyes képzési formák óraszámai alapján

Az elmúlt két évtizedben három különböző képzési formában lettek felkészítve a páncélos- és gépjárműtechnikai szaktisztek a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen és jogelődjén a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen. A cikk a három képzési forma kreditjeinek és kontaktóraszámainak összehasonlítása révén azt vizsgálja, hogy a képzés milyen fő preferenciák alapján történt, valamint hogy az egyes képzések a bevezetésükkor milyen változásokat hoztak a szaktisztképzésben.

Az improvizált robbanószerkezetek elleni védekezés irányai napjaink műveleti környezetében

Az improvizált robbanóeszközök alkalmazása a hadviselés történetében nem ismeretlen. Napjainkban azonban jelentős változások figyelhetők meg a hadviselésben, az indirekt eljárások mind jobban háttérbe szorítják a hagyományos vagy direkt eljárási módozatokat. A hadviselő felek közötti technológiai vagy műveleti eljárásokban tapasztalható különbségek általában aszimmetrikus hadviselést eredményeznek. Ugyanakkor, a rögtönzött robbanószerkezetek alkalmazását mind gyakrabban kapcsoljuk össze az aszimmetrikus hadviseléssel mint azt alapvetően meghatározó fegyver. A fegyver elleni védekezés mára egy komplex rendszerben épül fel, amelynek része az eszköz detektálása. Az improvizált robbanószerkezetek elleni védekezés fejlesztésének mozgatórugója a mozgásszabadság fenntartása, amely alapvetően befolyásolja a műveletek sikerét.