Educational mobility of Hungarian firstand multi-generational young intellectuals in four countries

The study examines the characteristics of intergenerational educational mobility among minority Hungarian youth living in Slovakia (Felvidék), Ukraine (Transcarpathia), Romania (Transylvania), Serbia (Vojvodina). The topic is important because in Hungary there is a paucity of studies that systematically analyse the challenges and coping strategies of first-generation students in general, or which go beyond minority aspects within social structures. The paper seeks to fill this gap by exploring first-generation intellectuals’ social structure and specific attitudes, based on real life Hungarian-minority experience. Based on a literature review, the authors set up four hypotheses: hypotheses related to social and cultural reproduction, a hypothesis concerning the political consequences of mobility, and assumptions related to minority identity. After testing the hypotheses and comparing the first- generation and multigenerational students’ characteristics, the authors conclude that in the minority context there took place a social and status culture reproduction, and mobility increases the likelihood of conservative political attitudes. The immobile stratum of minority multigenerational intellectuals tends to be much more liberal and transnational, using Hungarian citizenship as a new pragmatic opportunity.

Racialisation rules: The effect of educational upward mobility on habitus

This paper explores the subjective experiences of education-driven upward mobility among firstin-family majority and minority (Roma) graduates in Hungary. The central question is how social ascension through educational mobility and the concomitant movement between different social worlds influence the habitus. Under what conditions does the habitus become destabilised as a result of upward mobility? The paper benefits from the empirical results of a 3-year study during which our research team has conducted 153 life history interviews with first-generation graduates in Hungary. The inclusion criteria for the sample of our study was that respondents had to complete college or university despite none of their parents have had a university degree. We identified the most important factors that contribute to the destabilisation of the habitus, either temporary or permanent. We examined the social and geographical range of our respondents’ education-driven mobility; the speed and the destination of their mobility (field of occupation); their belonging to the majority or a minority group; and the mobility aspirations of their family of origin (or the lack thereof). We explore the effect of these factors through an intersectional lens. We demonstrate that the unique combination and intersection of these factors greatly affect the subjective experience of mobility. However, some biographical conditions and contingencies also play a role in the outcome of upward mobility. According to our results, the dislocation of habitus is a particularly common experience for our Roma interviewees, at least at some stage of their mobility trajectory. This is because they have to carry the psychic burden of race in a society where institutional racism is permeated in many areas of everyday life and the question of loyalty to their group of origin is more complicated for them.

Costs of social mobility in the context of intimate partner relationships. “It is really easy to be angry at someone who is in front of me and not at the system, which produces the inequalities between us”

Power inequalities originating from capitalist patriarchy are having an impact on and even determining our personal relationships: gender, class and ethnic inequality are consistently present in our intimate ties as well (Ridgeway 2009). For socially mobile individuals from lower classes, one of the main costs of moving between social classes is to exist in the complex conflict that arises from distancing from the social class of origin in order to integrate into new social spaces (Bourdieu 2005, Friedman 2016). These internal conflicts that are caused by broadened social structures are also present not just in the difficulty of finding a desired romantic partner (Durst at al. 2014) but in the process of sustaining an intimate relationship with someone from a particular social background as well. Structural inequalities are also determinative factors in partner selection, education homogamy and ethnic homogamy are highly present in society (Kamijn 1993, 1998, 2010, Kang Fu 2001). In this paper, through analysing narratives of educationally upwardly mobile women in Hungary, regarding intimate partner selection and looking at intimate relationships themselves, I aim to discover how their narratives reflect upon the hidden costs of mobility. I show how gender, education and ethnic inequalities emerge through the personal accounts of their mobility experiences and to what extent these inequalities determine the process of finding a desired partner or sustaining an existing intimate relationship.

Techviselkedés a családban a kamaszok szemszögéből

A gyorsuló digitalizáció hatására egyre hangsúlyosabb téma a gyerekek képernyők előtt töltött ideje és technológiahasználata. A közelmúlt populáris és tudományos irodalma is gyakran a technológiahasználat negatív következményeire fókuszált, az elmúlt pár évben azonban szemléletváltás történt a technológia kínálta lehetőségek irányába is. A diskurzusban a szülői narratívák és a szakértői ajánlások dominálnak, míg a gyerekek percepciói kevésbé vannak előtérben. Jelen tanulmány éppen ezért a kamaszok szemszögéből vizsgálja a családon belüli technológiahasználat kérdését. A tanulmány azt a kérdést járja körül, hogy a technológiahasználattal kapcsolatos családi viselkedésmintáknak milyen típusai azonosíthatók, és azok milyen szociológiai jellemzőkkel írhatók le. A kérdés megválaszolásához 12–16 éves gyerekekkel 2017 őszén felvett kérdőívek (N=1000), valamint 2019 tavaszán készült interjúk (N=30) elemzésére kerül sor. Az eredmények azt mutatják, hogy lehatárolhatók a techviselkedés különböző típusai a családban, amelyet számos szociodemográfiai háttérváltozó befolyásol.

Élelmiszer-igazságosság, avagy hogyan lehet igazságos az élelmiszerrendszer a termelőtől a fogyasztó asztaláig?

Az élelmiszerrendszer működése és jellemzői számos kérdést felvetnek az igazságosság szempontjából, köszönhetően elsősorban a nagyüzemi gazdálkodásnak, a foglalkoztatási sajátosságoknak és a kapcsolódó egészségügyi következményeknek. Az élelmiszer-igazságosság ideája az élelmiszerellátási lánc teljességét érinti az ún. „termelőtől a fogyasztó asztaláig” megközelítés keretében. A kérdéskör iránt élénk érdeklődés indult a 2000-es években, ezzel együtt magyar nyelvű publikáció elvétve található a témában. Jelen tanulmány célja, hogy bemutassa az élelmiszer-igazságosság ideáját és mozgalmát, kitérve azokra az aktuális kihívásokra, amelyek a 21. század mezőgazdaságát érintik az igazságosság tekintetében. A tanulmányban áttekintjük az élelmiszer-igazságosságot termelői és fogyasztói nézőpontból, valamint bemutatjuk az alternatív élelmiszerrendszereket, amelyek megoldást kínálhatnak az élelmiszer-termeléshez és fogyasztáshoz kapcsolódó igazságtalanságok megszüntetésére.

Társas támogatás megjelenése egy depresszió és szorongás témájú online fórumon

Az online segítő fórumok, közösségek jellemző csatornái a társas támogatásnak. Ezek a platformok a depresszióval, szorongással küzdők számára különösen jelentős segítséget nyújthatnak. Kutatásom célja kettős: egyfelől feltárni a társas támogatás mintázatait egy depresszió és szorongás témájú fórumon, másfelől pedig előzetes eredményekkel szolgálni a társas támogatás természetesnyelv-feldolgozással történő osztályozásához. Kutatásom egyedisége abban rejlik, hogy először a teljes használt adatbázis hagyományos kvalitatív elemzését végeztem el, s az így előálló adatbázist használtam az automatizált osztályozáshoz. A kvalitatív elemzés tapasztalatai a modellek definiálásához, azok működésének és teljesítményének megítéléséhez alapos ismeretekkel szolgálnak. Ezen ismeretek az automatikus szövegosztályozás szociológiai témában történő használhatóságának feltérképezésekor elemi információkat jelentenek. A vizsgált fórumon átlagosan ötből négy hozzászólás köthető a társas támogatáshoz. A segítő hozzászólásokban legjellemzőbb az információs (59,9 százalék) és az érzelmi támogatás (44,7 százalék). A társas támogatás tipizálását végző legjobb osztályozómodellek a hozzászólások közel 80 százalékát sorolták be a megfelelő kategóriába. Eredményeim alapján elmondható, hogy a vizsgált fórumon a társas támogatás típusainak automatizált felismerésére alkalmazott modellek pontossága bizakodásra ad okot.

Termékenységi mintaváltás – a családalapí- tás átalakulásának demográfiai nyomvona- lai Magyarországon

Leíró demográfiai elemzési eszközökkel mutatjuk be, hogy az elmúlt negyedszázadban hazánkban megtapasztalt termékenységcsökkenés a termékenységi gyakorlat átfogó megváltozásának az eredménye. A teljes kép felrajzolásához elengedhetetlen a jól ismert változás, a halasztás bemutatása, ám túllépünk azon, hogy a mintaváltást kizárólag a korai gyermekvállalásról a késői gyermekvállalásra való áttéréssel írjuk le. A gyermekvállalási magatartás heterogenitásnak iskolai végzettség szerinti vizsgálata alapján megállapítjuk, hogy ma a gyermekvállalási gyakorlat sokkal inkább kötődik az iskolai végzettséghez, mint egy negyedszázaddal ezelőtt, és hogy az individualizáltság térnyerése látszólagos, a fő tendencia sokkal inkább a tagolódással vagy a differenciálódással írható le. A születési évjáratokat végigkövetve megállapítjuk a kétgyermekes család dominanciájának elhalványulását, a gyermektelenség és az egygyermekesség terjedését, ami összességében a befejezett termékenység szintjének csökkenésével jár együtt. Végül javaslatot teszünk a termékenységi magatartás új korszakolására.

Generációs kihívás a poszt-Covid időszakban

Tanulmányunkban arra a társadalmi változásra reflektálunk, amely 2019 késő őszén kezdődött a világban. A koronavírus-járvány olyan exogén sokk (Illés et al. 2020), olyan aszteroidahatás,amely alapvetően változtatta meg a normalitást a nyugati világban. Elméleti írásunkban azt állítjuk, hogy Karl Mannheim, valamint a neo-mannheimiánus irodalom központi elméleti és analitikus kategóriája, a generáció jól alkalmazható a poszt-Covid időszak különösen fiatalok körében kimutatható kulturális változási tendenciáinak leírásához. Ezzel összefüggésben ugyanis úgy véljük, hogy a mannheimi értelemben létrejövő új történelmi generáció (Szabó 2020a, Szabó 2020b) leginkább a kulturális értékváltás tendenciájában érhető tetten. Vizsgáljuk továbbá azt is, hogy a kultúraváltásnak milyen új „odafordulási” és „feldolgozási” formái lehetségesek életkori sajátosságok alapján.