A szociális munkás szerepe a felnőtt értelmi fogyatékossággal élő személyek párkapcsolatainak segítésében

Az emberek többsége úgy gondolja, hogy a fogyatékkal élőknek nincs szükségük kapcsolatra, szerelemre, érintésre, és hogy nem is képesek rá. Rengeteg tévhit kering róluk ezzel kapcsolatban, mégis kevéssé kutatott a terület, csekély szakirodalom áll rendelkezésünkre. Fontos kérdés, hogy az értelmi fogyatékkal élőknél hogyan zajlik az ismerkedés, és a család, környezet miként tud ebben segíteni. Milyen lehetőségeik vannak a párkeresésre: helyszín, társkereső oldalak, csoportok stb.? Milyen egy ilyen párkapcsolat, együtt élnek-e, ha nem, milyen sűrűn találkoznak? Mit gondolnak a nemi életről és honnan szereznek/szereztek ismereteket róla? Hogyan, miben tud a szociális segítő segíteni?

Spirituality, religion and social work in recovery

This study addresses the potential role of spirituality in promoting mental health and wellbeing and argues for its utility in the helping professions. Spirituality, as a common human orientation, has long been a central notion in recovery movements. In the first part of the paper the author discusses the differences and overlaps between spirituality and its traditional form, religion. In the second part a questionnaire was used to study laypersons’, and professional helpers’ views on spirituality. The convenience sample comprised 137 persons. Professionals could find spirituality an important resource in their practice and included it in their interventions mainly when their clients had introduced the theme first. Most of the laypersons in the sample were concerned with spiritual issues and regularly practiced meditation or prayer. They conceived spirituality to cope with mental or physical illnesses.

Szociális munkások jelenlegi helye, szerepe a magyarországi pszichoterápiás osztályokon

A kutatás a magyarországi pszichoterápiás osztályokon végzett szociális munkára irányul. Vizsgálom, hogy ezen osztályokon dolgoznak-e szociális munkás munkakörben, milyen feladatokat látnak el mindennapi munkájuk során, fel tudják-e használni a képzésük alatt megszerzett tudást. Az eredmények azt mutatják, hogy a foglalkoztatott szociális munkások részmunkaidőben, alkalmanként és kizárólag megkeresésre vesznek részt a pszichoterápiás osztályok életében, ebben az esetben is az ellátásokkal kapcsolatos problémákat segítenek kezelni, és képzésükben megszerzett tudásukat minimális mértékben tudják felhasználni.

Trauma és identitás kérdései perinatális testvérvesztést átéltek narratíváiban

„A gyász annak az átérzése, hogy az elveszített személy része saját énünknek; ehhez társul annak a kínos érzése, hogy a halált saját részünk elveszítéseként éljük át” (Kovácsné Török et al., 1995, p. 243). A transzgenerációs trauma vonulata gyakran megjelenik a perinatális veszteséget átélt családok körében. Ennek a válságos élethelyzetnek a narratívája néma marad, a családtagok őrzik a titkot, mert a veszteség fájdalma megoszthatatlannak tűnik számukra. A tanulmány – rövid szakirodalmi áttekintést követően – a perinatális veszteség következtében kialakuló identitásproblémákat a túlélő testvérek narratívái elemzésének segítségével mutatja be. A szerző felhívja a figyelmet a téma további kutatásának fontosságára.

Szegregált lakókörnyezet és nemzetközi prostitúció

A hazai és nemzetközi prostitúció és emberkereskedelem fontos forrásai lehetnek a szegregált lakókörnyezetek. A mélyszegénység és az elhanyagoló családi környezet „tökéletes” áldozatokat produkál az emberkereskedelemnek, így a szegregált lakókörnyezet, amennyire elszigeteltnek tűnik, annyira része a nemzetközi prostitúciónak. A prostituált beszervezése a jobb életre való csábítás különböző módozatain keresztül történik a szegregált lakókörnyezetben: ilyen például a loverboy metódus. Tapasztalataim szerint a szegregált lakókörnyezet főként Svájc és Németország prostituáltexportőre.

Evaluating social work clinical practice in the real world

Roughly speaking there are at least 1.5 million and possibly over 2 million social workers in the world, many of whom work with individuals. This article focuses on one type of evaluation of social work practice, the evaluation of the outcome of help seeking for personal problems that is called clinical practice usually provided by social work case managers and therapists. The article primarily discusses Feedback Informed Treatment (FIT) developed in the early 2000s. It is a formal structured approach utilizing two validated very brief measures employed during every client session that can be graphed and is designed to evaluate the client’s wellbeing and the worker’s intervention throughout the course of treatment. The article argues that this is the best way for social workers to assess whether or not the client is benefitting from their work as well as evaluating the approach of the helping professional even though this well studied and effective approach is almost nonexistent in social work either in Europe or the United States. We also discuss single subject design that is the mainstay of social work evaluation of clinical practice courses taught for decades even though it is almost never used in actual practice.

Appok használata a gyermekvédelemben a fiatalok támogatására

Tanulmányunkban két applikációt mutatunk be, melyek elsősorban a gyermekjóléti alapellátásban és gyermekvédelmi szakellátásban érintett gyermekek és fiatalok számára készültek hazánkban. A Youngo applikáció az önálló éltere való felkészülést célozza, az Asszerteen pedig az asszertív kommunikációt segíti elő a tinédzserek számára. Minkét applikáció fejlesztését, megtervezését fiatalokkal és velük dolgozó szakemberekkel készült kutatómunka előzte meg. Az itt megfogalmazott igények, vélemények a fejlesztés és kivitelezés, majd a tesztelés szakaszában is irányadók a fejlesztők számára.