Effect of Selenium on Ascorbate–Glutathione Metabolism During PEG-induced Water Deficit in Trifolium repens L.

2011 ◽  
Vol 30 (4) ◽  
pp. 436-444 ◽  
Author(s):  
Chang-Quan Wang ◽  
Heng-Jian Xu ◽  
Tao Liu
2007 ◽  
Vol 58 (6) ◽  
pp. 1271-1279 ◽  
Author(s):  
B.-R. Lee ◽  
K.-Y. Kim ◽  
W.-J. Jung ◽  
J.-C. Avice ◽  
A. Ourry ◽  
...  

2019 ◽  
Vol 43 (1) ◽  
pp. 58-66 ◽  
Author(s):  
Muhammad Adeel GHAFAR ◽  
Nudrat Aisha AKRAM ◽  
Muhammad ASHRAF ◽  
Muhammad Yasin ASHRAF ◽  
Muhammad SADIQ

2011 ◽  
Vol 343-344 ◽  
pp. 815-819
Author(s):  
Yong Bao Zhang

In order to elucidate the role of ascorbate-glutathione (ASC-GSH) cycle to drought stress, the activities of antioxidant enzymes and the levels of molecules involved in the ASC-GSH metabolism were studied in Trifolium repens seedlings subjected to polyethylene glycol (PEG)-induced water deficit. Compared to the control, the contents of ascorbate (ASC), dehydroascorbate (DHA) and glutathione disulfide (GSSG) increased in PEG-treated seedlings, whereas the glutathione (GSH) content kept constant during the drought period. Further more, the values of ASC/DHA and GSH/GSSG ratios decreased in the presence of PEG. Except for that of monodehydroascorbate reductase (MDHAR), the activities of ascorbate peroxidase (APX), dehydroascorbate reductase (DHAR) and glutathione reductase (GR) were upregulated during water deficit, and the increases of APX and DHAR activities were much higher than that of GR activity. These data indicated that fluctuations of the ASC-GSH metabolism resulted from PEG may have a positive effect on drought stress mitigation in T. repens, and the antioxidant protection in ASC-GSH cycle can be attributed mainly to ASC, APX and DHAR.


2004 ◽  
Vol 53 (3-4) ◽  
pp. 367-376 ◽  
Author(s):  
A. A. Khalif ◽  
H. Abdorhim ◽  
Hosam E. H. T. Bayoumi ◽  
Anna Füzy ◽  
Mihály Kecskés

Üvegházi körülmények között savanyú barna erdotalajban nevelt fehér here (Trifolium repens L.) növények rizoszférájának sókezelés hatására bekövetkezo változását ellenoriztük. Megvizsgáltuk a különbözo sókoncentrációknak (0, 0,2, 0,4, 0,6 és 0,8 tömeg %) a baktériumnépesség összetételére és a különbözo talajenzimek aktivitására gyakorolt hatását.  Megállapítottuk, hogy a talaj sótartalma közvetlenül befolyásolta a rizoszférában található fluoreszkáló pszeudomonaszok csíraszámát. A legsurubb populáció a 0,2% NaCl-ot tartalmazó talajban volt mérheto, ahol a fluoreszkáló pszeudomonaszok között a Pseudomonas putida és a P. fluorescens fordultak elo a legnagyobb számban. A pszeudomonaszok ily módon jól tolerálják a talaj magas NaCl-tartalmát, és gyökérkolonizáló tevékenységet képesek kifejteni a magas NaCl-tartalmú talajban is. A sókoncentráció növelésével kezdetben (a 0,2-0,4%-os tartományban) jelentosen növekedett a dehidrogenáz, kataláz, és ureáz enzimek aktivitása. A proteáz enzimek aktivitásmaximuma a 0,1-0,2% NaCl-koncentráció tartományba esett. A 0,4%-nál magasabb koncentrációkban a kontrollhoz hasonló mértékure csökkent mind a négy enzim aktivitása, és a baktériumok száma is. A foszfatáz- és a b-glükozidáz-tevékenység viszont a NaCl-dózis növelése következtében a koncentrációval arányosan, jelentosen csökkent a kontrollhoz viszonyítva.  Feltételezésünk szerint az enzimaktivitások változását is a sókezelés hatására bekövetkezo mikrobióta összetételének megváltozása okozta.


Sign in / Sign up

Export Citation Format

Share Document