Összefoglaló.
Bevezetés: A szívinfarktust megelőző revascularisatiós
beavatkozások prognosztikai jelentőségével kapcsolatban kevés elemzés ismeretes,
hazai adatokat eddig nem közöltek. Célkitűzés: A szerzők a
Nemzeti Szívinfarktus Regiszter adatait felhasználva elemezték a
koszorúér-revascularisatiós szívműtétet (CABG) túlélt betegek prognózisát heveny
szívinfarktusban. Módszer: Az adatbázisban 2014. 01. 01. és
2017. 12. 31. között 55 599 beteg klinikai és kezelési adatait rögzítették:
23 437 betegnél (42,2%) ST-elevációval járó infarktus (STEMI), 32 162 betegnél
(57,8%) ST-elevációval nem járó infarktus (NSTEMI) miatt került sor a kórházi
kezelésre. Vizsgáltuk a CABG után fellépő infarktus miatt kezelt betegek
klinikai adatait és prognózisát, amelyeket azon betegek adataival hasonlítottunk
össze, akiknél nem szerepelt szívműtét a kórelőzményben (kontrollcsoport).
Eredmények: A betegek többsége mindkét infarktustípusban
férfi volt (62%, illetve 59%). Az indexinfarktust megelőzően a betegek
5,33%-ánál (n = 2965) történt CABG, amely az NSTEMI-betegeknél volt gyakoribb (n
= 2357; 7,3%). A CABG-csoportba tartozó betegek idősebbek voltak, esetükben több
társbetegséget (magas vérnyomás, diabetes mellitus, perifériás érbetegség)
rögzítettek. Az indexinfarktus esetén a katéteres koszorúér-intervenció a
kontrollcsoport STEMI-betegeiben gyakoribb volt a CABG-csoporthoz viszonyítva
(84% vs. 71%). Az utánkövetés 12 hónapja során a betegek 4,7–12,2%-ában újabb
infarktus, 13,7–17,3%-ában újabb katéteres koszorúér-intervenció történt. Az
utánkövetés alatt a CABG-csoportban magasabbnak találtuk a halálozást. A
halálozást befolyásoló tényezők hatásának korrigálására Cox-féle regressziós
analízist, illetve ’propensity score matching’ módszert alkalmaztunk. Mindkét
módszerrel történt elemzés azt mutatta, hogy a kórelőzményben szereplő
koszorúér-revascularisatiós műtét nem befolyásolta a túlélést. Amennyiben a
beteg kórelőzményében szerepelt a koszorúérműtét, az indexinfarktus nagyobb
eséllyel volt NSTEMI, mint STEMI (HR: 1,612; CI 1,464–1,774; p<0,001).
Következtetés: A kórelőzményben szereplő
koszorúér-revascularisatiós műtét nem befolyásolta a szívinfarktus miatt kezelt
betegek életkilátásait. Orv Hetil. 2021; 162(5): 177–184.
Summary.
Introduction: Little analysis is known about the prognostic
significance of revascularization interventions before myocardial infarction; no
domestic data have been reported so far. Method: The authors
use data from the Hungarian Myocardial Infarction Registry to analyze the
prognosis of patients with acute myocardial infarction who had previous coronary
artery bypass grafting (CABG). Between 01. 01. 2014. and 31. 12. 2017, 55 599
patients were recorded in the Registry: 23 437 patients (42.2%) had ST-elevation
infarction (STEMI) and 31 162 patients (57.8%) had non-ST-elevation infarction
(NSTEMI). The clinical data and prognosis of patients treated for infarction
after CABG were compared with those of patients without a CABG history.
Results: The majority of patients were male (59% and 60%,
respectively). Prior to index infarction, CABG occurred in 5.33% of patients (n
= 2965), which was more common in NSTEMI (n = 2357; 7.3%). The CABG patients
were older and had more comorbidities (hypertension, diabetes mellitus,
peripheral vascular disease). For index infarction, percutaneous coronary
intervention was more common in STEMI patients in the control group compared to
CABG (84% vs. 71%). At 12 months of follow-up, 4.7–12.2% of patients had
reinfarction, and 13.7–17.3% had another percutaneous coronary intervention.
During the full follow-up, the CABG group had higher mortality. Cox regression
analysis and propensity score matching were used to correct for the effect of
other factors influencing mortality. Both analyses showed CABG did not affect
survival. In the CABG group, the index infarction was more likely to be NSTEMI
than STEMI (HR: 1.612; CI 1.464–1.774; p<0.001). Conclusion:
The history of CABG does not affect the life expectancy of patients treated for
an acute myocardial infarction. Orv Hetil. 2021; 162(5): 177–184.
Impact of Diabetes Mellitus on Rehospitalization for Heart Failure Among Survivors of Acute Myocardial Infarction in the Percutaneous Coronary Intervention Era
