scholarly journals Wind tunnel experiments on the pollution characteristics of suspension insulators in an ion flow field

2022 ◽  
Vol 115 ◽  
pp. 103659
Author(s):  
Gongda Zhang ◽  
Lei Lan ◽  
Yu Wang ◽  
Jing Nan ◽  
Xiaodong Wan ◽  
...  
Keyword(s):  
Wind Tunnel ◽  
Flow Field ◽  
Wind Tunnel Experiments ◽  
Pollution Characteristics ◽  
Ion Flow

scholarly journals COMPARISON BETWEEN WIND TUNNEL EXPERIMENTS AND FIELD MEASUREMENT VALUES ON FLOW FIELD IN REAL URBAN CANYONS

2012 ◽  
Vol 77 (674) ◽  
pp. 313-319
Author(s):  
Takeaki KATSUKI ◽  
Ayumu SATO ◽  
Takenobu MICHIOKA ◽  
Aya HAGISHIMA
Keyword(s):  
Wind Tunnel ◽  
Flow Field ◽  
Field Measurement ◽  
Wind Tunnel Experiments

Investigations of flow field around two-dimensional simplified models with wind tunnel experiments

2020 ◽  
Vol 152 ◽  
pp. 270-282
Author(s):  
Qing’an Li ◽  
Yasunari Kamada ◽  
Takao Maeda ◽  
Keisuke Yamada
Keyword(s):  
Wind Tunnel ◽  
Flow Field ◽  
Two Dimensional ◽  
Wind Tunnel Experiments ◽  
Simplified Models

Visualization of aerodynamic forces and flow field on a straight-bladed vertical axis wind turbine by wind tunnel experiments and panel method

Energy ◽  
2021 ◽  
Vol 225 ◽  
pp. 120274
Author(s):  
Qingan Li ◽  
Chang Cai ◽  
Takao Maeda ◽  
Yasunari Kamada ◽  
Kento Shimizu ◽  
...  
Keyword(s):  
Wind Tunnel ◽  
Flow Field ◽  
Wind Turbine ◽  
Vertical Axis ◽  
Panel Method ◽  
Vertical Axis Wind Turbine ◽  
Wind Tunnel Experiments ◽  
Aerodynamic Forces

Estimation of nutrient movement caused by wind erosion on chernozem soils in wind tunnel experiments

2011 ◽  
Vol 60 (1) ◽  
pp. 87-102 ◽  
Author(s):  
Andrea Farsang ◽  
József Szatmári ◽  
Gábor Négyesi ◽  
Máté Bartus ◽  
Károly Barta
Keyword(s):  
Wind Tunnel ◽  
Wind Erosion ◽  
Wind Tunnel Experiments ◽  
Chernozem Soils

Összefoglalva megállapítható, hogy nagyobb szélsebesség hatására több talajanyag erodálódott, és ezzel együtt megnőtt az áthalmozott tápanyag mennyisége is. Minden vizsgált szélsebesség esetében a szélerózió következtében 3–7%-kal megnőtt az 1 mm és annál nagyobb szemcsék, illetve aggregátumok aránya a kiindulási talajanyag felső 0–1 cm-es rétegében. A finomabb szemcse-, illetve aggregátum-átmérők esetén a fújatást követően csökkenést tapasztaltunk. A leginkább a 315 μm és az annál kisebb szemcsék aránya csökkent, átlagosan 1–2%-kal. A minták kémiai és fizikai elemzéseiből megállapítható, hogy a láda utáni humuszosabb, aggregátumosabb szerkezetű minták N-tartalma nagyobb, mint az alapmintáé. A fogók mintáiban nem tapasztaltunk feldúsulást egy vizsgált elem esetében sem, a fogókban összegyűlt talajanyag kálium- és foszfortartalma is kisebb volt, mint az alapmintáé. Ennek oka, hogy az itt csapdázódott üledékben kisebb a tápanyag-megkötődés helyéül szolgáló leiszapolható rész aránya, mint a kiindulási talajanyagban. A vizsgálatainkból látszik, hogy a szélerózió hatására a lebegtetve, illetve ugráltatva áthalmozott talajszemcsékkel és aggregátumokkal szállított humusz 500–3500 kg/ha nagyságrendben mozoghat a vizsgált csernozjom területen akár egyetlen szélesemény hatására is. A kálium-áthalmozódás mértéke elérheti a 100 kg/ha értéket, a foszforé a 70 kg/ha-t, a nitrogénveszteség mértéke pedig akár 200–300 kg/ha is lehet egy szélesemény alkalmával. E tápanyagmennyiség nagy része több száz méter, de akár kilométeres távolságokra is távozhat a területről. Az általunk végzett szélcsatornás vizsgálatok eredményei becslésnek tekinthetők, hiszen vizsgálatunk során növénymaradvány-mentes, szitált és légszáraz talajanyaggal dolgoztunk. A szitálás eredményeként csupán a 2 mm-es és annál kisebb aggregátumok maradtak meg, ami azonban az intenzív művelés alá vont, porosodott, leromlott szerkezetű talajfelszín körülményeit jól közelíti. Ugyanakkor a természetben zajló széleróziós eseményeknek a szélcsatorna-kísérlet csak leegyszerűsített modellváltozata, hiszen az általunk szimulált szélesemények 15 percig tartottak, s nem tudtunk széllökéseket előállítani, melyek a széleróziós események alakulásában nagy jelentőségűek. Ennek tudatában kell a kapott eredményeket értékelni, mégis érdemes velük foglalkozni. A terepi mérésekkel szemben a szélcsatornában végzett vizsgálatoknak éppen az a legfontosabb előnye, hogy ellenőrzött, kontrollált körülmények között végezzük a méréseket, így rengeteg olyan szempontot meg tudunk vizsgálni, amit terepi mérésekkel lehetetlen lenne. Ilyen szempontok a pontos szélsebesség és szélirány hatása, az erodált felület nagysága és tulajdonságai. Kutatásunk következő lépése a szélcsatornás kísérletekkel vizsgált mintaterületeken terepi, mobil szélcsatornás vizsgálatok végzése, valamint terepi üledékcsapdák elhelyezésével a valós szélesemények által elszállított talaj mennyiségének és minőségének meghatározása. Célunk mind pontosabb képet alkotni a hazai jó minőségű csernozjom talajok szélerózió okozta tápanyagveszteségének mértékéről. A mezőgazdasági művelés alatt álló csernozjom területek feltalajában a tápanyag és szerves anyag szélerózió útján történő mozgási törvényszerűségeinek feltárása több szempontból is hasznos: segítséget jelent a területi tervezésben, a defláció szempontjából optimális területhasználat és művelési módok meghatározásában. Képet kapunk arról, hogy a legnagyobb gazdasági potenciállal rendelkező termőtalajunk milyen veszélyeknek van kitéve, s hogy a nem megfelelő időben, nem megfelelő nedvességviszonyok mellett történő talajművelés következtében kialakuló szerkezetromlás (porosodás) miatti deflációs károk milyen tápanyagveszteséggel járhatnak együtt.

Withdrawal: Wind Tunnel Flow Field Visualizations of the Space Launch System Vehicle Ascent

2019 ◽  
Author(s):  
Theodore J. Garbeff ◽  
Jennifer Baerny ◽  
James C. Ross
Keyword(s):  
Wind Tunnel ◽  
Flow Field ◽  
Space Launch

Ion flow field modelling based on lattice Boltzmann method and its mesh refinement

2020 ◽  
Vol 14 (20) ◽  
pp. 4539-4546
Author(s):  
Ting Zhu ◽  
Song Wang ◽  
Naming Zhang ◽  
Shuhong Wang ◽  
Shuya Ning
Keyword(s):  
Flow Field ◽  
Lattice Boltzmann Method ◽  
Lattice Boltzmann ◽  
Mesh Refinement ◽  
Ion Flow ◽  
Field Modelling ◽  
Boltzmann Method
Sign in / Sign up

Export Citation Format

Share Document