scholarly journals The management of segmental tibial shaft fractures: A systematic review

Injury ◽  
2016 ◽  
Vol 47 (3) ◽  
pp. 568-573 ◽  
Author(s):  
Samuel E. McMahon ◽  
Zoe E. Little ◽  
Toby O. Smith ◽  
Alex Trompeter ◽  
Caroline B. Hing
2021 ◽  
Vol 02 (03) ◽  
Author(s):  
Germán Garabano ◽  
Leonel Perez Alamino ◽  
Daniel Veloz Serrano ◽  
Santiago Iglesias ◽  
Javier Mariani ◽  
...  

Injury ◽  
2010 ◽  
Vol 41 (7) ◽  
pp. 671-675 ◽  
Author(s):  
S.W. Lam ◽  
M. Teraa ◽  
L.P.H. Leenen ◽  
G.J.M.G. van der Heijden

Injury ◽  
2015 ◽  
Vol 46 (4) ◽  
pp. 751-758 ◽  
Author(s):  
D.R. Dickson ◽  
E. Moulder ◽  
Y. Hadland ◽  
P.V. Giannoudis ◽  
H.K. Sharma

2010 ◽  
Vol 151 (15) ◽  
pp. 627-635 ◽  
Author(s):  
Norbert Wiegand

A lábszártörés az összes csonttörés 15%-a, amely Magyarországon körülbelül 2500 esetet jelent évente. A törést elszenvedettek 90%-át műtéti úton kezeljük. Az utóbbi időkben a lábszártörések incidenciája emelkedett, a törések súlyossága fokozódott, valamint az egyre fejlettebb műtéti ellátások ellenére a szövődmények arányát sem sikerült minimálisra csökkenteni. A nyílt lábszártöröttek ellátása a felfúrás nélküli velőűrszeg bevezetését követően lényegesen megváltozott, a velőűrszegezés fokozatosan vette át a vezető szerepet az egyre magasabb fokú nyílt törések ellátásában, és alkalmassá vált a tibia proximalis és distalis harmada töréseinek kezelésére is. Új eljárásként a Marchetti–Vicenzi-szeget hazánkban elsőként alkalmaztuk klinikánkon, ezzel a módszerrel a tibia törései, különösen a distalis harmadi törések megbízhatóan, alacsony szövődményaránnyal rögzíthetők. A lábszárbrace és a felfúrás nélküli szegezés együttes alkalmazását 1997-ben dolgoztuk ki, bebizonyítottuk, hogy ezzel a módszerrel a lábszártörések gyógyulása gyorsabb, a rehabilitáció rövidebb időt vesz igénybe. A szövődmények klinikai kutatása során bebizonyítottuk, hogy a felfúrásos és a felfúrás nélküli szegezés során különböző mértékben változik a nyomás a tibiát körülvevő izomrekeszekben. Felfúrás nélküli szegezés során a mély rekeszben statisztikailag is magasabb nyomást mértünk. Az irodalmi adatokkal szemben igazoltuk, hogy nincs összefüggés a szegezés módja, a rekeszi nyomás emelkedése és a compartmentszindróma kialakulása között. A szövődmények alapkutatása során a compartmentszindrómás és Volkmann ischaemiás kontraktúrás betegek kóros harántcsíkolt izomszövetének differenciál pásztázó kalorimetriás vizsgálatát végeztük. Igazoltuk, hogy az ép és a keringésében károsodott izomszövet hőstabilitásában különbség van. Bebizonyítottuk, hogy az izomrekeszen belüli nyomás mértéke, a sérült izom strukturális károsodása és a kalorimetriával mért termokémiai értékei között szoros korreláció van. A kalorimetriás vizsgálat szenzitivitásának és specificitásának köszönhetően nagymértékben segítheti és kiegészítheti a helyes diagnózis felállítását azokban az esetekben, amikor az klinikailag nem egyértelmű.


Sign in / Sign up

Export Citation Format

Share Document