scholarly journals Evolution of scientific views at factors of chernozem soil formation and development

2021 ◽  
Vol 817 (1) ◽  
pp. 012057
Author(s):  
S V Levykin ◽  
O A Grosheva ◽  
G V Kazachkov
2011 ◽  
Vol 60 (1) ◽  
pp. 233-244
Author(s):  
László Ködöböcz ◽  
László Róbert Zsíros ◽  
Attila Murányi
Keyword(s):  

A szójaoltás hatékonyságát és az oltóanyagtörzsek gazdanövény specificitását vizsgáltuk csernozjom talajon, szántóföldi körülmények között. A szóját (Glycine max L., Kurca) 80 kg vetőmag/5×1011 CFU arányban oltottuk. Az oltást a vegetációs periódus folyamán mikroelem tápoldattal egészítettük ki. Az eredményeket kezelésenként 5×1 folyóméter növény- és talajminta vizsgálata alapján értékeltük. A mikroszimbionta baktériumtörzsek összehasonlító jellemzését BOX-PCR módszerrel végeztük el. Megállapítottuk, hogy a vizsgált kontrollnövényeken nem volt gümőképződés. A szója magoltása sikeres volt. Az oltóanyagtörzsek infekciós- és N-kötő aktivitása megfelelő volt, növényenként átlagosan 6–7 összetett, aktív gümő képződött. Az oltás hatására a növények száraztömege 25%-kal nőtt. A kiegészítő mikroelem tápoldat nem növelte szignifikánsan a növények száraztömegét és virágszámát. Az oltóanyagban lévő törzsek közül csak egy volt képes hatékony szimbiózist kialakítani a szójával, ami a gazdanövény és mikroszimbionta közötti kapcsolat nagyfokú specificitására utal. Ezt a PCR vizsgálat eredményei is alátámasztották.


2011 ◽  
Vol 60 (1) ◽  
pp. 219-232 ◽  
Author(s):  
Anita Jakab ◽  
János Kátai ◽  
Magdolna Tállai ◽  
Andrea Balláné Kovács

A tenyészedényes kísérletünket a DE AGTC MÉK Agrokémiai és Talajtani Intézet tenyészházában állítottuk be 2010. május 27-én. A kísérletben Debrecen-Látókép környékéről származó mészlepedékes csernozjom vályogtalajt alkalmaztunk, amely az alábbi jellemzőkkel rendelkezett: KA: 37,5; leiszapolható rész: 51%; pH(KCl): 5,5; pH(H2O): 6,6; Hu%: 2,8; AL-P2O5: 140 mg·kg-1; AL-K2O: 316,3 mg·kg-1. Az adatok alapján a kísérleti talaj gyengén savanyú, vályog kötöttségű, közepes nitrogén- és foszfor-, valamint jó kálium-ellátottsággal rendelkezett. A kísérletben kontroll-, műtrágya-, valamint szalmakezelést alkalmaztunk, melyeket bizonyos kombinációkban három különböző baktériumkészítménnyel (Bactofil A, EM-1, Microbion UNC) egészítettünk ki. A kísérletet három ismétlésben véletlenblokk elrendezésben állítottuk be. A tesztnövény angolperje (Lolium perenneL.) volt. A kísérlet kezdetétől számított 8. héten a talaj-, valamint a növényminták begyűjtésére került sor. Meghatároztuk a növényminták száraztömegét, a növény foszfor- és káliumtartalmát, valamint a talajminták nitrát-, valamint AL-oldható foszfor- és káliumtartalmát. Eredményeink alapján főbb megállapításaink a következők: – Az angolperje száraztömegét a műtrágyakezelés szignifikánsan növelte. A hatás a tápelem-ellátottság javulásával magyarázható. – A növény foszforkoncentrációja a műtrágyázás következtében csökkent, amelyet a hígulási effektussal magyarázhatunk. – A növény káliumkoncentrációját a műtrágya-, valamint a műtrágya+baktériumtrágya kezelések szignifikánsan serkentették. – A talaj nitráttartalma szignifikánsan növekedett a műtrágyakezelés kivételével minden kezelésben. – A talaj AL-P2O5-tartalma az NPK-műtrágyázás és az EM-1 kezelés következtében statisztikailag igazolható mértékben megnövekedett, míg az AL-K2O-tartalom kizárólag a szalmakezelés hatására nőtt. A baktériumkészítmények önmagukban alkalmazva általában nem eredményeztek jelentős változást a vizsgált paraméterekben, azonban a készítmények szerves/ásványi anyagokkal kombinált adagolása esetében különböző mértékben befolyásolták a vizsgált mutatókat.


2006 ◽  
Vol 34 (1) ◽  
pp. 621-624 ◽  
Author(s):  
Peter Pepo ◽  
Attila Vad ◽  
Sándor Berényi
Keyword(s):  

2020 ◽  
Vol 71 (1) ◽  
pp. 192-200
Author(s):  
Anca-Luiza Stanila ◽  
Catalin Cristian Simota ◽  
Mihail Dumitru

Highlighting the sandy soil of Oltenia Plain calls for a better knowledge of their variability their correlation with major natural factors from each physical geography. Pedogenetic processes specific sandy soils are strongly influenced by nature parent material. This leads, on the one hand, climate aridity of the soil due to strong heating and accumulation of small water reserves, consequences emphasizing the moisture deficit in the development of the vegetation and favoring weak deflation, and on the other hand, an increase in mineralization organic matter. Relief under wind characteristic sandy land, soil formation and distribution has some particularly of flat land with the land formed on the loess. The dune ridges are less evolved soils, profile underdeveloped and poorly supplied with nutrients compared to those on the slopes of the dunes and the interdune, whose physical and chemical properties are more favorable to plant growth.Both Romanati Plain and the Blahnita (Mehedinti) Plain and Bailesti Plain, sand wind shaped covering a finer material, loamy sand and even loess (containing up to 26% clay), also rippled with negative effects in terms of overall drainage. Depending on the pedogenetic physical and geographical factors that have contributed to soil cover, in the researched were identified following classes of soils: protisols, cernisols, cambisols, luvisols, hidrisols and antrosols.Obtaining appropriate agricultural production requires some land improvement works (especially fitting for irrigation) and agropedoameliorative works. Particular attention should be paid to preventing and combating wind erosion.


Soil Horizons ◽  
1992 ◽  
Vol 33 (3) ◽  
pp. 70 ◽  
Author(s):  
Simonson Roy W.

Soil Horizons ◽  
1981 ◽  
Vol 22 (4) ◽  
pp. 20
Author(s):  
H. R. Finney
Keyword(s):  

Sign in / Sign up

Export Citation Format

Share Document