Average glandular dose in routine mammography screening using a Sectra MicroDose Mammography unit

2005 ◽  
Vol 114 (1-3) ◽  
pp. 436-443 ◽  
Author(s):  
Bengt Hemdal ◽  
Lars Herrnsdorf ◽  
Ingvar Andersson ◽  
Gert Bengtsson ◽  
Boel Heddson ◽  
...  
2005 ◽  
Vol 114 (1-3) ◽  
pp. 383-388 ◽  
Author(s):  
B. Hemdal ◽  
I. Andersson ◽  
A. Grahn ◽  
M. Håkansson ◽  
M. Ruschin ◽  
...  

2018 ◽  
Vol 18 (2) ◽  
pp. 161-167
Author(s):  
Abdulrauf Maimani ◽  
Abdulraheem Abdulrahman Kinsara ◽  
Badar Al Taayeb ◽  
Nurul Islam Molla

Thermoluminescent dosimeters (TLD-100H) were in use for the assessment of average glandular dose to breast in mammography screening with GE machine, King Abdul Aziz University Hospital for 45 mm breast compressed thickness, 26 kVp, 100 mAs and Mo/Mo target/filter combination. Reader’s calibration factor for the TLDs was generated with the same exposure parameters using RadCal mammo ionization chamber as reference. The calibration factor was reproduced within 3% standard deviation. Several sets of selected TLD-100H placing in different configurations were exposed to X-ray beam under identical exposure condition as it was used for generation of calibration factor. The entrance surface doses were calculated by using the measured net TL-response and the calibration factor. Thereafter, the average glandular doses (AGD) were calculated. The measured average entrance surface dose (AGD) at the reference position (6 cm laterally centered from the chest edge wall) was 7.704 mGy with less than 2% standard deviation. The calculated average glandular dose to the breast at the reference location has been found to be 1.429 ± 0.037 mGy.Bangladesh J. Nuclear Med. 18(2): 161-167, July 2015 


2005 ◽  
Vol 32 (6Part3) ◽  
pp. 1912-1912 ◽  
Author(s):  
B Hemdal ◽  
L Herrnsdorf ◽  
M Martin ◽  
I Andersson ◽  
G Bengtsson ◽  
...  

2007 ◽  
Vol 148 (19) ◽  
pp. 879-885 ◽  
Author(s):  
Attila Kovács ◽  
Lajos Döbrőssy ◽  
András Budai ◽  
Imre Boncz ◽  
Ágnes Cornides

Magyarországon az emlőrák jelentős népegészségügyi probléma. A halálozás mérséklésére a tünetmentes asszonyok szervezett, azaz személyes behíváson, visszahíváson és utánkövetésen alapuló szűrővizsgálata a legígéretesebb módszer. A tapintásos emlővizsgálattal kiegészített mammográfiás szűrés az 50–65 éves korcsoportban bizonyítottan hatásos; praemenopausalis asszonyok esetében a hatásosság még nem bizonyított, ennek ellenére a közvélemény és a szakmai döntéshozókra nehezedő nyomás miatt a perimenopausalis korban levő (45 év feletti) asszonyokat nem rekesztik ki a szűrőprogramból. Magyarországon a Nemzeti Népegészségügyi Program megteremtette a szervezett emlőszűrés szervezeti, adminisztratív, jogszabályi és pénzügyi feltételeit, így a szűrőprogram 2002 óta működik. A két szűrési ciklus adatai szerint a szervezett szűrésen a meghívottak mintegy 40%-a vesz részt. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár észrevételei szerint a meghívásos szűrés hatására jelentősen megemelkedett a diagnosztikus mammográfiás vizsgálatok száma; ez arra utal, hogy számosan a szervezett szűrés keretein kívül keresik a szűrés lehetőségét. A szűrővizsgálattal felfedezett emlőrákok száma, ezen belül a kis rákok aránya a nemzetközi standard értékeknek megfelelő. Az ún. intervallumrákok gyakoriságának megállapítására a szűrési nyilvántartással együttműködő patológiai adatbank létesítése folyamatban van. A szervezett emlőszűrés egészség-gazdaságtani elemzés szerint elfogadható a finanszírozó számára.


2011 ◽  
Vol 152 (8) ◽  
pp. 292-295
Author(s):  
Mihály Bak ◽  
Éva Konyár ◽  
Ferenc Schneider ◽  
Mária Bidlek ◽  
Éva Szabó ◽  
...  

The National Public Health Program has established the organized mammography screening in Hungary. The aim of this study was to conduct an audit of “gray zone” smears of the organized mammography screening in comparison with histopathological diagnoses. Methods: Cytology results were rated to C3 atypia probably benign and C4 suspicious of malignancy. Results: 1361 women had aspiration cytology performed from a total of 47,718 mammography non-negative lesions. 105 (7.8%) were diagnosed as C3, whereas 78 (5.7) as C4. Of the 105 patients with C3 diagnosis 61 (58%) patients underwent surgical biopsy. Histology proved malignancy in 20 (32.8%) cases, and benign lesion in 41 (67.2%) cases. All (100%) of the 78 patients with C4 diagnosis had open biopsies; 69 (88.4%) cases were histologically malignant and 9 (11.6%) cases were benign lesions. Conclusion: The auditing results of fine needle aspiration cytology of “gray zone” in organized mammography screening meet the proposed threshold values. Authors conclude that the “gray zone” category in breast cytology is useful and of value if used judiciously. Orv. Hetil., 2011, 152, 292–295.


2010 ◽  
Vol 151 (32) ◽  
pp. 1295-1298 ◽  
Author(s):  
Mihály Bak ◽  
Éva Konyár ◽  
Ferenc Schneider ◽  
Mária Bidlek ◽  
Éva Szabó ◽  
...  

A Nemzeti Népegészségügyi Program az emlőrák szervezett szűrését biztosítja. Célkitűzés: Dolgozatunk célja a szervezett emlőrákszűrés során a mammográfia, illetve ultrahangvizsgálatokkal nem negatív elváltozások aspirációs citológiai diagnózisainak minőségbiztosítása. Módszer: A citológiai diagnózisokat 5 kategóriába (C1, C2, C3, C4, C5) soroltuk. A citológiai módszer diagnosztikus érzékenységét a szövettani eredményekhez viszonyítva elemeztük. Eredmények: Összesen 47718 mammográfiás és ultrahangvizsgálattal a kóros emlőelváltozásokból 1361 citológiai vizsgálatot végeztünk. A leggyakoribb diagnózis benignus (805 eset, 59, 1%), illetve carcinoma (187 eset, 13,7%) volt. Az összesített pozitív, negatív esetek számításánál a szenzitivitás 91%, a specificitás 88%, a pozitív prediktív érték 96,6%, a negatív prediktív érték 71%-nak (p<0,001) bizonyult. Megbeszélés: Megállapítottuk, hogy tanulmányunkban az emlőelváltozások vékonytű-aspirációs citológiai vizsgálatainak minőségbiztosítási eredményei megfelelnek, és több tekintetben jobbak a nemzetközileg elvárt követelményeknél.


Sign in / Sign up

Export Citation Format

Share Document