Összefoglaló. Csecsemőkorban a here cysticus elváltozásai ritka
entitásnak számítanak. Az angol nyelvű szakirodalom kevés hasonló esetről számol
be, a 2000-es évek elejéig publikált esetek harmadában orchiectomia történt. A
hisztológia a leggyakrabban teratomát, a legritkábban egyszerű cystát igazol.
Mindkét elváltozás jóindulatú, egyéves kor alatt a leggyakoribb. Közleményünkkel
arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy ezen esetek kezelése során törekedni
kell a here megtartására. A Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ
Gyermekgyógyászati Klinikájának Manuális Tanszékén és a Heim Pál Országos
Gyermekgyógyászati Intézet I. Gyermek Ssebészeti és Traumatológiai Osztályán
2015 és 2018 között 4 csecsemőben észleltük a here cysticus elváltozását. A
betegek kórtörténeti adatainak részletes retrospektív elemzését és a
szakirodalom áttekintését végeztük. Mind a 4 alkalommal a csecsemő féléves kora
előtt észleltek egyoldali, panaszokat nem okozó herezacskófél-megnagyobbodást.
Az ultrahangvizsgálat 3 esetben szoliter cysticus képletet talált. 1 esetben
szeptált, sűrű folyadékkal telt cysticus képletet véleményezett, számottevő
hereállomány nem mutatkozott. Ennél a betegnél mágnesesrezonancia-vizsgálat is
készült, mely teratoma lehetőségét vetette fel. A feltárás során mindegyik
csecsemőben cysticus képletet találtunk. 3 betegnél hereszövet-megtartó műtétet
(enucleatiót) végeztünk. 1 esetben az érdemben megtartható hereszövet hiánya,
valamint teratoma gyanúja miatt orchiectomia történt. A kórszövettan két esetben
egyszerű cystát, két esetben praepubertalis teratomát igazolt, melyek jóindulatú
elváltozások. A here cysticus elváltozásai csecsemőkorban döntő többségben
benignusak. Az egyszerű cysta és a praepubertalis teratoma egyaránt jóindulatú
elváltozás, malignus transzformációra nem hajlamosak. A képalkotó eljárások
közül az ultrahangvizsgálat elegendő lehet a kezelési terv felállításához.
Mindig törekedni kell a here megtartására, a lehető legtöbb hereszövet
megkímélésére. Kórszövettani vizsgálat nélkül a here eltávolítása ebben az
életkorban nem javasolt. Orv Hetil. 2020; 161(48): 2043–2048.
Summary. Cystic lesions of the testis are rare in infancy. Few
similar case-series were published in the English literature. Orchiectomy was
reported in one-third of the cases until the early 2000s. Histology mostly
confirms teratomas, rarely simple cysts. Both are benign and most common under
the age of one year. Our aim is to draw attention to the importance of
testicular sparing surgery (enucleatio), whenever possible. At the Medical
Centre of the Department of Pediatrics of the Division of Paediatric Surgery,
Pécs and at the Department of Pediatric Surgery and Traumatology of the Heim Pal
Children’s Hospital, Budapest, four cystic testicular lesions were treated in
infancy between 2015 and 2018. We performed retrospective analysis and reviewed
relevant literature. Our patients were under six months and an unilateral,
painless scrotal enlargement appeared. Ultrasound described cystic lesion in the
testis in three cases. In one case a septated, echogenic, liquid-filled cystic
lesion was detected, with no significant amount of testicular tissue. Magnetic
resonance imaging scan of this patient predicted the diagnosis of teratoma.
During the surgeries, cystic lesions were found in all cases. Enucleatio was
performed in three patients. Orchiectomy was carried out once due to the
suspicion of teratoma and the lack of salvageable testicular tissue.
Histopathology confirmed simple cysts in two babies and prepubertal teratomas in
the others. Testicular cystic lesions are predominantly benign in infancy.
Simple cysts and prepubertal teratomas are benign, not prone to malignant
transformation. Ultrasound is reliable for preoperative planning. Testicular
tissue sparing surgery must be considered and without histopathology orchiectomy
should not be performed. Orv Hetil. 2020; 161(48): 2043–2048.
Cystic Lesions in Autoimmune Pancreatitis
