scholarly journals Association Between Intensive Care Unit Usage and Long‐Term Medication Adherence, Mortality, and Readmission Among Initially Stable Patients With Non–ST‐Segment–Elevation Myocardial Infarction

2020 ◽  
Vol 9 (6) ◽  
Author(s):  
Alexander C. Fanaroff ◽  
Anita Y. Chen ◽  
Sean van Diepen ◽  
Eric D. Peterson ◽  
Tracy Y. Wang
Keyword(s):  
Myocardial Infarction ◽  
Intensive Care Unit ◽  
Intensive Care ◽  
Medication Adherence ◽  
St Segment Elevation ◽  
Segment Elevation Myocardial Infarction ◽  
St Segment

Abstract 327: Electronic Health Record Integration of Predictive Analytics to Select High-risk Stable Patients With Non-st-segment Elevation Myocardial Infarction for Intensive Care Unit Admission

2020 ◽  
Vol 13 (Suppl_1) ◽  
Author(s):  
Aman D Kansal ◽  
Alexander Fanaroff ◽  
Cynthia Green ◽  
Manesh R Patel ◽  
Tracy Y Wang ◽  
...  
Keyword(s):  
Myocardial Infarction ◽  
Intensive Care Unit ◽  
Intensive Care ◽  
Risk Score ◽  
Predictive Analytics ◽  
Health Record ◽  
St Segment Elevation ◽  
Segment Elevation Myocardial Infarction ◽  
St Segment ◽  
Risk Patients

Background: Nationwide, intensive care unit (ICU) utilization for initially stable patients with non-ST-segment elevation myocardial infarction (NSTEMI) is not associated with patient risk. Use of the ACTION ICU risk score, which predicts clinical deterioration requiring ICU care in initially stable NSTEMI patients, could guide admission of high-risk patients to the ICU and low-risk patients to a lower acuity unit. Methods: We created a modified best practice advisory (BPA) within the electronic health record (EHR) at a single institution. The BPA semi-automatically calculates the ACTION ICU score (5 elements automatically populate from the EHR and 4 are entered manually) and recommends a location for admission based on a 10% risk threshold for clinical deterioration over the course of admission. The BPA was triggered for all ED patients with serum 4 th generation troponin T above the local upper limit of normal. Physicians could temporarily hide the BPA, permanently cancel it if they felt the patient’s presentation was not primarily due to NSTEMI, or generate the ACTION ICU score. We measured how ED physicians used the BPA, and clinical and utilization outcomes for patients admitted through the ED with a discharge diagnosis of NSTEMI in the 12 months before and after BPA roll-out. Results: Between August 14, 2017 and August 13, 2018, the BPA triggered 972 times. It was hidden until the patient left the ED 230 times (23.7%) and canceled 561 times (57.7%). Providers opted to calculate a risk score 181 times (18.6%), and a score was successfully calculated 146 times. Among 135 patients for whom the BPA triggered that had a final hospital diagnosis of NSTEMI, the BPA was inappropriately canceled in 62 (45.9%) and hidden in 16 (11.9%). Overall, there were 190 NSTEMI admissions through the ED in the year after BPA integration into the EHR and 253 in the year prior. In the year after BPA integration 32.6% of the NSTEMI patients were admitted directly to the ICU compared with 37.5% admitted to ICU prior to BPA (p=0.32). No change was found in the distribution of ACTION ICU scores of NSTEMI patients admitted to the ICU prior to vs after BPA integration, as well as no differences in ICU length of stay (p=0.96), hospital length of stay (p=0.27), the proportion of patients transferred from the ward to the ICU (p=0.78), or in-hospital mortality (p=0.18). Conclusions: Embedding the ACTION ICU risk score into the EHR did not affect clinical or utilization outcomes for patients presenting to the ED with NSTEMI, but was limited by inappropriate cancellation of the risk score calculator. Better EHR mapping to enable risk calculation without the need for user input may be needed for successful deployment of predictive analytics in this patient population.

scholarly journals Analysis of the TIMI score in patients admitted with ST-segment elevation myocardial infarction in an intensive care unit

Critical Care ◽  
2007 ◽  
Vol 11 (Suppl 3) ◽  
pp. P50
Author(s):  
SLM Arruda ◽  
HJP Branisso ◽  
EC Figueiredo ◽  
VA Pereira ◽  
JA Luna ◽  
...  
Keyword(s):  
Myocardial Infarction ◽  
Intensive Care Unit ◽  
Intensive Care ◽  
St Segment Elevation ◽  
Segment Elevation Myocardial Infarction ◽  
Timi Score ◽  
St Segment

Hospital and long-term prognosis of patients with non-ST-segment elevation myocardial infarction

2008 ◽  
Vol 149 (45) ◽  
pp. 2115-2119 ◽  
Author(s):  
András Jánosi ◽  
Dániel Várnai ◽  
Zsófia Ádám ◽  
Adrienn Surman ◽  
Katalin Vas
Keyword(s):  
Diabetes Mellitus ◽  
Myocardial Infarction ◽  
St Segment Elevation ◽  
Segment Elevation Myocardial Infarction ◽  
St Segment ◽  
Long Term Prognosis

A szerzők 139, nem ST-elevációs infarktus miatt kezelt betegük adatait elemzik. Vizsgálják a betegek kórházi és késői prognózisát, egyes echokardiográfiás adatok prognózissal való összefüggését, valamint a kórházból elbocsátott betegek esetén a szekunder prevenció szempontjából ajánlott gyógyszeres kezelés gyakoriságát. Az utánkövetés a betegek 98%-ában sikeres volt, a bekövetkezett eseményekről, illetve az utánkövetés idején alkalmazott gyógyszeres kezelésről postai kérdőív útján szereztek adatokat. A nők átlagéletkora 78,6, a férfiaké 71,4 év volt. A kezelt betegeknél gyakori volt a társbetegségek (hypertonia, diabetes mellitus, korábbi ischaemiás szívbetegség) előfordulása. A kórházi kezelés időszakában 30 betegnél (22%) történt koronarográfia, és 29 betegnél revascularisatiós beavatkozásra is sor került. A kórházi halálozás 15% volt, az utánkövetés háromnegyed éve alatt 17%-os halálozást észleltek. A kórházban, illetve az utánkövetési idő alatt meghalt betegek szignifikánsan idősebbek voltak azoknál, akik életben maradtak. Egyes echokardiográfiás adatok (ejekciós frakció, végszisztolés átmérő, szegmentális falmozgászavar és a mitralis insufficientia nagysága) prognosztikus jelentőségűnek bizonyultak, mivel szignifikánsan különböztek az életben maradt és a meghalt betegek esetén. A kórházból elbocsátott betegek igen magas arányban részesültek a másodlagos prevenció szempontjából fontosnak ítélt gyógyszeres kezelésben (aszpirin, béta-blokkoló, ACE-gátló, statin). Az utánkövetés idején sem csökkent ezen gyógyszerek használatának aránya, ami a betegek jó compliance-ét igazolja.

Sign in / Sign up

Export Citation Format

Share Document