Socio-family support for parents of technology-dependent extremely preterm infants after hospital discharge

2021 ◽  
pp. 136749352199649
Author(s):  
Isabel María Fernández-Medina ◽  
José Granero-Molina ◽  
José Manuel Hernández-Padilla ◽  
María del Mar Jiménez-Lasserrotte ◽  
María Dolores Ruiz-Fernández ◽  
...  

Parents of extremely preterm infants (<28 weeks of gestation) report high levels of stress and anxiety related to daily needs after hospital discharge. Social support has a significant role in reducing the negative psychological impact of preterm birth and parents’ adaptation to caregiving. We conducted a hermeneutic phenomenological study using Gadamer’s approach to explore and describe the experiences of parents of technology-dependent extremely preterm infants of socio-family support after hospital discharge. The study was conducted in four several Spanish organizations for families with preterm infants. It includes 17 semi-structured interviews (12 mothers and 5 fathers). Three main themes emerged from the analysis: post-discharge formal support for extremely preterm infants and families, home neonatal care: family support, and a thread of hope: parent-to-parent support. The parents’ main support resources to deal with everyday difficulties are healthcare professionals, their partners, grandmothers, and peer parents of extremely preterm infants. The findings may be used to guide healthcare professionals in the creation of a support program according to preferences and needs of parents.

2019 ◽  
Vol 45 ◽  
pp. e2-e8 ◽  
Author(s):  
José Granero-Molina ◽  
Isabel María Fernández Medina ◽  
Cayetano Fernández-Sola ◽  
José Manuel Hernández-Padilla ◽  
María del Mar Jiménez Lasserrotte ◽  
...  

PEDIATRICS ◽  
2009 ◽  
Vol 125 (1) ◽  
pp. e146-e154 ◽  
Author(s):  
S. R. Hintz ◽  
C. M. Bann ◽  
N. Ambalavanan ◽  
C. M. Cotten ◽  
A. Das ◽  
...  

2007 ◽  
Vol 148 (48) ◽  
pp. 2279-2284 ◽  
Author(s):  
Gabriella Vida ◽  
Ilona Sárkány ◽  
Simone Funke ◽  
Judit Gyarmati ◽  
Judit Storcz ◽  
...  

Optimális esetben a 24–28. gesztációs hét közötti, igen éretlen újszülöttek olyan szülészeti intézményben születnek, ahol neonatalis intenzív centrum működik, így mind az akut, mind a hosszú távú ellátásukat magas színvonalon biztosítják. A PTE OEKK ÁOK Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán 2000. január 1. és 2004. december 31. között 7499 újszülött született. A koraszülési frekvencia 20% (1499/7499), ezen belül az extrém alacsony gesztációs korúak aránya (≦28. gesztációs hét) 18% (272/1499), míg a 25. gesztációs hét alattiaké 3,2% (48/1499) volt. A túlélés a gesztációs hetek emelkedésével fokozatosan javul. Az életben maradt koraszülöttek későbbi életkilátásai és társadalmi beilleszkedése függ az olyan maradandó károsodásoktól, mint a látáscsökkenés, halláskárosodás, somatomentalis fejlődés zavarai, krónikus tüdőbetegség. A klinikán vizsgált alacsony gesztációs korú csoportban az összes fogyatékkal élő betegek aránya 15,3%. Döntő többségük a 25. gesztációs hétnél korábban született koraszülöttek közül kerül ki. A 26. gesztációs héttől a koraszülöttek több mint fele tartós károsodás nélkül éli túl az extrém éretlenség társuló problémáit. Megállapították, hogy a korai koponya-ultrahangvizsgálattal, szemészeti szűréssel, otoacusticus emissio mérésével jól prognosztizálhatók a maradandó károsodások, így lehetővé válik a korai kezelés.


Sign in / Sign up

Export Citation Format

Share Document