Envitonmental epidemiological study on respiratory diseases in two Hungarian towns

2010 ◽  
Vol 151 (10) ◽  
pp. 378-384
Author(s):  
Mária Posgay ◽  
Mihály János Varró ◽  
Renáta Szentmihályi ◽  
Zsolt Lang

A szerzők korábban beszámoltak egyrészt a Nyergesújfalun, az azbesztcementgyár környezetében, másrészt az iparral jóval kevésbé terhelt Komáromban élő felnőtt lakosság körében végzett, alapvetően légzőszervi, standardizált kérdőíves keresztmetszeti epidemiológiai vizsgálat eredményeiről. Nyergesújfalun (a továbbiakban is: az azbeszttel foglalkozásilag nem exponáltak között) a légzőszervi tünetek, egyéb betegségek és daganatok nem voltak szignifikánsan gyakoribbak az azbesztcementgyár sem 500 m-es, sem 1 km-es körzetén belül az azon kívül élőkhöz viszonyítva, nyers összehasonlítás és logisztikus regressziós modellek szerint. A két várost összehasonlítva megállapítható, hogy krónikus aspecifikus (obstruktív) légzőszervi betegségre (KALB) jellemző tünetek Nyergesújfalun körülbelül másfélszer-két és félszer nagyobb eséllyel fordultak elő (p < 0,001), mint Komáromban. Az ezekkel összefüggő kockázati tényezők közül is több szignifikánsan gyakoribb volt Nyergesújfalun, mint Komáromban. A szerzők ezután a két város logisztikus regressziós modelljeiben alkalmazott korrekciós tényezőket csoportonként összevonták, és az összehasonlítást az összevont korrekciós tényezők alkalmazásával is elvégezték. A legtöbb KALB-tünet esélye ez esetben is szignifikánsan nagyobb volt Nyergesújfalun, mint Komáromban. Mindezekből következik, hogy a környezeti azbesztexpozíció szerepe továbbra sem zárható ki a foglalkozásilag azbeszttel nem exponáltak KALB-tüneteinek kialakulásában. (Megjegyzendő, hogy ez a tanulmány is támogatja a nem, kor, dohányzás, alkoholfogyasztás, elhízás, foglalkozási expozícó, a penészes lakás és az öröklődés etiológiai szerepét a vizsgált végpontok esetében.) Analitikus vizsgálatok igénye felvethető annak tisztázására, hogy mekkora és különbözik-e a két város levegőjében az aktuális azbesztrost-koncentráció (ez utalhat a korábbi koncentrációk alakulására), illetve hogy mekkora és különbözik-e a két városban vett autopsziás tüdőmintákban az akkumulálódott azbesztrost-koncentráció. Főként e kérdések tisztázása esetén átgondolandó, hogy javasolt-e döntéshozói szinten, akár most is, megfelelő intervenció. Ezenfelül, az azonosított egyéb kockázati tényezők eliminálása egészségnevelési lépéseket sürget.

2017 ◽  
Vol 3 (03) ◽  
pp. 156-161
Author(s):  
Ornella Salimbene ◽  
I Salimbene ◽  
E Comino ◽  
D. F Affuso ◽  
C Schettini

2020 ◽  
Vol 477 (14) ◽  
pp. 2679-2696
Author(s):  
Riddhi Trivedi ◽  
Kalyani Barve

The intestinal microbial flora has risen to be one of the important etiological factors in the development of diseases like colorectal cancer, obesity, diabetes, inflammatory bowel disease, anxiety and Parkinson's. The emergence of the association between bacterial flora and lungs led to the discovery of the gut–lung axis. Dysbiosis of several species of colonic bacteria such as Firmicutes and Bacteroidetes and transfer of these bacteria from gut to lungs via lymphatic and systemic circulation are associated with several respiratory diseases such as lung cancer, asthma, tuberculosis, cystic fibrosis, etc. Current therapies for dysbiosis include use of probiotics, prebiotics and synbiotics to restore the balance between various species of beneficial bacteria. Various approaches like nanotechnology and microencapsulation have been explored to increase the permeability and viability of probiotics in the body. The need of the day is comprehensive study of mechanisms behind dysbiosis, translocation of microbiota from gut to lung through various channels and new technology for evaluating treatment to correct this dysbiosis which in turn can be used to manage various respiratory diseases. Microfluidics and organ on chip model are emerging technologies that can satisfy these needs. This review gives an overview of colonic commensals in lung pathology and novel systems that help in alleviating symptoms of lung diseases. We have also hypothesized new models to help in understanding bacterial pathways involved in the gut–lung axis as well as act as a futuristic approach in finding treatment of respiratory diseases caused by dysbiosis.


2001 ◽  
Vol 120 (5) ◽  
pp. A366-A366
Author(s):  
C MAZZEO ◽  
F AZZAROLI ◽  
A COLECCHIA ◽  
S DISILVIO ◽  
A DORMI ◽  
...  

Sign in / Sign up

Export Citation Format

Share Document