„Das Heimat, das ich mir gewählt habe“. Interpretation einer Umfrage mit Ungarn in den DACH-Ländern

Die Arbeit beschäftigt sich mit den Ungarn, die in die DACH-Länder emigrierten. Obwohl es Tausende solcher gibt, findet man kaum Fachliteratur über ihr Leben und ihre Kultur. Dieser Beitrag setzt sich zum Ziel, diese Lücke mit authentischen Informationen zu füllen. Um dies zu erreichen, wurde als hauptsächliche Quelle eine Umfrage erstellt, mit der genau 700 Antworten von Emigrierten gesammelt und analysiert wurden. Der Beitrag behandelt die Themenbereiche Migration, Assimilation, Sprachgebrauch, Kultur und Identität.

Over de Holocaust in kleutertaal. De toepassing van didactische aanbevelingen voor holocaustonderwijs in Martine Letteries Kinderen met een ster (2016)

Martine Letteries schreef het boek Kinderen met een ster in opdracht van Herinneringscentrum Kamp Westerbork en het verscheen in 2016. Het boek is in Nederland voor kinderen vanaf ongeveer vijf à zes jaar aangeraden waardoor het verhaal een interessant onderzoeksobject blijkt. Als onderzoeksvraag stel ik de vraag ‘Met welke auteurstechnieken maakt Martine Letterie de Holocaust in Kinderen met een ster voor jonge lezers bespreekbaar?’. Hiernaast kijk ik er ook naar in hoeverre de representatie van de Holocaust in Letteries boek in lijn is met de International Holocaust Remembrance Alliance aanbevelingen voor Holocaustonderwijs. Martine Letterie a westerbori gyűjtőtábor helyén működő múzeum és emlékhely (Herinneringscentrum Kamp Westerbork) megbízásából 2016-ban írta meg a Kinderen met een ster [Csillagos gyermekek] című gyermekkönyvét. Kutatás szempontjából azért érdekes a mű, mert Hollandiában az öt-hat éves korosztály számára ajánlják. Dolgozatom megírásakor arra a kérdésre kerestem választ, milyen írói technikák segítségével teszi Martine Letterie feldolgozhatóvá a holokausztot fiatal olvasói számára a Kinderen met een ster című könyvében. Emellett azt vizsgáltam meg, hogy ezek az írói technikák hogyan illeszkednek a Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség (International Holocaust Remembrance Alliance) holokausztoktatáshoz megfogalmazott ajánlásaihoz.

Valóságteremtés a koronavírus idején. Manipuláció és meggyőzés politikai szövegekben

„Vi kjemper en felles kamp mot en usynlig fiende”,1 azaz közös harcot vívunk egy láthatatlan ellenséggel szemben. Ez az idézet Erna Solberg norvég miniszterelnök2 beszédéből származik, amelyet a legelső koronavírussal kapcsolatos sajtótájékoztatón mondott el, és amely tanulmányom tételmondata is lehetne. Tanulmányomban három, időben egymástól elkülönülő, koronavírussal kapcsolatos politikai szöveget elemzek. Mindhárom Erna Solberg sajtótájékoztatóiról származik. Munkámban különbséget teszek a manipuláció és meggyőzés között, ismertetem a manipuláció kognitív folyamatokra gyakorolt hatásait, valamint megmagyarázom a címben jelzett valóságteremtő aspektusait is. A szövegek nyelvi elemzése során kifejtem, hogy az alany tudatos megválasztása, valamint a szenvedő szerkezet alkalmazása a manipulatív stratégia részét képezi. Mindezek előtt kitérek arra is, milyen összefüggés található a manipulációs szándék és a témák sorrendjének megválasztása között. A szöveg belső felépítése során ugyanis figyelembe kell venni a hallgató tudatosságát, kognitív állapotát is. Vi kjemper en felles kamp mot en usynlig fiende, that is, we fight together against an invisible enemy. This quote is originated from the very first coronavirus press-conference and comes from the Prime Minister of Norway, Erna Solberg, which could also be the motto of my paper. In this research I have analyzed three transcripts (from different occasions) of Solberg’s COVID-19 speeches. I have distinguished between manipulation and persuasion, described the effects of manipulation on cognitive processes, and explained the reality-creating aspects indicated in the title. During the linguistic analysis of the texts, I have found that the conscious choice of the subject as well as the use of passive sentences can be a part of a manipulative strategy. But first of all, it has been emphasized that the pre-organized order of the topics is aligned with the manipulative intentions of the speaker. This decision on the texts inner structure depends on the cognitive state of the audience.

A poldernederlands holland nyelvváltozat társadalmi megítélése

Jelen dolgozatom Renée van Bezooijen és Rob van den Berg 2001-es, a poldernederlands holland nyelvváltozat társadalmi megítéléséről szóló kutatásának a follow-up researche. Teljesülni látszik az a hipotézis, hogy a korábbi kutatásokban felismerhető tendencia, miszerint a poldernederlands egyre elfogadottabbá válik, ma is folytatódik. A férfiak és nők véleménye közti különbség eltűnt, de a fiatalok (főleg a 18–25 év közöttiek) valamennyivel még mindig pozitívabban ítélik meg a poldernederlands nyelvváltozatot. A kutatás alapján kijelenthető, hogy a poldernederlands és a sztenderd holland nyelvváltozat megítélése már nem különbözik nagyban egymástól. Dit is een vervolgonderzoek op dat van Renée van Bezooijen en Rob van den Berg uit 2001 naar de sociale perceptie van het Poldernederlands. De hypothese dat de tendens dat het Poldernederlands steeds positiever wordt beoordeeld, die in vorige onderzoeken herkenbaar is, zich zou voortzetten, werd bevestigd. Uit het onderzoek bleek dat het verschil tussen de perceptie van mannen en vrouwen verdwenen is maar dat jongeren (vooral die tussen 18 25) nog steeds een ietwat positievere perceptie hebben van het Poldernederlands. O.b.v. het onderzoek kan worden vastgesteld dat de perceptie van het Standaardnederlands en het Poldernederlands niet veel meer van elkaar verschillen.

Kompetenzförderung mit literarischen Texten im Deutsch als Fremdsprache-Unterricht

In den vergangenen Jahrzehnten sind literarische Texte und ihre Rolle beim erfolgreichen Fremdsprachenunterricht immer häufiger in den Mittelpunkt der fachdidaktischen Diskussion geraten. Literarische Texte wurden einst aus dem Sprachunterricht verbannt, dann wiederentdeckt und gelten heute mehr denn je als interessantes und effektives Mittel der Kompetenzförderung. Die vorliegende Studie geht der Frage nach, wie Texte der klassischen deutschen Literatur – illustriert an zwei Balladen von Johann Wolfang von Goethe – einen Beitrag zum erfolgreichen DaF-Unterricht im 21. Jahrhundert leisten können. Zu diesem Zweck wird ein im schulischen Rahmen durchgeführtes Forschungsprojekt ausführlich beschrieben. Dabei werden die konkreten – und in den meisten Fällen selbst entwickelten – Aufgaben zu den Texten vorgestellt und mit didaktischen Kommentaren mit Blick auf die effektive Kompetenzförderung ergänzt. Das Ziel der durchgeführten Forschung besteht v.a. darin, praktizierende und angehende Lehrkräfte nach wie vor zum Einsatz klassischer literarischer Texte im Fremdsprachenunterricht anzuregen.

Lernerautonomie und Wortschatzlernen im DaF-Unterricht

Die vorliegende Arbeit befasst sich mit dem Thema des Wortschatzlernens und geht der Frage nach, wie die Lernenden im DaF-Unterricht befähigt werden können, den fremdsprachlichen neuen Wortschatz selbstständig, autonom zu erschließen und zu erlernen. Beim Erlernen einer Fremdsprache stellt nämlich der Umgang mit dem neuen Wortschatz eine große Herausforderung für die Lernenden dar, wobei die Lernerautonomie auch eine wichtige Rolle spielt. Die Arbeit setzt sich aus zwei großen Einheiten zusammen. In der ersten Einheit werden die theoretischen Grundlagen der Arbeit erläutert und reflektiert und im zweiten Teil wird eine empirische Untersuchung dargestellt. Die fremdsprachendidaktisch angelegte qualitative empirische Forschung umfasste Lehrwerkanalysen, Befragung von DaF-Lehrenden und DaF-Lernenden mittels Fragebögen, Unterrichtsbeobachtung und Unterrichtserprobung. Im vorliegenden Beitrag wird die Lehrwerkanalyse vorgestellt.

Ellen Key és Camilla Collett: egy életre szóló olvasmányélmény

A 19. és a 20. század fordulóján nem volt újság, mely ne közölt volna hírt Ellen Keyről. Korának egyik vezető intellektuellje volt. Sokat írt és publikált. A nők házasságon belüli helyzetének és jogainak témája kiemelt szerepet kapott írásaiban. Az a tény, hogy ezt a megkülönböztető figyelmet a kérdés iránt egy regény, mégpedig Camilla Collett A kormányzó lányai című regényének elolvasása keltette fel, majd újbóli olvasása tartotta ébren, különösen érdekessé teszi a témát. A tanulmány azt tűzi ki céljául, hogy bemutassa, milyen hatással volt a regény Ellen Key írói munkásságára a történelmi események, társadalmi és irodalmi irányzatok tükrében.

Linguïstisch transfer in het gebruik van vaste preposities bij Hongaarstalige NVT-leerders

Vaste preposities zijn vaak cruciaal bij het verwerven van de lexicon van een vreemde taal. Bij deze werkstuk neem ik het gebruik van vaste preposities van Hongaarstalige NVT-leerders onder de loep, met speciale aandacht voor de transfer of interferentie vanuit hun moedertaal en hun eerste vreemde taal, het Engels. De doel van het werkstuk is om te bepalen, welke taal een groter invloed toont op de verwerving van Nederlandse preposities. Hiervoor wordt een gap-fill test gehanteerd in vorm van een online enquête, waarin de missende preposities moeten ingevuld worden. Na de analyse van alle antwoorden lijkt de algemeen interferentie en transfer groter vanuit het Engels, hoewel als uitsluitend de juiste antwoorden worden bestudeert, stijgt de invloed van het Hongaars. Op basis hiervan lijkt het typologische nabijheid een belangrijke factor bij de verwerving van vaste preposities, terwijl de moedertaal een faciliterend effect zou hebben. Az idegennyelvi lexikon elsajátításának folyamatában sok esetben meghatározók a lexémákhoz kapcsolódó prepozíciós vonzatok. Jelen dolgozatban a magyar anyanyelvű holland mint idegennyelv tanulók nyelvhasználatát vizsgálom a prepozíciós vonzatok terén, különös tekintettel az anyanyelvükből vagy az első idegennyelvből, az angolból eredeztethető lehetséges interferenciára vagy nyelvi transzferre. Dolgozatom célja meghatározni, a két beszélt nyelv közül melyik lehet nagyobb hatással a holland prepozíciók használatára. Ehhez egy online kérdőív formájában kitölthető teszttel vizsgálódtam, és a résztvevők mondatokat egészítettek ki, amelyekben a perpozíciók hiányoztak. Az összes beérkezett válasz elemzése után az általános interferencia vagy transzfer nagyobb mértékben volt megfigyelhető az angol nyelv irányából. Ha azonban a kizárólag helyesen megadott prepozíciókat figyeljük meg, a magyar nyelv hatása jobban megfigyelhető. Az eredmények alapján a tipológiai hasonlóság jelentős tényezőnek tűnik a vonzatok elsajátításában, az anyanyelvnek viszont facilitáló hatást tulajdoníthatunk.

Gattungstypologie: Autobiographisches Schreiben und Erinnern in Werken von deutschschreibenden jüdischen Autorinnen aus Osteuropa

Der Beitrag fragt nach gattungstypologischen Möglichkeiten des autobiographischen Schreibens und Erinnerns in Werken von deutschschreibenden jüdischen Autorinnen aus Osteuropa. Zu erörtern war, ob Autobiographien in der Gegenwartsliteratur als Autofiktion verstanden werden können, wobei Autofiktion hier eher als strategisches Mittel denn als Gattung verstanden wird. Die autobiographisch-fiktionalen Elemente werden im Produktionsprozess bewusst eingesetzt und steuern dadurch den Rezeptionsakt.

„So sprachen wir immer, am wahren Text vorbei.“ Zur symptomatischen Lektüre der Erzählungen Was bleibt und Sommerstück von Christa Wolf

In der Studie wird durch die Analyse zweier Erzählungen Christa Wolfs, Was bleibt (1990) und Sommerstück (1989), ein neuer Ansatz der Deutung des Wolf’schen OEuvres entworfen, der sich auf die theoretische Grundlage der sog. symptomatischen Lektüre stützt. Die Entwicklung dieses neuen Ansatzes erfolgt nach der kritischen Aufarbeitung der bisherigen literaturwissenschaftlichen Rezeption der Werke. Es wird demonstriert, dass diese bisher stark von einer biografischen Problematik dominiert wurde. In dieser Arbeit werden biografische Aspekte überhaupt nicht in die Analyse einbezogen: Die Frage nach dem Verhältnis des Individuums zur Macht, die nach der Auffassung der Studie die Hauptproblematik der Texte darstellt, wird hier aus gesellschaftstheoretischer Perspektive behandelt. Den Analysen der zwei Erzählungen folgt ein Exkurs über die Rezeption Wolfs in der ungarischen Presse. Schließlich werden einige Ideen für weiterführende Recherchen vorgeschlagen.