Measurement of spectra over the Bolund hill in wind tunnel

Wind Energy ◽  
2017 ◽  
Vol 21 (2) ◽  
pp. 87-99 ◽  
Author(s):  
Alvaro Cuerva-Tejero ◽  
Sergio Avila-Sánchez ◽  
Cristóbal Gallego-Castillo ◽  
Óscar López-García ◽  
Javier Pérez-Alvarez ◽  
...  
Keyword(s):  
Wind Tunnel ◽  
Bolund Hill

scholarly journals Large-Eddy Simulation and Wind Tunnel Experiment of Airflow over Bolund Hill

2018 ◽  
Vol 08 (01) ◽  
pp. 30-43 ◽  
Author(s):  
Takanori Uchida
Keyword(s):  
Wind Tunnel ◽  
Large Eddy Simulation ◽  
Wind Tunnel Experiment ◽  
Eddy Simulation ◽  
Large Eddy ◽  
Bolund Hill

Automated Fiber Placement of Composite Wind Tunnel Blades: Process Planning and Manufacturing

2019 ◽  
Author(s):  
Ramy Harik ◽  
Joshua Halbritter ◽  
Dawn Jegley ◽  
Ray Grenoble ◽  
Brian Mason
Keyword(s):  
Wind Tunnel ◽  
Process Planning ◽  
Fiber Placement ◽  
Automated Fiber Placement

Study on Correlation between Geometrical Correction and Aerodynamic Performance of Microscale Supersonic Wind Tunnel

2018 ◽  
Vol 138 (4) ◽  
pp. 145-152
Author(s):  
Naoki Murai ◽  
Ryouto Yamamoto ◽  
Kouhei Rikuno ◽  
Toshiyuki Toriyama
Keyword(s):  
Wind Tunnel ◽  
Aerodynamic Performance ◽  
Supersonic Wind Tunnel

Estimation of nutrient movement caused by wind erosion on chernozem soils in wind tunnel experiments

2011 ◽  
Vol 60 (1) ◽  
pp. 87-102 ◽  
Author(s):  
Andrea Farsang ◽  
József Szatmári ◽  
Gábor Négyesi ◽  
Máté Bartus ◽  
Károly Barta
Keyword(s):  
Wind Tunnel ◽  
Wind Erosion ◽  
Wind Tunnel Experiments ◽  
Chernozem Soils

Összefoglalva megállapítható, hogy nagyobb szélsebesség hatására több talajanyag erodálódott, és ezzel együtt megnőtt az áthalmozott tápanyag mennyisége is. Minden vizsgált szélsebesség esetében a szélerózió következtében 3–7%-kal megnőtt az 1 mm és annál nagyobb szemcsék, illetve aggregátumok aránya a kiindulási talajanyag felső 0–1 cm-es rétegében. A finomabb szemcse-, illetve aggregátum-átmérők esetén a fújatást követően csökkenést tapasztaltunk. A leginkább a 315 μm és az annál kisebb szemcsék aránya csökkent, átlagosan 1–2%-kal. A minták kémiai és fizikai elemzéseiből megállapítható, hogy a láda utáni humuszosabb, aggregátumosabb szerkezetű minták N-tartalma nagyobb, mint az alapmintáé. A fogók mintáiban nem tapasztaltunk feldúsulást egy vizsgált elem esetében sem, a fogókban összegyűlt talajanyag kálium- és foszfortartalma is kisebb volt, mint az alapmintáé. Ennek oka, hogy az itt csapdázódott üledékben kisebb a tápanyag-megkötődés helyéül szolgáló leiszapolható rész aránya, mint a kiindulási talajanyagban. A vizsgálatainkból látszik, hogy a szélerózió hatására a lebegtetve, illetve ugráltatva áthalmozott talajszemcsékkel és aggregátumokkal szállított humusz 500–3500 kg/ha nagyságrendben mozoghat a vizsgált csernozjom területen akár egyetlen szélesemény hatására is. A kálium-áthalmozódás mértéke elérheti a 100 kg/ha értéket, a foszforé a 70 kg/ha-t, a nitrogénveszteség mértéke pedig akár 200–300 kg/ha is lehet egy szélesemény alkalmával. E tápanyagmennyiség nagy része több száz méter, de akár kilométeres távolságokra is távozhat a területről. Az általunk végzett szélcsatornás vizsgálatok eredményei becslésnek tekinthetők, hiszen vizsgálatunk során növénymaradvány-mentes, szitált és légszáraz talajanyaggal dolgoztunk. A szitálás eredményeként csupán a 2 mm-es és annál kisebb aggregátumok maradtak meg, ami azonban az intenzív művelés alá vont, porosodott, leromlott szerkezetű talajfelszín körülményeit jól közelíti. Ugyanakkor a természetben zajló széleróziós eseményeknek a szélcsatorna-kísérlet csak leegyszerűsített modellváltozata, hiszen az általunk szimulált szélesemények 15 percig tartottak, s nem tudtunk széllökéseket előállítani, melyek a széleróziós események alakulásában nagy jelentőségűek. Ennek tudatában kell a kapott eredményeket értékelni, mégis érdemes velük foglalkozni. A terepi mérésekkel szemben a szélcsatornában végzett vizsgálatoknak éppen az a legfontosabb előnye, hogy ellenőrzött, kontrollált körülmények között végezzük a méréseket, így rengeteg olyan szempontot meg tudunk vizsgálni, amit terepi mérésekkel lehetetlen lenne. Ilyen szempontok a pontos szélsebesség és szélirány hatása, az erodált felület nagysága és tulajdonságai. Kutatásunk következő lépése a szélcsatornás kísérletekkel vizsgált mintaterületeken terepi, mobil szélcsatornás vizsgálatok végzése, valamint terepi üledékcsapdák elhelyezésével a valós szélesemények által elszállított talaj mennyiségének és minőségének meghatározása. Célunk mind pontosabb képet alkotni a hazai jó minőségű csernozjom talajok szélerózió okozta tápanyagveszteségének mértékéről. A mezőgazdasági művelés alatt álló csernozjom területek feltalajában a tápanyag és szerves anyag szélerózió útján történő mozgási törvényszerűségeinek feltárása több szempontból is hasznos: segítséget jelent a területi tervezésben, a defláció szempontjából optimális területhasználat és művelési módok meghatározásában. Képet kapunk arról, hogy a legnagyobb gazdasági potenciállal rendelkező termőtalajunk milyen veszélyeknek van kitéve, s hogy a nem megfelelő időben, nem megfelelő nedvességviszonyok mellett történő talajművelés következtében kialakuló szerkezetromlás (porosodás) miatti deflációs károk milyen tápanyagveszteséggel járhatnak együtt.

MODELING DROPLET SIZE DISTRIBUTION NEAR A NOZZLE OUTLET IN AN ICING WIND TUNNEL

2006 ◽  
Vol 16 (6) ◽  
pp. 673-686 ◽  
Author(s):  
Laszlo E. Kollar ◽  
Masoud Farzaneh ◽  
Anatolij R. Karev
Keyword(s):  
Wind Tunnel ◽  
Size Distribution ◽  
Droplet Size ◽  
Droplet Size Distribution ◽  
Nozzle Outlet

Wind Tunnel Investigation of a Complex Canopy Shear Flow

2001 ◽  
Vol 28 (4) ◽  
pp. 12
Author(s):  
Ye. A. Gayev ◽  
Eric Savory ◽  
Norman Toy
Keyword(s):  
Wind Tunnel ◽  
Shear Flow
Sign in / Sign up

Export Citation Format

Share Document