Correspondence Between Evert Willem Beth and Jean Piaget (1951–1955)

2014 ◽  
pp. 45-93 ◽  
Author(s):  
Gerhard Heinzmann ◽  
Alain Trognon ◽  
Frédérick Tremblay
Keyword(s):  
Jean Piaget

Review of Die geistige Entwicklung des Kindes im Werk von Jean Piaget.

1967 ◽  
Vol 12 (10) ◽  
pp. 524-524
Author(s):  
FRANK WESLEY
Keyword(s):  
Jean Piaget

Distinguished Scientific Contribution Awards: 1969: Citation for Jean Piaget.

1970 ◽  
Vol 25 (1) ◽  
pp. 65-79
Author(s):  
No authorship indicated
Keyword(s):  
Jean Piaget ◽  
Scientific Contribution

Until when do we still need psychology?

2012 ◽  
Vol 67 (2) ◽  
pp. 237-266
Author(s):  
Csaba Pléh
Keyword(s):  
Jean Piaget

A pszichológia a 20. század egyik diadalmas tudománya és hivatása. Mégis a kezdetetektől visszatérő hullámokban kételyek kísérik, vagy egyáltalán lehetőségét, vagy (vélt) intellektuális szárazságát, vagy gyakorlati sterilitását. Ezek a kételyek ma újra ébrednek, de ma már nem a fenyegetettség, hanem a világos szakmai identitás nevében tudjuk ironikusan visszautasítani őket. A 19. század második felében a születő pszichológiát az egyik oldalon Comte kezelte kétellyel, mint aminek tartalma megoszlik a szociológia és a neurobiológia között, a másik oldalon pedig Dilthey, Frege és Husserl tartották szellemileg laposnak és fantáziátlannak. Ezeket a törekvéseket próbálta új koncepcióba integrálni a 20. század közepén Karl Bühler és Lev Vigotszkij a három aspektussal (élmény, viselkedés és objektivációk), illetve a közvetítettség elméletével, később pedig Jean Piaget a pszichológia szakmaközi középpontba állításával. Ugyanakkor az elméleti viták közepette a karaván vidáman haladt. A modern pszichológia gyakorlati hivatásának alakításában a múlt század első felében a legkiválóbb elméleti emberek vettek részt, Binet, Ebbinghaus, Stern, S. Freud, Lewin, Lurija, Bowlby, miközben kiemelkedő elméleti tudósok, a hivatás alapvető kereteinek meghatározásában is döntő szerepet játszanak, akárcsak nálunk Ferenczi, Szondi, Harkai vagy Mérei. A hivatásszerű pszichológia kibontakozása közben sem szűnt meg a fenyegetettség, gondoljunk csak a 20. század közepi pavlovizmus kétes diadalaira, vagy a pedagógiának mint az ember elhivatott alakítójának örök telhetetlen étvágyára. Mindez csak a múlt, amire a pszichológiatörténésznek illik emlékeztetnie. A mai kor szellemi térképén újra két irányból kérdőjeleződik meg a pszichológia. A tudományban az új interdiszciplináris területek tűnnek úgy, mint amelyek felfalják a pszichológiát. A kognitív tudomány, a neurofilozófia és az idegtudományok megkérdőjelezik a pszichológia önálló jövőjét. Mikorra mindent tudunk, nem lesz más csak neurális izgalmi mintázat, bár éppen az idegtudomány igazi gurui, mint Gazzaniga és Ramachandran kételkednek saját redukcionizmusuk mindenható voltában. A kísérleti pszichológusok nem kell pánikkal reagáljanak erre a részben maguk előidézte megkérdőjelezésre. Az ember neurális értelmezése valóban oksági modellt adhat a viselkedésre, azt azonban, hogy minek az oksági magyarázatát látjuk például a mágnesben, azt, hogy a személy éppen olvas, flörtöl vagy veszekszik, még az adott kísérletben is a viselkedés pszichológiai értelmezése adja meg. A mai kor másik fenyegetése a félig felkészült s félig emésztett mantrákat csócsáló más foglalkozásúaktól, a trénerektől, kócsoktól, guruktól érkezik. A mai pszichológia azt kell jól lássa, hogy ma már nem szabadságharcot folytat, hanem egy világos hivatást véd. Az intellektuális redukcióval szemben az védi, hogy identitásában a tudomány mögött egy hivatás is áll, míg nincs hivatásszerű kognitív tudós vagy idegtudós. A félkész gyakorló riválisok versenyével szemben pedig azt kell védje, hogy a pszichológus hivatásban az említett nagy elődök örökségének megfelelően az elméleti megalapozottságnak is megvan a helye. A pszichológus nem technikusa vagy felcsere, hanem mérnöke és orvosa a viselkedésnek.

4.1. Jean Piaget et les sciences cognitives

2001 ◽  
Vol 33 (2) ◽  
pp. 209-229 ◽  
Author(s):  
Jean-Jacques Ducret
Keyword(s):  
Jean Piaget

Actualité de Jean Piaget

1990 ◽  
Vol 92 (1) ◽  
pp. 5-14
Author(s):  
Georges Lerbet
Keyword(s):  
Jean Piaget

ALGORITMOS NA CONCEPÇÃO DA TEORIA PIAGETIANA: TECNOLOGIAS ANALÓGICAS E DIGITAIS

2019 ◽  
Vol 10 (2) ◽  
pp. 53-81
Author(s):  
Luciana BACKES ◽  
Fabrícia Py Tortelli NORONHA ◽  
Cledes Antonio CASAGRANDE
Keyword(s):  
Jean Piaget ◽  
De Se

Mudanças sucederam no modo de viver em sociedade, mas, ao mesmo tempo, o ambiente educacional encontra dificuldades em acompanhar e se relacionar com essa nova realidade. Com o propósito de refletir sobre a construção do co-nhecimento no ensino superior, num cenário contemporâneo, o artigo tem co-mo objetivo analisar e discutir a construção do conhecimento de algoritmos por meio da pluralidade de representação do conhecimento, proporcionada pela associação e articulação de diferentes tecnologias, fundamentada na Epistemo-logia Genética de Jean Piaget. A pesquisa de natureza exploratória e abordagem qualitativa, do tipo Estudo de Caso, teve como sujeitos os educandos matricu-lados na disciplina de Lógica de Programação. Os dados coletados em questio-nários e diário de campo foram submetidos à Técnica de Análise de Conteúdo de Bardin. Como resultado, verificou-se o desequilíbrio das estruturas mentais (perturbação) na ação cognitiva educacional do professor e do educando, cons-tituindo relações dialéticas na aprendizagem. Além disso, verificou-se a neces-sidade de se contemplar tecnologias no processo educativo a fim de potenciali-zar a construção do conhecimento em congruência com a realidade atual.

TEORIAS PEDAGÓGICAS QUE TRATAM DA QUESTÃO EDUCACIONAL COM ÊNFASE NOS SEUS ASPECTOS PSICOLÓGICOS E SÓCIOEDUCATIVOS E SUA NECESSIDADE PARA A COMPREENSÃO DAS INDICAÇÕES DA UNESCO PARA A EDUCAÇÃO NO SÉCULO XXIPEDAGOGICAL THEORIES THAT TREAT THE EDUCATIONAL QUESTION WITH EMPHASIS IN ITS PSYCHOLOGICAL AND SOCIO-EDUCATIONAL ASPECTS AND ITS NEED FOR UNDERSTANDING UNESCO'S INDICATIONS FOR EDUCATION IN THE 21ST CENTURY

2017 ◽  
Vol 8 (14) ◽  
Author(s):  
Rosimar dos Santos (Faculdade Damas) ◽  
Altamir Francisco da Silva (Faculdade Damas)
Keyword(s):  
21St Century ◽  
John Dewey ◽  
Jean Piaget

O recorte epistemológico adotado neste estudo situa as teorias de John Dewey e Jean Piaget na educação, com forte influência para ir além da escola tradicional e enveredar-se pela escola progressista. A experiência conforme John Dewey e sua aplicabilidade no processo educacional tem reconhecido espaço por sua contribui-ção no ato de conhecer, para isto as condições objetivas no planejamento é deter-minante. Dita experiência é fundamental para a compreensão das indicações dos organismos internacionais sobre a matéria.

scholarly journals A teoria na prática é outra? Considerações sobre as relações entre teoria e prática em discursos educacionais

2011 ◽  
Vol 16 (47) ◽  
pp. 307-322 ◽  
Author(s):  
José Sérgio F. de Carvalho
Keyword(s):  
Jean Piaget

O tema das relações entre teoria e prática na formação de professores é um caso particular de um problema amplo e complexo, cujos esforços de elucidação remontam ao próprio início da tradição filosófica. No presente artigo, ele é focalizado a partir de sua incidência em duas modalidades de discurso pedagógico que exerceram grande influência na formação de professores ao longo do século XX: as teorias da educação vinculadas a grandes sistemas filosóficos e os discursos pedagógicos construtivistas de Jean Piaget. O artigo examina as tentativas de transposição de teorias desses campos para os da prática educativa, ressaltando o caráter abstrato de prescrições que ignoram as práticas e os problemas característicos da cultura do trabalho escolar e dos princípios éticos e políticos que historicamente se associaram aos ideais da escolarização.

L'intelligence, de Jean Piaget aux neurosciences

2020 ◽  
Vol N° 321 (1) ◽  
pp. 31-31
Author(s):  
Marc Olano
Keyword(s):  
Jean Piaget
Sign in / Sign up

Export Citation Format

Share Document