Review of Die geistige Entwicklung des Kindes im Werk von Jean Piaget.

1967 ◽  
Vol 12 (10) ◽  
pp. 524-524
Author(s):  
FRANK WESLEY
Keyword(s):  
Jean Piaget

Distinguished Scientific Contribution Awards: 1969: Citation for Jean Piaget.

1970 ◽  
Vol 25 (1) ◽  
pp. 65-79
Author(s):  
No authorship indicated
Keyword(s):  
Jean Piaget ◽  
Scientific Contribution

Until when do we still need psychology?

2012 ◽  
Vol 67 (2) ◽  
pp. 237-266
Author(s):  
Csaba Pléh
Keyword(s):  
Jean Piaget

A pszichológia a 20. század egyik diadalmas tudománya és hivatása. Mégis a kezdetetektől visszatérő hullámokban kételyek kísérik, vagy egyáltalán lehetőségét, vagy (vélt) intellektuális szárazságát, vagy gyakorlati sterilitását. Ezek a kételyek ma újra ébrednek, de ma már nem a fenyegetettség, hanem a világos szakmai identitás nevében tudjuk ironikusan visszautasítani őket. A 19. század második felében a születő pszichológiát az egyik oldalon Comte kezelte kétellyel, mint aminek tartalma megoszlik a szociológia és a neurobiológia között, a másik oldalon pedig Dilthey, Frege és Husserl tartották szellemileg laposnak és fantáziátlannak. Ezeket a törekvéseket próbálta új koncepcióba integrálni a 20. század közepén Karl Bühler és Lev Vigotszkij a három aspektussal (élmény, viselkedés és objektivációk), illetve a közvetítettség elméletével, később pedig Jean Piaget a pszichológia szakmaközi középpontba állításával. Ugyanakkor az elméleti viták közepette a karaván vidáman haladt. A modern pszichológia gyakorlati hivatásának alakításában a múlt század első felében a legkiválóbb elméleti emberek vettek részt, Binet, Ebbinghaus, Stern, S. Freud, Lewin, Lurija, Bowlby, miközben kiemelkedő elméleti tudósok, a hivatás alapvető kereteinek meghatározásában is döntő szerepet játszanak, akárcsak nálunk Ferenczi, Szondi, Harkai vagy Mérei. A hivatásszerű pszichológia kibontakozása közben sem szűnt meg a fenyegetettség, gondoljunk csak a 20. század közepi pavlovizmus kétes diadalaira, vagy a pedagógiának mint az ember elhivatott alakítójának örök telhetetlen étvágyára. Mindez csak a múlt, amire a pszichológiatörténésznek illik emlékeztetnie. A mai kor szellemi térképén újra két irányból kérdőjeleződik meg a pszichológia. A tudományban az új interdiszciplináris területek tűnnek úgy, mint amelyek felfalják a pszichológiát. A kognitív tudomány, a neurofilozófia és az idegtudományok megkérdőjelezik a pszichológia önálló jövőjét. Mikorra mindent tudunk, nem lesz más csak neurális izgalmi mintázat, bár éppen az idegtudomány igazi gurui, mint Gazzaniga és Ramachandran kételkednek saját redukcionizmusuk mindenható voltában. A kísérleti pszichológusok nem kell pánikkal reagáljanak erre a részben maguk előidézte megkérdőjelezésre. Az ember neurális értelmezése valóban oksági modellt adhat a viselkedésre, azt azonban, hogy minek az oksági magyarázatát látjuk például a mágnesben, azt, hogy a személy éppen olvas, flörtöl vagy veszekszik, még az adott kísérletben is a viselkedés pszichológiai értelmezése adja meg. A mai kor másik fenyegetése a félig felkészült s félig emésztett mantrákat csócsáló más foglalkozásúaktól, a trénerektől, kócsoktól, guruktól érkezik. A mai pszichológia azt kell jól lássa, hogy ma már nem szabadságharcot folytat, hanem egy világos hivatást véd. Az intellektuális redukcióval szemben az védi, hogy identitásában a tudomány mögött egy hivatás is áll, míg nincs hivatásszerű kognitív tudós vagy idegtudós. A félkész gyakorló riválisok versenyével szemben pedig azt kell védje, hogy a pszichológus hivatásban az említett nagy elődök örökségének megfelelően az elméleti megalapozottságnak is megvan a helye. A pszichológus nem technikusa vagy felcsere, hanem mérnöke és orvosa a viselkedésnek.

4.1. Jean Piaget et les sciences cognitives

2001 ◽  
Vol 33 (2) ◽  
pp. 209-229 ◽  
Author(s):  
Jean-Jacques Ducret
Keyword(s):  
Jean Piaget

Actualité de Jean Piaget

1990 ◽  
Vol 92 (1) ◽  
pp. 5-14
Author(s):  
Georges Lerbet
Keyword(s):  
Jean Piaget

ALGORITMOS NA CONCEPÇÃO DA TEORIA PIAGETIANA: TECNOLOGIAS ANALÓGICAS E DIGITAIS

2019 ◽  
Vol 10 (2) ◽  
pp. 53-81
Author(s):  
Luciana BACKES ◽  
Fabrícia Py Tortelli NORONHA ◽  
Cledes Antonio CASAGRANDE
Keyword(s):  
Jean Piaget ◽  
De Se

Mudanças sucederam no modo de viver em sociedade, mas, ao mesmo tempo, o ambiente educacional encontra dificuldades em acompanhar e se relacionar com essa nova realidade. Com o propósito de refletir sobre a construção do co-nhecimento no ensino superior, num cenário contemporâneo, o artigo tem co-mo objetivo analisar e discutir a construção do conhecimento de algoritmos por meio da pluralidade de representação do conhecimento, proporcionada pela associação e articulação de diferentes tecnologias, fundamentada na Epistemo-logia Genética de Jean Piaget. A pesquisa de natureza exploratória e abordagem qualitativa, do tipo Estudo de Caso, teve como sujeitos os educandos matricu-lados na disciplina de Lógica de Programação. Os dados coletados em questio-nários e diário de campo foram submetidos à Técnica de Análise de Conteúdo de Bardin. Como resultado, verificou-se o desequilíbrio das estruturas mentais (perturbação) na ação cognitiva educacional do professor e do educando, cons-tituindo relações dialéticas na aprendizagem. Além disso, verificou-se a neces-sidade de se contemplar tecnologias no processo educativo a fim de potenciali-zar a construção do conhecimento em congruência com a realidade atual.

TEORIAS PEDAGÓGICAS QUE TRATAM DA QUESTÃO EDUCACIONAL COM ÊNFASE NOS SEUS ASPECTOS PSICOLÓGICOS E SÓCIOEDUCATIVOS E SUA NECESSIDADE PARA A COMPREENSÃO DAS INDICAÇÕES DA UNESCO PARA A EDUCAÇÃO NO SÉCULO XXIPEDAGOGICAL THEORIES THAT TREAT THE EDUCATIONAL QUESTION WITH EMPHASIS IN ITS PSYCHOLOGICAL AND SOCIO-EDUCATIONAL ASPECTS AND ITS NEED FOR UNDERSTANDING UNESCO'S INDICATIONS FOR EDUCATION IN THE 21ST CENTURY

2017 ◽  
Vol 8 (14) ◽  
Author(s):  
Rosimar dos Santos (Faculdade Damas) ◽  
Altamir Francisco da Silva (Faculdade Damas)
Keyword(s):  
21St Century ◽  
John Dewey ◽  
Jean Piaget

O recorte epistemológico adotado neste estudo situa as teorias de John Dewey e Jean Piaget na educação, com forte influência para ir além da escola tradicional e enveredar-se pela escola progressista. A experiência conforme John Dewey e sua aplicabilidade no processo educacional tem reconhecido espaço por sua contribui-ção no ato de conhecer, para isto as condições objetivas no planejamento é deter-minante. Dita experiência é fundamental para a compreensão das indicações dos organismos internacionais sobre a matéria.

scholarly journals A teoria na prática é outra? Considerações sobre as relações entre teoria e prática em discursos educacionais

2011 ◽  
Vol 16 (47) ◽  
pp. 307-322 ◽  
Author(s):  
José Sérgio F. de Carvalho
Keyword(s):  
Jean Piaget

O tema das relações entre teoria e prática na formação de professores é um caso particular de um problema amplo e complexo, cujos esforços de elucidação remontam ao próprio início da tradição filosófica. No presente artigo, ele é focalizado a partir de sua incidência em duas modalidades de discurso pedagógico que exerceram grande influência na formação de professores ao longo do século XX: as teorias da educação vinculadas a grandes sistemas filosóficos e os discursos pedagógicos construtivistas de Jean Piaget. O artigo examina as tentativas de transposição de teorias desses campos para os da prática educativa, ressaltando o caráter abstrato de prescrições que ignoram as práticas e os problemas característicos da cultura do trabalho escolar e dos princípios éticos e políticos que historicamente se associaram aos ideais da escolarização.

L'intelligence, de Jean Piaget aux neurosciences

2020 ◽  
Vol N° 321 (1) ◽  
pp. 31-31
Author(s):  
Marc Olano
Keyword(s):  
Jean Piaget

TEORI PERKEMBANGAN KOGNITIF JEAN PIAGET DAN PROBLEMATIKANYA PADA ANAK USIA SEKOLAH DASAR

2020 ◽  
Vol 13 (1) ◽  
pp. 116-152
Author(s):  
Leny Marinda
Keyword(s):  
Cognitive Development ◽  
Elementary School Children ◽  
Human Life ◽  
Development Theory ◽  
Change Processes ◽  
Jean Piaget ◽  
The World ◽  
Definite Sequence ◽  
Concrete Operations ◽  
Cognitive Problems

Cognitive development is a change processes of human life in understanding, managing information, solving problems and knowing something. Jean Piaget is one of a figures studied cognitive development and said about cognitive development steps. Jean Piaget is also a biologist who links the physical maturity development with cognitive development steps. These steps are the motoric sensory step (0–2 years), pre-operational (2-7 years), concrete operations (7–11 years) and formal operations (11–15 years). In understanding the world actively, a child uses a scheme, assimilation, accommodation, organization and equilibration. A child's knowledge formed gradually in line with the information experience found. According to Piaget, children undergo a definite sequence of cognitive development steps. In this theory, children predicted to have maturity quantity and quality based on the steps passed. a step of cognitive development is a continuation of previous cognitive development. Cognitive problems arise in elementary school children viewed from Piaget's cognitive development theory including dyslexia, dysgraphia and dyscalculia. Perkembangan kognitif adalah tahapan-tahapan perubahan yang terjadi dalam rentang kehidupan manusia untuk memahami, mengolah informasi, memecahkan masalah dan mengetahui sesuatu. Jean Piaget adalah salah satu tokoh yang meneliti tentang perkembangan kognitif dan mengemukakan tahapan-tahapan perkembangan kognitif. Jean Piaget yang juga ahli Biologi menghubungkan tahapan perkembangan kematangan fisik dengan tahapan perkembangan kognitif. Tahapan-tahapan tersebut adalah tahap sensory motorik (0–2 tahun), pra-operasional (2–7 tahun), operasional konkret (7–11 tahun) dan operasional formal (11–15 tahun). Dalam memahami  dunia secara aktif, anak menggunakan skema, asimilasi, akomodasi, organisasi dan equilibrasi. Pengetahuan anak terbentuk secara berangsur sejalan dengan pengalaman tentang informasi-informasi yang ditemui. Menurut Piaget, anak menjalani urutan yang sudah pasti dari tahap-tahap perkembangan kognitif. Pada teori ini, anak diprediksi memiliki kematangan secara kuantitas maupun kualitas berdasarkan tahapan-tahapan yang dilaluinya. Perkembangan kognitif pada satu tahap merupakan lanjutan dari perkembangan kognitif tahap sebelumnya. Problem kognitif yang muncul pada anak usia sekolah dasar dilihat dari teori perkembangan kognitif ala Piaget diantaranya disleksia, disgrafia dan diskalkulia.

Sign in / Sign up

Export Citation Format

Share Document