Molecular aspects of cytoplasmic male sterility in perennial ryegrass (Lolium perenne L.): mtDNA and RNA differences between plants with male-sterile and fertile cytoplasm and restriction mapping of their atp6 and coxI homologous regions

1992 ◽  
Vol 83 (3) ◽  
pp. 330-336 ◽  
Author(s):  
G. J. A. Rouwendal ◽  
J. Creemers-Molenaar ◽  
F. A. Krens
2011 ◽  
Vol 60 (1) ◽  
pp. 219-232 ◽  
Author(s):  
Anita Jakab ◽  
János Kátai ◽  
Magdolna Tállai ◽  
Andrea Balláné Kovács

A tenyészedényes kísérletünket a DE AGTC MÉK Agrokémiai és Talajtani Intézet tenyészházában állítottuk be 2010. május 27-én. A kísérletben Debrecen-Látókép környékéről származó mészlepedékes csernozjom vályogtalajt alkalmaztunk, amely az alábbi jellemzőkkel rendelkezett: KA: 37,5; leiszapolható rész: 51%; pH(KCl): 5,5; pH(H2O): 6,6; Hu%: 2,8; AL-P2O5: 140 mg·kg-1; AL-K2O: 316,3 mg·kg-1. Az adatok alapján a kísérleti talaj gyengén savanyú, vályog kötöttségű, közepes nitrogén- és foszfor-, valamint jó kálium-ellátottsággal rendelkezett. A kísérletben kontroll-, műtrágya-, valamint szalmakezelést alkalmaztunk, melyeket bizonyos kombinációkban három különböző baktériumkészítménnyel (Bactofil A, EM-1, Microbion UNC) egészítettünk ki. A kísérletet három ismétlésben véletlenblokk elrendezésben állítottuk be. A tesztnövény angolperje (Lolium perenneL.) volt. A kísérlet kezdetétől számított 8. héten a talaj-, valamint a növényminták begyűjtésére került sor. Meghatároztuk a növényminták száraztömegét, a növény foszfor- és káliumtartalmát, valamint a talajminták nitrát-, valamint AL-oldható foszfor- és káliumtartalmát. Eredményeink alapján főbb megállapításaink a következők: – Az angolperje száraztömegét a műtrágyakezelés szignifikánsan növelte. A hatás a tápelem-ellátottság javulásával magyarázható. – A növény foszforkoncentrációja a műtrágyázás következtében csökkent, amelyet a hígulási effektussal magyarázhatunk. – A növény káliumkoncentrációját a műtrágya-, valamint a műtrágya+baktériumtrágya kezelések szignifikánsan serkentették. – A talaj nitráttartalma szignifikánsan növekedett a műtrágyakezelés kivételével minden kezelésben. – A talaj AL-P2O5-tartalma az NPK-műtrágyázás és az EM-1 kezelés következtében statisztikailag igazolható mértékben megnövekedett, míg az AL-K2O-tartalom kizárólag a szalmakezelés hatására nőtt. A baktériumkészítmények önmagukban alkalmazva általában nem eredményeztek jelentős változást a vizsgált paraméterekben, azonban a készítmények szerves/ásványi anyagokkal kombinált adagolása esetében különböző mértékben befolyásolták a vizsgált mutatókat.


Author(s):  
M Gonzalez Yanez ◽  
R Mcginn ◽  
D H Anderson ◽  
A R Henderson ◽  
P Phillips

It Is claimed that the use of the correct enzyme system as an additive on grass silage will satisfactorily control the fermentation and reduce the cell-wall fibre content, thus preserving the nutrients In the silage and aiding their utilisation by the animal (Henderson and McDonald, 1977; Huhtanen et al, 1985; Raurama et al, 1987; Chamberlain and Robertson, 1989; Gordon, 1989;).The aim of the present experiment was to assess the effect of biological additives, enzymes or a combination of enzymes with an Inoculum of lactic acid bacteria, on the composition of silage and on its nutritive value when offered to store lambs as the sole constituent of their diet.On 1st June 1988, first cut perennial ryegrass (Lolium perenne L) at pre-ear emergence was ensiled direct cut untreated (U), treated with a commercial enzyme (E) or with a commercial inoculum of lactic acid bacteria with enzymes (I) in 6t capacity bunker silos. The grass was cut with a mower and lifted with a New Holland precision chop forage harvester. The additives were pumped onto the grass using a dribble bar sited over the pick-up drum.


Genetics ◽  
1997 ◽  
Vol 147 (3) ◽  
pp. 1317-1328
Author(s):  
Anita A de Haan ◽  
Hans P Koelewijn ◽  
Maria P J Hundscheid ◽  
Jos M M Van Damme

Male fertility in Plantago lanceolata is controlled by the interaction of cytoplasmic and nuclear genes. Different cytoplasmic male sterility (CMS) types can be either male sterile or hermaphrodite, depending on the presence of nuclear restorer alleles. In three CMS types of P. lanceolata (CMSI, CMSIIa, and CMSIIb) the number of loci involved in male fertility restoration was determined. In each CMS type, male fertility was restored by multiple genes with either dominant or recessive action and capable either of restoring male fertility independently or in interaction with each other (epistasis). Restorer allele frequencies for CMSI, CMSIIa and CMSIIb were determined by crossing hermaphrodites with “standard” male steriles. Segregation of male steriles vs. non-male steriles was used to estimate overall restorer allele frequency. The frequency of restorer alleles was different for the CMS types: restorer alleles for CMSI were less frequent than for CMSIIa and CMSIIb. On the basis of the frequencies of male steriles and the CMS types an “expected” restorer allele frequency could be calculated. The correlation between estimated and expected restorer allele frequency was significant.


Sign in / Sign up

Export Citation Format

Share Document