An SSR-based genetic linkage map for perennial ryegrass (Lolium perenne L.)

2002 ◽  
Vol 105 (4) ◽  
pp. 577-584 ◽  
Author(s):  
E. Jones ◽  
M. Dupal ◽  
J. Dumsday ◽  
L. Hughes ◽  
J. Forster
Genome ◽  
2002 ◽  
Vol 45 (2) ◽  
pp. 282-295 ◽  
Author(s):  
Elizabeth S Jones ◽  
Natalia L Mahoney ◽  
Michael D Hayward ◽  
Ian P Armstead ◽  
J Gilbert Jones ◽  
...  

A molecular-marker linkage map has been constructed for perennial ryegrass (Lolium perenne L.) using a one-way pseudo-testcross population based on the mating of a multiple heterozygous individual with a doubled haploid genotype. RFLP, AFLP, isoenzyme, and EST data from four collaborating laboratories within the International Lolium Genome Initiative were combined to produce an integrated genetic map containing 240 loci covering 811 cM on seven linkage groups. The map contained 124 codominant markers, of which 109 were heterologous anchor RFLP probes from wheat, barley, oat, and rice, allowing comparative relationships between perennial ryegrass and other Poaceae species to be inferred. The genetic maps of perennial ryegrass and the Triticeae cereals are highly conserved in terms of synteny and colinearity. This observation was supported by the general agreement of the syntenic relationships between perennial ryegrass, oat, and rice and those between the Triticeae and these species. A lower level of synteny and colinearity was observed between perennial ryegrass and oat compared with the Triticeae, despite the closer taxonomic affinity between these species. It is proposed that the linkage groups of perennial ryegrass be numbered in accordance with these syntenic relationships, to correspond to the homoeologous groups of the Triticeae cereals.Key words: Lolium perenne, genetic linkage map, RFLP, AFLP, conserved synteny.


PLoS ONE ◽  
2016 ◽  
Vol 11 (3) ◽  
pp. e0152004 ◽  
Author(s):  
Cristiana Paina ◽  
Stephen L. Byrne ◽  
Bruno Studer ◽  
Odd Arne Rognli ◽  
Torben Asp

2011 ◽  
Vol 60 (1) ◽  
pp. 219-232 ◽  
Author(s):  
Anita Jakab ◽  
János Kátai ◽  
Magdolna Tállai ◽  
Andrea Balláné Kovács

A tenyészedényes kísérletünket a DE AGTC MÉK Agrokémiai és Talajtani Intézet tenyészházában állítottuk be 2010. május 27-én. A kísérletben Debrecen-Látókép környékéről származó mészlepedékes csernozjom vályogtalajt alkalmaztunk, amely az alábbi jellemzőkkel rendelkezett: KA: 37,5; leiszapolható rész: 51%; pH(KCl): 5,5; pH(H2O): 6,6; Hu%: 2,8; AL-P2O5: 140 mg·kg-1; AL-K2O: 316,3 mg·kg-1. Az adatok alapján a kísérleti talaj gyengén savanyú, vályog kötöttségű, közepes nitrogén- és foszfor-, valamint jó kálium-ellátottsággal rendelkezett. A kísérletben kontroll-, műtrágya-, valamint szalmakezelést alkalmaztunk, melyeket bizonyos kombinációkban három különböző baktériumkészítménnyel (Bactofil A, EM-1, Microbion UNC) egészítettünk ki. A kísérletet három ismétlésben véletlenblokk elrendezésben állítottuk be. A tesztnövény angolperje (Lolium perenneL.) volt. A kísérlet kezdetétől számított 8. héten a talaj-, valamint a növényminták begyűjtésére került sor. Meghatároztuk a növényminták száraztömegét, a növény foszfor- és káliumtartalmát, valamint a talajminták nitrát-, valamint AL-oldható foszfor- és káliumtartalmát. Eredményeink alapján főbb megállapításaink a következők: – Az angolperje száraztömegét a műtrágyakezelés szignifikánsan növelte. A hatás a tápelem-ellátottság javulásával magyarázható. – A növény foszforkoncentrációja a műtrágyázás következtében csökkent, amelyet a hígulási effektussal magyarázhatunk. – A növény káliumkoncentrációját a műtrágya-, valamint a műtrágya+baktériumtrágya kezelések szignifikánsan serkentették. – A talaj nitráttartalma szignifikánsan növekedett a műtrágyakezelés kivételével minden kezelésben. – A talaj AL-P2O5-tartalma az NPK-műtrágyázás és az EM-1 kezelés következtében statisztikailag igazolható mértékben megnövekedett, míg az AL-K2O-tartalom kizárólag a szalmakezelés hatására nőtt. A baktériumkészítmények önmagukban alkalmazva általában nem eredményeztek jelentős változást a vizsgált paraméterekben, azonban a készítmények szerves/ásványi anyagokkal kombinált adagolása esetében különböző mértékben befolyásolták a vizsgált mutatókat.


2009 ◽  
Vol 31 (6) ◽  
pp. 629-637 ◽  
Author(s):  
Wei-Dong LIU ◽  
Xiang-Bo BAO ◽  
Wen-Tao SONG ◽  
Zun-Chun ZHOU ◽  
Chong-Bo HE ◽  
...  

2016 ◽  
Vol 42 (2) ◽  
pp. 159 ◽  
Author(s):  
Jian-Bin GUO ◽  
Li HUANG ◽  
Liang-Qiang CHENG ◽  
Wei-Gang CHEN ◽  
Xiao-Ping REN ◽  
...  

2013 ◽  
Vol 19 (6) ◽  
pp. 930-938 ◽  
Author(s):  
Renyi PANG ◽  
Wentao SONG ◽  
Fengtao GAO ◽  
Xiaolin LIAO ◽  
Yongwei ZHAO ◽  
...  

Crop Science ◽  
2003 ◽  
Vol 43 (1) ◽  
pp. 367 ◽  
Author(s):  
Ju-Kyung Yu ◽  
Shunxue Tang ◽  
Mary B. Slabaugh ◽  
Adam Heesacker ◽  
Glenn Cole ◽  
...  

Author(s):  
M Gonzalez Yanez ◽  
R Mcginn ◽  
D H Anderson ◽  
A R Henderson ◽  
P Phillips

It Is claimed that the use of the correct enzyme system as an additive on grass silage will satisfactorily control the fermentation and reduce the cell-wall fibre content, thus preserving the nutrients In the silage and aiding their utilisation by the animal (Henderson and McDonald, 1977; Huhtanen et al, 1985; Raurama et al, 1987; Chamberlain and Robertson, 1989; Gordon, 1989;).The aim of the present experiment was to assess the effect of biological additives, enzymes or a combination of enzymes with an Inoculum of lactic acid bacteria, on the composition of silage and on its nutritive value when offered to store lambs as the sole constituent of their diet.On 1st June 1988, first cut perennial ryegrass (Lolium perenne L) at pre-ear emergence was ensiled direct cut untreated (U), treated with a commercial enzyme (E) or with a commercial inoculum of lactic acid bacteria with enzymes (I) in 6t capacity bunker silos. The grass was cut with a mower and lifted with a New Holland precision chop forage harvester. The additives were pumped onto the grass using a dribble bar sited over the pick-up drum.


Sign in / Sign up

Export Citation Format

Share Document