A lucerna magoltására alkalmas két Sinorhizobium meliloti törzs túléloképességét ellenoriztük laboratóriumi körülmények között. Az oltás szempontjait figyelembe véve a baktériumtörzsek túléloképességét a magfelszínen, folyékony táptalajban, talajban és mezogazdasági hulladék felhasználásával készített komposztban ellenoriztük 1-6 hetes idotartamban. A kiindulási sejtszámhoz képest a törzsek túléloképességét (pusztulását és esetleges szaporodását) az általunk módosított, szelektív táplemezes kitenyésztéssel követtük nyomon antibiotikum marker segítségével. Megállapítást nyert, hogy a különféle lucernamagvak felszínén a Rhizobium törzsek túléloképességét a fajtatulajdonságok erosen befolyásolják. A fajták és az oltóanyagok közötti kompatibilitás-vizsgálatoknak tehát a mikrobiális oltóanyagok alkalmazásánál nagy jelentosége van. Talajokban a Rhizobiumok perzisztenciáját a talajok kötöttsége, alacsony pH-ja és a tápanyag-szegény körülmények is gátolhatják. Az alkalmazott törzsek vivoanyagának a nagy szerves- és tápanyagtartalmú komposztok a legmegfelelobbek. Az anaerob módon eloállított komposzt a vizsgált törzsek túléloképességéhez kedvezobb körülményeket biztosít. Ennek oka feltételezésünk szerint a biotikus tényezok kedvezobb alakulása, azaz az anaerob körülményekhez adaptálódott konkurens mikrobák kisebb fokú versenyképessége lehet. Feltételezéseinket a sterilizált komposztban kimutatott nagyobb mértéku túléloképesség támasztja alá. A megfelelo komposztok ilyen irányú felhasználásával kiváltható a tozegek alkalmazása, az oltóanyag-eloállítási technológia gazdaságosabbá teheto.
