Does animal manure application improve soil aggregation? Insights from nine long-term fertilization experiments

2019 ◽  
Vol 660 ◽  
pp. 1029-1037 ◽  
Author(s):  
Zichun Guo ◽  
Jiabao Zhang ◽  
Jun Fan ◽  
Xueyun Yang ◽  
Yanli Yi ◽  
...  
2018 ◽  
Vol 180 ◽  
pp. 232-237 ◽  
Author(s):  
Z.C. Guo ◽  
Z.B. Zhang ◽  
H. Zhou ◽  
M.T. Rahman ◽  
D.Z. Wang ◽  
...  

1994 ◽  
Vol 74 (2) ◽  
pp. 327-330 ◽  
Author(s):  
C. Chang ◽  
H. H. Janzen ◽  
T. Entz

Effects of long-term applications of high rates of animal manure on plant-availability of nutrients, especially micronutrients, have not been adequately addressed. Our study indicates high rates of P applied via manure do not suppress uptake of Cu and Zn by barley but, at higher than recommended manure rates, uptake of Ca may be inhibited, perhaps through increased salinity. Key words: Feedlot manure, micronutrients, Ca uptake


2010 ◽  
Vol 59 (2) ◽  
pp. 255-268
Author(s):  
István Harmati

Sekély humuszos szintű, erősen karbonátos réti talajon kialakult természetes (Achilleo-Festucetum pseudovinae) gyepen beállított tartamkísérletekben vizsgáltuk a műtrágyázás kérdéseit a gyep növényi összetételének megjavítása, termésének növelése és minősége javítása céljából. A kísérlet humuszban gazdag, nitrogénnel és káliummal igen jól ellátott, de foszforban szegény talaján az N- és P-műtrágya 2-2 adagját szólóban és kombinációikban alkalmaztuk. Az öntözetlen kísérletet 28, az öntözöttet 14 éven át folyamatosan, széleskörűen vizsgáltuk. Megállapításainkat a következőkben foglaljuk össze. – A gyep növényi összetételét a N- és a P-műtrágyák adagjaiktól és kombinációiktól függően megváltoztatták. A nitrogén a füvek, a foszfor a pillangósok versenyképességét fokozta és segítette elő növekedését. Az önmagában alkalmazott N-műtrágya a talaj nagyfokú P-szegénysége miatt nem gyakorolt pozitív hatást a gyepre. A P-műtrágya viszont kedvező változásokat okozott: a füvek fejlődésének elősegítése mellett nagymértékben növelte a pillangósok borítási értékét és tömegarányát, különösen az öntözött parcellákon. Öntözetlen viszonyok között a réti perje (Poa pratensis), a sovány csenkesz (Festuca pseudovina) és a komlós lucerna (Medicago lupulina) alkotta a gyep termésének túlnyomó részét, néhány egyéb fű- és pillangósvirágú komponens társaságában. Az öntözött kísérletben a pillangósok abszolút uralma mellett gyakran a réti perje jutott vezető szerephez. A pillangósok közül az eperhere (Trifolium fragiferum), a komlós lucerna (Medicago lupulina) és a vörös here (Trifolium pratense) váltakozva jutott uralomra. Az időjárás nagyban befolyásolta a gyep pillangós komponenseinek tömegarányát. Az NP kombinációkban a pillangósok tömegaránya erősen lecsökkent, különösen a nagyobb N-adag használata esetén. Öntözetlen területen a sovány csenkesz és a réti perje változó arányban alkotta a gyep termésének túlnyomó részét. Az öntözött parcellákon azonban a réti perje abszolút uralkodóvá vált és az egyre jobban előretörő tarackbúza (Agropyron repens) is jelentősen részt vett a termés kialakításában, elsősorban a nagyobb N-dózisú kombinációkban. A kísérlet 3. évtizedében a csapadékos években megjelent a francia perje (Arrhenatherum elatius) és a réti csenkesz (Festuca pratensis) is. – A gyep termését az önmagában alkalmazott N-műtrágya nem növelte jelentősen. Ezzel szemben a P-műtrágya nagy hatékonysággal 2–4-szeresére (3–5 t·ha–1-ra) növelte a gyep szénatermését, elsősorban a pillangósok nagyarányú térhódítása révén. 1 kg P2O5 öntözetlen körülmények között 43, míg öntözöttben 68 kg szénaterméstöbbletet eredményezett, sokévi átlagban. A 90 kg P2O5·ha–1 adag néhány év után soknak bizonyult. A legjobb eredményt a 200 kg N·ha–1 + 60 kg P2O5·ha–1 adaggal értük el, amellyel az öntözetlen területen – 28 év átlagában – 7,87, öntözötten – 14 év átlagában – 7,12 t·ha–1 szénatermést kaptunk. Az időjárás nagymértékben befolyásolta a termés mennyiségét és minőségét, legfőképpen a pillangósok tömegarányának változása révén, különösen az öntözetlen kísérletben. A három növedék tömegének aránya 7 évi átlagban, az öntözetlen kísérletben a szóló foszforkezeléseknél 48:37:15%, míg az NP kombinációknál 56:35:9% volt. Az öntözött területen ezek az arányok az előbbi sorrendben: 39:49:12, illetve 43:41:16%. A nitrogénből számított nyersfehérjehozam sokévi átlagban az öntözetlen kísérletben 428–550, míg az öntözöttben 560–760 kg·ha–1 volt. – A talaj felvehető tápanyagtartalma az évek során jelentősen megváltozott, különösen a talaj 0–10 cm-es rétegében. A P-trágyázás önmagában, de az NP kombinációiban is az adagoktól, illetve az ezek hatására kialakult termések mennyiségétől függő mértékben növelte a talaj P-tartalmát. A legjobbnak a 200 kg N·ha–1 + 60 kg P2O5·ha–1 kezelésű parcellákban bizonyult: a kísérlet 22. évében a talaj 0–10 cm-es rétegében a P-tartalom 260 mg P2O5·kg–1 lett, ami az erősen karbonátos talajok esetében igen jó P-ellátottságnak mondható. A K-ellátottság azonban az NP-kezeléseknél az optimális szint alá csökkent (172 mg K2O·kg–1) a termések nagyarányú K-kivonása következtében. Ezért néhány évi NP-trágyázás után K-pótlásra is szükség van.


2013 ◽  
Vol 56 (1) ◽  
pp. 91-101 ◽  
Author(s):  
H. Q. Nguyen ◽  
R. S. Kanwar ◽  
N. L. Hoover ◽  
P. Dixon ◽  
J. Hobbs ◽  
...  

2018 ◽  
Vol 177 ◽  
pp. 45-53 ◽  
Author(s):  
Felipe Youssef Abboud ◽  
Nerilde Favaretto ◽  
Antonio Carlos Vargas Motta ◽  
Gabriel Barth ◽  
Gabriel Democh Goularte

2015 ◽  
Vol 95 (4) ◽  
pp. 759-770 ◽  
Author(s):  
J. J. Miller ◽  
B. W. Beasley ◽  
C. F. Drury ◽  
F. J. Larney ◽  
X. Hao

Miller, J. J., Beasley, B. W., Drury, C. F., Larney, F. and Hao, X. 2015. Influence of long-term manure application on mineral composition of irrigated barley silage. Can. J. Plant Sci. 95: 759–770. The long-term effect of land application of manure type (composted vs. stockpiled manure), bedding type (wood-chips vs. straw), and application rate on feed quality of barley silage as feed for beef cattle is unknown. We measured selected minerals [P, Ca, Ca:P ratio, Mg, K, K:(Ca+Mg) ratio, Na, Fe, Mn, Zn, Cu] of irrigated barley silage (Hordeum vulgare L.) on a clay loam soil after 4 (2002), 7 (2005) and 11 (2009) years of annual applications of composted (CM) or stockpiled (SM) feedlot manure with wood-chips (WD) or straw (ST) bedding at three application rates (13, 39, 77Mg ha−1 dry wt.). The treatments also included an unamended control and inorganic fertilizer treatment. Manure type generally had inconsistent or no significant (P≤0.05) effect on the concentrations of these minerals in barley silage. Most crop minerals were generally greater under ST than WD. The findings for P, K, Na, and K:(Ca+Mg) ratio generally supported our hypothesis of greater crop concentrations with greater application rate, but Ca and Mg decreased at higher rates. Overall, our findings suggest that bedding and application rate have more potential than manure type for managing the feed quality of barley silage.


2017 ◽  
Vol 110 ◽  
pp. 137-145 ◽  
Author(s):  
Reidun Pommeresche ◽  
Anne-Kristin Løes ◽  
Torfinn Torp

2021 ◽  
Vol 213 ◽  
pp. 105157
Author(s):  
Jie Zhang ◽  
Dan Wei ◽  
Baoku Zhou ◽  
Lijuan Zhang ◽  
Xiaoyu Hao ◽  
...  

Author(s):  
Jim J. Miller ◽  
Mallory Owen ◽  
Ben Ellert ◽  
Xueming Yang ◽  
Craig F. Drury ◽  
...  

The objective was to quantify the effect of crop rotations, crop type, life cycle, nitrogen fertilizer, manure application, and fallow on soil hydrophobicity (SH). The SH was measured for a long-term (16 yr) dryland field experiment on a Dark Brown clay loam soil in southern Alberta, Canada. Mean SH was significantly (P ≤ 0.05) greater in rotations with grass, perennial crops, manure application, and continuous cropping; whereas cereal-legume rotations and N fertilizer effects were undetectable. A strong, positive correlation occurred between SH and soil organic carbon concentration (r=0.73). Soil water repellency should be measured on these plots using water-based methods.


Sign in / Sign up

Export Citation Format

Share Document