EFFECT OF ANTIPSYCHOTIC DRUGS ON BRAIN MORPHOMETRY. A RANDOMIZED CONTROLLED ONE-YEAR FOLLOW-UP STUDY OF HALOPERIDOL, RISPERIDONE AND OLANZAPINE

2008 ◽  
Vol 102 (1-3) ◽  
pp. 74-75
Author(s):  
Roberto Roiz-Santiáñez ◽  
Benedicto Crespo-Facorro ◽  
Rocío Pérez-Iglesias ◽  
José M. Pelayo-Terán ◽  
José M. Rodríguez-Sánchez ◽  
...  
2012 ◽  
Vol 141 (1) ◽  
pp. 22-28 ◽  
Author(s):  
Roberto Roiz-Santiáñez ◽  
Diana Tordesillas-Gutiérrez ◽  
Victor Ortíz-García de la Foz ◽  
Rosa Ayesa-Arriola ◽  
Agustín Gutiérrez ◽  
...  

2010 ◽  
Vol 20 (2) ◽  
pp. 123-131 ◽  
Author(s):  
Charalampos I. Mitsonis ◽  
Iannis M. Zervas ◽  
Constantin M. Potagas ◽  
Panagiotis A. Mitropoulos ◽  
Nikolaos P. Dimopoulos ◽  
...  

2011 ◽  
Vol 7 (1) ◽  
pp. 1-3 ◽  
Author(s):  
Naoko Satake ◽  
Kyoko Hazama ◽  
Tamaki Sono ◽  
Makoto Takahashi ◽  
Junichiro Ito

The purpose of the present one-year follow-up study was to describe and investigate the change in the amount of antipsychotic drugs prescribed for ACT (assertive community treatment) clients in Japan. Subjects were 52 clients of ACT from January 2009 to December 2009. Prescription data were collected each month from the time the clients entered into ACT. The results of a Wilcoxon signed-rank test show that the dosage of antipsychotics significantly decreased from 1,131.3 mg to 731.3 mg over the course of the 12 months (Z = -2.505, p = 0.012).


1997 ◽  
Vol 11 (3) ◽  
pp. 192-200 ◽  
Author(s):  
Astrid Kjendahl ◽  
Susanne Säliström ◽  
Per Egil Østen ◽  
Johan Kvalvik Stanghelle ◽  
Christian F Borchgrevink

2008 ◽  
Vol 149 (43) ◽  
pp. 2053-2059
Author(s):  
Mária Bényi ◽  
Zsuzsanna Kéki ◽  
Péter Rákos-Zichy ◽  
Vilmosné Panics ◽  
Ivett Honvéd

Az időskori esések egészségügyi, szociális, gazdasági terhe igen jelentős napjainkban is. A demográfiai változások következtében a problémával továbbra is számolni kell. Európa-szerte nagy figyelem hárul az időskori balesetek megelőzésére. A szerzők egy európai uniós program keretében kutatást végeztek a szociális otthoni körülmények között élők esési gyakoriságáról, illetve annak okairól. Cél: A kutatás célja az volt, hogy az esések gyakoriságán kívül azok háttere is feltárásra kerüljön, különös tekintettel a gyógyszerfogyasztásra. Adatok, módszer: Egységes kérdőív alapján két szociális otthonban, amelyeknek együtt 1016 lakója van, egyéves vizsgálat történt. A munka során az ápolószemélyzet rögzített minden esést és azok körülményeit, következményeit. Az okok között kiemelt helyen szerepeltek a környezeti tényezők mellett a fogyasztott gyógyszerek. Ez utóbbiakat az elnevezésük alapján tovább vizsgáltuk, a hatásukat és az elesést okozó mellékhatásukat illetően. Az adatfeldolgozás SPSS 14.0 programmal történt. Eredmények: A szociális otthonok lakói között 1013 esés történt a 12 hónap során. Az esetek kétharmadában valamilyen egészségügyi ellátást igényelt az elesett személy. A leggyakrabban horzsolás, zúzódás, illetve bőrsérülés jött létre (20–24%). Combnyaktörés 3%-ban, egyéb törés 1,8%-ban következett be. Szinte minden lakó fogyaszt gyógyszert: 19% háromfélét vagy annál kevesebbet, a többség ennek a többszörösét. Az egy főre jutó maximális gyógyszerfogyasztás 19 volt, az átlag 6. Az esést okozó mellékhatások tekintetében a maximum 43 volt, az átlag 14. Az egyes mellékhatások gyakoriságát, halmozódását külön is bemutatjuk. Következtetések: Az időskori esések száma, aránya jelentős a szociális otthonban élők körében. Ennek egyik oka lehet az igen nagy mennyiségű gyógyszerfogyasztás, amelynek mellékhatása következtében nő az elesés rizikója.


Sign in / Sign up

Export Citation Format

Share Document