Összefoglaló.
Bevezetés: Mivel hazánkban a sclerosis multiplex
gyakoriságáról, valamint életkori és nemi jellegzetességeiről az elmúlt
évtizedekben – egészen 2020-ig – csak regionális jellegű felmérések készültek
egy-egy centrum betegforgalma alapján, az újonnan diagnosztizált és már ismert
betegek országos koreloszlásáról és annak időbeli változásairól nincsenek
ismereteink. Célkitűzés: Jelen munkánkban több mint 14 000
beteg adatainak elemzésével a prevalens és incidens betegek koreloszlásának
változását vizsgáljuk 2004–2016 során, és eredményeinket összevetjük az elmúlt
évtizedekben közölt hazai adatokkal. Módszer: Munkacsoportunk
az egészségbiztosítási pénztár anonimizált NEUROHUN adatbázisát elemezte, amely
tartalmazza a 2004 és 2016 között az összes hazai, államilag finanszírozott, a
fekvő- és járóbeteg-szakellátásból neurológiai diagnózissal jelentett esetet. A
sclerosis multiplex BNO-kódjának előfordulása alapján korábban létrehoztuk a
betegség adminisztratív definícióját, és megbecsültük a sclerosis multiplex
országos prevalenciáját és incidenciáját. Eredmények: A
prevalens betegek átlagéletkora 2015-ben 47,9 év, ugyanebben az évben az
incidens betegek átlagéletkora 37,4 év volt. Vizsgálatunk szerint a prevalens
betegek átlagéletkora szignifikánsan – évente egyötöd–egyharmad évvel
(p<0,001) – emelkedik, mégpedig a nők esetében nagyobb mértékben. A nők
átlagosan fél évvel idősebbek, mint a férfi páciensek (szignifikáns különbség: p
= 0,002). A prevalens betegekben a legnépesebb korosztály az ötvenévesek felől a
fiatalabb, 35–40 éves korosztály felé mozdul. Az incidens betegek átlagéletkora
lassan, de szignifikánsan – évente átlagosan egyharmad évvel (p<0,001) –
csökken. Következtetés: Eredményeink szerint az újonnan
diagnosztizált sclerosis multiplexes páciensek átlagosan egyre fiatalabbak, és a
prevalens betegek között is egyre fiatalabb korosztályok a legnépesebbek, de a
javuló túlélés és a hosszabb élettartam miatt a prevalens betegek átlagéletkora
összességében valószínűleg fokozatosan emelkedik. Orv Hetil. 2021; 162(19):
746–753.
Summary.
Introduction: The nationwide age and gender distribution of
newly diagnosed and prevalent multiple sclerosis patients has been unknown in
Hungary, as until 2020 only regional studies had been reported about the
frequency and age characteristics of subjects with multiple sclerosis, based on
single-center patient registries. Objective: In the present
study with the analysis of over 14 000 patients, we describe the changes in age
distribution of prevalent and incident subjects between 2004 and 2016 and
compare our results with the data published on the subject during the last
decades in Hungary. Method: We have analyzed the pseudonymized
NEUROHUN database provided by the single-payer National Health Insurance Fund,
that contains each claim submitted by public hospitals and outpatient services
for neurologic diseases between 2004 and 2016. Using the ICD10-code of multiple
sclerosis, we have previously established the administrative definition of the
illness and estimated its prevalence and incidence in the country.
Results: The mean age of prevalent patients was 47.9 years
in 2015, whereas in the same year the mean age of incident cases was 37.4 years.
The average age of prevalent patients shows a significant rise – with an annual
increase of one fifth–one third year (p<0.001) – with a more pronounced
increase among women. The age of women is higher by half a year (p = 0.002). The
most populous age groups among prevalent subjects shift from the fifties towards
the younger generations between 35–40 years of age. The average age of incident
subjects slowly, but significantly decreases, with a mean annual decrease of
about one third year (p<0.001). Conclusion: Our results
suggest that though new patients are younger year-by-year and the most populous
age groups are also younger, altogether the average age of prevalent subjects
continuously increases, probably due to the longer survival and lifespan of
patients with multiple sclerosis. Orv Hetil. 2021; 162(19): 746–753.
Desenvolvimento e Implementação de um Registo de Doentes: Experiência de um Centro de Esclerose Múltipla em Portugal
