scholarly journals Sinus surgery postpones chronic Gram-negative lung infection: cohort study of 106 patients with cystic fibrosis

2016 ◽  
Vol 54 (3) ◽  
pp. 206-213
Author(s):  
M.C. Alanin ◽  
K. Aanaes ◽  
N. Hoiby ◽  
T. Pressler ◽  
M. Skov ◽  
...  

Background: In patients with cystic fibrosis (CF) the sinuses are a bacterial reservoir for Gram-negative bacteria (GNB). From the sinuses the GNB can repeatedly migrate to the lungs. In a one-year follow-up study, endoscopic sinus surgery (ESS) with adjuvant therapy reduced the frequency of pulmonary samples positive for GNB. We investigated whether the effect is sustained. Methodology: We report the effect of ESS and adjuvant therapy three years postoperatively in a CF cohort participating in this prospective clinical follow-up study. The primary endpoint was the lung infection status defined by Leeds criteria. Results: One hundred and six CF patients underwent ESS; 27 had improved lung infection status after three years. The prevalence of patients free of lung colonization with GNB significantly increased from 16/106 patients (15%) preoperatively to 35/106 patients (33%) after three years. The total cohort had decreasing lung function during follow-up; however, in 27 patients with improved lung infection status lung function was stable. Revision surgery was performed in 31 patients (28%). Conclusion: ESS with adjuvant therapy significantly improves the lung infection status for at least three years in our cohort of patients with CF and may postpone chronic lung infection with GNB and thus stabilize lung function.

2016 ◽  
Vol 15 ◽  
pp. S70-S71
Author(s):  
M. Alanin ◽  
K. Aanaes ◽  
N. Høiby ◽  
T. Pressler ◽  
M. Skov ◽  
...  

2017 ◽  
Vol 54 (3) ◽  
pp. 206-213 ◽  
Author(s):  
M.C. Alanin ◽  
K. Aanaes ◽  
N. Hoiby ◽  
T. Pressler ◽  
M. Skov ◽  
...  

2008 ◽  
Vol 149 (43) ◽  
pp. 2053-2059
Author(s):  
Mária Bényi ◽  
Zsuzsanna Kéki ◽  
Péter Rákos-Zichy ◽  
Vilmosné Panics ◽  
Ivett Honvéd

Az időskori esések egészségügyi, szociális, gazdasági terhe igen jelentős napjainkban is. A demográfiai változások következtében a problémával továbbra is számolni kell. Európa-szerte nagy figyelem hárul az időskori balesetek megelőzésére. A szerzők egy európai uniós program keretében kutatást végeztek a szociális otthoni körülmények között élők esési gyakoriságáról, illetve annak okairól. Cél: A kutatás célja az volt, hogy az esések gyakoriságán kívül azok háttere is feltárásra kerüljön, különös tekintettel a gyógyszerfogyasztásra. Adatok, módszer: Egységes kérdőív alapján két szociális otthonban, amelyeknek együtt 1016 lakója van, egyéves vizsgálat történt. A munka során az ápolószemélyzet rögzített minden esést és azok körülményeit, következményeit. Az okok között kiemelt helyen szerepeltek a környezeti tényezők mellett a fogyasztott gyógyszerek. Ez utóbbiakat az elnevezésük alapján tovább vizsgáltuk, a hatásukat és az elesést okozó mellékhatásukat illetően. Az adatfeldolgozás SPSS 14.0 programmal történt. Eredmények: A szociális otthonok lakói között 1013 esés történt a 12 hónap során. Az esetek kétharmadában valamilyen egészségügyi ellátást igényelt az elesett személy. A leggyakrabban horzsolás, zúzódás, illetve bőrsérülés jött létre (20–24%). Combnyaktörés 3%-ban, egyéb törés 1,8%-ban következett be. Szinte minden lakó fogyaszt gyógyszert: 19% háromfélét vagy annál kevesebbet, a többség ennek a többszörösét. Az egy főre jutó maximális gyógyszerfogyasztás 19 volt, az átlag 6. Az esést okozó mellékhatások tekintetében a maximum 43 volt, az átlag 14. Az egyes mellékhatások gyakoriságát, halmozódását külön is bemutatjuk. Következtetések: Az időskori esések száma, aránya jelentős a szociális otthonban élők körében. Ennek egyik oka lehet az igen nagy mennyiségű gyógyszerfogyasztás, amelynek mellékhatása következtében nő az elesés rizikója.


Sign in / Sign up

Export Citation Format

Share Document