Európai Újraélesztési Társaság (ERC) 2021. évi posztreszuszcitációs időszak ellátásáról szóló ajánlásának összefoglaló bemutatása

Az European Resuscitation Council (ERC) az European Society of Intensive Care Medicine (ESICM) közreműködésével 2015-ben egységesítette a spontán keringés visszatérés (ROSC) utáni posztreszuszcitációs teendőket, mely közlésre került a Resuscitation and Intensive Care Medicine folyóiratban. A következőkben tárgyalt, 2021-ben kiadott felnőtt posztreszuszcitációs ajánlás a 2015. évi guideline alapjain nyugszik, azonban kiegészült az elmúlt 5 évben folytatott, a témában releváns kutatások eredményeivel. Jelen referátum célja, hogy összefoglalja az ajánlás szerint, e témába vágóan megfogalmazott sarokpontokat, úgy mint a beteg oxigenizációja és lélegeztetése, koronária angiográfi a, vérnyomás kontroll, terápiás maghőmérséklet kontroll, görcstevékenységekkontrollálása, intenzív terápiás ellátás, prognosztika a túlélés tekintetében, és a rehabilitáció.

Európai Újraélesztési Társaság (ERC) 2021. évi speciális esetekben és helyzetekben végzett újraélesztésről szóló ajánlásának összefoglaló bemutatása

Az akut tüdőembólia egy súlyos, sokszor az életet közvetlenül veszélyeztető kórfolyamat, ezért időbeni diagnózisa és megfelelő terápiája életmentő lehet. A keringésmegállás elkerülése érdekében javasolt az ABCDE megközelítés használata. Amennyiben aklinikai rizikóstratifi kációs pontrendszerek (Wellsscore, módosított Genfi -score) alapján felmerül a pulmonalis embólia lehetősége, magas időfaktorú kórfolyamatként a sürgősségi ellátásban első feladatunk e kórfolyamat kizárása. Amennyiben ez nem lehetséges,eszerint kell a beteg ellátását késlekedés nélkül megkezdeni. A kórfolyamatok kizárásának klinikai eszközei a magas negatív prediktív értékű vizsgálatok. Haemodinamikailag stabil beteg esetén a kórfolyamat kizárása az elsődleges cél, melynek hatékony eszközei a klinikai rizikóstratifi káció valamint a D-dimer vizsgálatok, így ezek alkalmazásával kezdjük a diagnosztikát.Amennyiben haemodinamikai instabilitás jeleit észleljük, a beteg sokkos vagy hipotenzív, mihamarabbi CT angiográfi a elvégzése javasolt. Egyéb diagnosztikus módszereket, amennyiben elérhetőek, stabil állapotú betegek esetében, jobb kamrai túlterhelésechokardiográfi ás bizonyítékának birtokában végzünk. A tüdőembólia súlyosságának és prognosztikai megítéléséhez, továbbá a terápia kockázat/haszon arányának mérlegeléséhez nyúlt támpontot a pulmonális embólia súlyossági index (PESI, SPESI) meghatározása.

Európai Újraélesztési Társaság (ERC) 2021. évi újszülött élesztés és az adaptáció támogatása ajánlásának összefoglaló bemutatása

Jelen referátum az Európai Reszuszcitációs Társaság (ERC) és az International Liaison Committee on Resuscitation (ILCOR) által 2021-ben kiadott újszülött élesztés irányelveit foglalja össze. Terjedelmi okok miatt a referátum nem tartalmazza az egyes lépések teljes körű magyarázatát, a cél az új irányelvek rövid összefoglalása. Az újszülött élesztés guideline-ja lefedi az újszülött ellátást, érthető jól belépített algoritmus segíti az ellátókat feldolgozni és használnia mindennapi ellátásban a legfrissebb ajánlásokat.A guideline tárgyalja az újszülött resuscitatio lépéseit, az oktatás legfontosabb aspektusait, a hőmérsékletkontrollt. a köldökellátást a megszületést követően, az első állapotfelmérést, a légút, légzés és keringés támogatás lehetőségeit, a szülőkkel történő kommunikációt.Ezen irányelvek a megszületést követő percekre,órákra vonatkoznak, ugyanakkor az adaptáció lezajlásátkövető első néhány élethét során is alkalmazhatók.

Európai Újraélesztési Tanács (European Resuscitation Council, ERC) 2021-es irányelveinek áttekintése

Az Európai Újraélesztési Tanács (European Resus citation Council, ERC) hivatalos irányelvei nagy általánosságban – érthető módon – a keringésmegállás és ennek ellátását helyezik a fő fókuszba. Ennek ellenére számos más kórfolyamat is előfordul, melyek azonnalibeavatkozást igényelnek, hiszen enélkül – sőt sajnos bizonyos esetekben ezzel együtt is – súlyos, életet közvetlenül veszélyeztető helyzetek alakulnak ki. Ezen kórfolyamatok ellátása az elsősegélynyújtás tárgyköréb tartozik. Az ERC 2015-ben kiadott hivatalosajánlásában foglalkozott először külön fejezetben az elsősegélynyújtással [1]. Az ERC 2021-ben megjelent új ajánlásában ez újra megfi gyelhető, az elsősegélynyújtás ismét külön fejezetet kapott. A következőkben tételesen szeretnénk bemutatni azokat a helyzeteket és ezek javasolt ellátási módjait, melyek a jelenlegi ERC ajánlásban tárgyalásra kerülnek [2]. Az itt összefoglalt ajánlás vázlata a jelenleg elérhető tudományos bizonyítékok alapján [3], az „Elsősegélynyújtás munkabizottság” által került megfogalmazásra, majd a nyilvánossá tételt követő megjegyzések mérlegelése és beépítése után került véglegesítésére. Az ajánlásban tárgyalt témakörök két fő kategóriába kerültek besorolásra: nem traumás eredetű, sürgősségi ellátást igénylő kórképek, illetve traumás eredetű események. Az ezekbe sorolt kórfolyamatokat a következőkben részletesen tárgyaljuk. Ugyanakkor hangsúlyozzuk, hogy az összefoglalónk egy kivonat, melyben a szerzők igyekeztek bemutatni a legfontosabbinformációkat, de az itt feltüntetett kutatásokon és eredményeken túl további érdekes adatok érhetők el az eredeti publikációban, így összefoglalónk elolvasása nem képes kiváltani annak áttekintését.

Könyvajánló

A Semmelweis Kiadó jelentette meg Dr. Oszvald Péter „Ami az ABC-n túl van” című könyvét, melyetMadarassy István ötvös- és szobrászművész alkotásairól készült képek díszítenek.A 252 oldalas, igényes mű első része ismerteti a Szerző életének főbb állomásait, orvossá és gyógyítóvá válásának útját.

Európai Újraélesztési Társaság (ERC) 2021. évi, alapszintű újraélesztésről (BLS) szóló ajánlásának(1) összefoglaló bemutatása

A World Health Organization (WHO) 2019-es, legújabb, globális halálozási adatai(2) szerint a világon továbbra is vezető halálokként jelölhetők meg az iszkémiás szívbetegségek. Ezen kórfolyamatok gyakran okoznak keringésmegállást, mely hátterében leginkábba szívet ellátó erek károsodása, arteriosclerosisa, atherosclerosisa, vagy zsíros plakkosodása állhat. Ugyancsak kialakulhat arreszt állapot a szívizom iszkémia miatti károsodásból, megvastagodott szívizomzat következményeként, és malignus ritmuszavarokból fakadóan. Az előjelek nélküli, hírtelen bekövetkező szívhalál (SCA) kóroka 80%-ban koronária betegeségből kialakuló esemény, minek bizonyítására sokszor csak a pathológiai diagnózis alkalmas(3). A szívmegállás terápiája alapszinten a kardiopulmonális eszuszcitáció (CPR) illetve a félautomata külső defi brillátorral (AED) történő defi brilláció, ugyanis a keringésmegállások nagyjából harmadában kamrafi brilláció (VF) áll fenn(4). Számos kutatás számolt be arról, hogy a laikusok által megkezdett CPR jelentősen képes növelni a betegek túlélési esélyeit(5).

Európai Újraélesztési Társaság (ERC) 2021. évi gyermekújraélesztés ajánlásának összefoglaló bemutatása

Jelen referátum az Európai Reszuszcitációs Társaság (ERC) és az International Liaison Committee on Resuscitation (ILCOR) által 2021-ben kiadott gyermekújraélesztés irányelveit foglalja össze. Terjedelmi okok miatt a referátum nem tartalmazza az egyeslépések teljes körű magyarázatát, a cél az új irányelvek rövid összefoglalása. Az ajánlás a csecsemőkori (4 hetes kortól), a kisgyermekkori (egy éves kortól) és gyermek (1-18 életév) ellátási specifi kumait foglalja össze. A csecsemőújraélesztéstől eltekintve a gyermek újraélesz tés ritka. A kórházon kívüli keringésmegállásoknál a legtöbb esetben nem specifi kus gyermekegység végziaz újraélesztést. Éppen ezért a cél, hogy az algoritmus egyszerű legyen, könnyen elsajátítható minden szakember számára. Meg kell jegyezni, hogy e témakörben kevés az evidencia szintű vizsgálati eredmény. A legfontosabb üzenet továbbra is a megelőzés.

Európai Újraélesztési Társaság (ERC) 2021. évi, az emeltszintű újraélesztésről (ALS) és periarrest ritmuszavarok ellátásáról szóló ajánlásának összefoglaló bemutatása

Jelen referátum célja az Európai Újraélesztési Társaság (European Resuscitation Council, ERC) 2021-ben megjelent(1), a periarrest időszak ellátását is magában foglaló emelt szintű újraélesztési protokolljának összefoglaló bemutatása, hangsúlyozva a korábbi, 2015-ben kiadott protokoll(2) ajánlásaitól való eltéréseket. Az életet veszélyeztető ritmuszavarok azonnali azonosítása és kezelése alapvető jelentőségű a keringésmegállás megelőzésében, illetve ismétlődésének elkerülése érdekében. A 2021-ben, az ERC által kiadott protokoll igazán jelentős változást a periarrest achycard ritmuszavarok ellátási algoritmusában hozott. Az ellátás főbb terápiás vonala, a korábbi guideline-nal megegyezően, továbbra is a beteg állapotának stabilitása/instabilitása alapján kerül felosztásra. Az emelt szintű újraélesztés (Advanced Life Support – ALS) többlet beavatkozásokkal kiterjesztett alapszintű újraélesztés (Basic Life Support – BLS). Az ajánlás részletesen taglalja a kórházon belüli és kívüli keringésmegállást, az ezek ellátási lépéseit tartalmazó ALSalgoritmust, a kardiopulmonáris reszuszcitáció (CPR) során végzett légútbiztosítást, gyógyszeres terápiát és annak menedzselését. Ezen irányelvek a Nemzetközi Reszuszcitációs Bizottság (International Liaison Committee on Resuscitation – ILCOR ) által meghatározott ellátási renden alapulnak(3).

Implantálható kardioverter

A világon a hirtelen szívhalál (SCD) incidenciája átlagosan 50-100/100.000 személy-év, férfi aknál magasabb, mint a nőknél, és az életkor előre haladtával növekszik. Az összmortalitás 15-20%-ért a hirtelen szívhalál tehető felelőssé a nyugati társadalmakban. A kardiális beültethető elektronikus eszközök (CIED) közül az implantálható kardiover defibrillátor (ICD) a hirtelen szívhalál megelőzésére szolgáló kezelés, a malignus kamrai ritmuszavarok előfordulására magas kockázattal rendelkező betegeknél. A készülék két fő részből áll: a legtöbb esetben a bal oldali kulcscsont alatt a bőr és a mellizom közé beültetett telepből, és a telepből a vénás rendszeren keresztül a szívbe vezető elektródákból. Az első készüléket több mint 30 évvel ezelőtt használták a gyakorlatban, azóta pedig hosszútávú vizsgálatok igazolták hatékonyságát. Az ICD kezelés indikációit két fő csoportra oszthatjuk. A szekunder prevenciós indikáció esetében kamrafi brilláció (VF) vagy keringésmegingást okozó kamrai tachycardia (VT) dokumentált előfordulása esetében, sikeres CPR után történik meg a készülék implantációja, amennyiben felderíthető reverzibilis ok nem állt fenn. Primer prevenciós indikáció esetében a fő csoportot azon tünetes szívelégtelen betegek alkotják, akiknek az optimális gyógyszeres kezelés ellenére etiológiától függetlenül 35%-nál nem nagyobb a bal kamrai ejekciós frakciójuk. A primer prevenciós betegek kisebb csoportját a főként öröklött molekuláris vagy strukturális szívbetegek alkotják, akiknek magas rizikójuk van malignus kamrai ritmuszavar előfordulására (pl.: hypertrophias cardiomyopathia, aritmogén jobb kamrai cardiomyopathia, hosszú QT szindróma). A betegek tárcájukban ideális esetben hordanak egy ICD igazolványt, mely tartalmazza a készülék pontos típusát, a kezelőorvos nevét, és a gondozást, illetve implantációt végző centrumot.

Protokolljavaslat halálhír közlésére a sürgősségi betegellátásban

ekintettel arra, hogy a sürgősségi osztályra kerülő betegek mintegy 0,5-0,7%-a hal meg, gyakorlatilag órákkal a felvétel után, így számolni kell azzal, hogy az ellátóknak gyakran kell rossz hírt közölniük, mely embert próbáló feladat. A felmérések szerint nincs kellő mértékű ismeret és tapasztalat ebben a téma-körben, pedig a halálhír közlésének méltó kivitelezése döntő fontosságú a gyászfolyamat során. A kiterjesztett hatáskörű ápoló kompetenciái közé már a rossz hírek illetve a halálhír közlése is beletartozik. A tájékozta-tási kötelezettség megfelelő színvonalú kivitelezéséhez nyújt segítséget jelen, speciálisan a sürgősségi osztályra adaptált irányelv javaslat.