Előszó

-

A Baradla-barlang mint rituális tér - The Baradla Cave as a Ritual Space

A Baradla-barlang egyike a legrégebb óta ismert régészeti lelőhelyeinknek, kutatása bő másfél évszázados múltra tekint vissza. Áttekintve azonban a kutatás eddigi eredményeit arra a megállapításra juthattunk,hogy a köztudatba beépülő toposzok mellett a legtöbb releváns kérdés a mai napig megválaszolatlan maradt. Két fő kérdéscsoportról beszélhetünk: a kronológiai kérdésekről és a Baradla – mint „funkcionális”tér – településtörténeti és/vagy rituális helyként értelmezhető szerepéről. A jelen tanulmány a neolitikumés a bronzkor időszakában az utóbbi kérdéskört vizsgálja. A régi információk újraértékelésével és a legfrissebb eredmények figyelembe vételével a kutatás korábbi álláspontjához képest úgy véljük, hogy a barlang e korszakokban különleges, rituális tér volt, nem profán cselekmények helyszíne. Az is kimondható, hogy a két időszak rituális cselekedetei, a barlang szakrális jelentőségei is eltérnek egymástól.

Az urnás-hamvasztásos temetkezés eseménysorának elemzése az urnamezős időszak balatonendrédi temetőjének példáján - Event Analysis of Cremation Burials by the Example of the Urnfield Period Cemetery at Balatonendréd

A tanulmány annak a lehetőségével foglalkozik, hogy egy hagyományos módszerekkel feltárt, urnás-hamvasztásos rítusú temető sírjai elemezhetők-e tárgybiográfiai és eseményrégészeti szempontok szerint. A régészeti adatok alapján, a hamvasztásos temetkezés eseménysorát négy olyan fázisra lehet osztani, melyek kutathatók a sírokból előkerült leletanyagokon keresztül. Ezek a test égetés előtti kezelése, az égetés, a felszedés és a sír berendezésének folyamata. A sírokból előkerült tárgyak állapota, a magukon hordozott használati és sérülésnyomok, illetve a sírban elfoglalt pozíciójuk alapján – statisztikai módszerekkel leválogatva – felvázolható, hogy a sírban talált tárgyak a temetés eseményének mely szakaszában, mely tárgyakkal együtt, milyen korcsoportot preferálva és milyen állapotban kerültek a sírokba. Ezzel felvázolható annak az összetett eseménynek több részlete, melynek általában csak az utolsó rögzített fázisával, az urnás-hamvasztásos rítusú sírral foglalkozik a kutatás.

Kutatások Szarvas-Arborétum-Rózsakert és Szarvas-Arborétum-Filagória-dombja lelőhelyeken - Research of the Archaeological Sites of Szarvas-Arborétum-Rózsakert and Szarvas-Arborétum-Filagória-dombja Preliminary report

Szarvas-Arborétum-Filagória-dombja és -Rózsakert lelőhely a szarvasi Arborétum területén fekvő középső bronzkori tell és a hozzá tartozó külső település. 2013-ban geoarcheológiai kutatófúrásokat végeztünk a területen, hogy megismerjük és feltérképezzük a két lelőhelyet. A régészeti kutatófúrások után a két lelőhelyegymással való kapcsolatának vizsgálatára 2014-ben feltárásokat végeztünk a külső telep északi részén. Három kutatóárokban nem észleltünk régészeti jelenséget, a negyedikben három nagyméretű szemetesgödröt tártunk fel. A kutatófúrások és a feltárások alapján bemutatjuk a tellt és a hozzá kapcsolódó külső telepet.

Grindstone: Grinding... and Human Sacrifice? Why?

Three features, dated to diverse periods of prehistory (Neolithic: Transdanubian Linear Pottery Culture; Bronze Age: Tumulus culture; Iron Age: Celtic Period) are presented in the current study. One of our main goals is to encourage the introduction of an otherwise generally accepted protocol for the investigation and sampling of similar phenomena to Hungarian archaeological research. The method focuses on the examination of 1, complete or partial human skeletal remains; 2, complete or partial animal skeletal remains;3, offerings according to social position; 4, tools for food preparation and equipment of the ritual feast; 5, traces of burning or fire; 6, patterns of the action sequence burning–fragmenting–scattering, together with material analyses for all samples. This way a categorization of the results might open a possibility for a more adequate interpretation. The features under study fall into category A in Joanna Brück’s classification system of human skeletal remains,1 but I regard the phenomena also containing grindstones a subcategory. The ritual in the course of which these were created might have been practiced for millenia in an unchanged form; its possible interpretation was described by István Tóth. According to our view such actions represent the liminal zone between the worlds of the living and the dead.

The Role of Sun Symbols in the Burial Rite of the Middle Bronze Age Vatya Culture

The case study investigates the burial customs of the Middle Bronze Age Vatya culture in the Carpathian Basin. It aims to deliver a comparative analysis of the archaeological finds and characteristics of several cemeteries where communities cremated and buried their dead in urns. It also examines the ways grave artefacts are placed, and the shape and ornamentation of ceramics. It also gives a concise review on beliefs related to cremation. The case study aims at presenting just how much information the seemingly monotone burial customs of the Vatya culture can offer on their belief system by analysing the shapes, arrangements and ornamentations of buried artefacts.The decoration of grave ceramics often includes solar – light symbols, therefore, the author argues that the regular use of light symbols has a significant role in their belief system, especially in the deceased’s journey to the Otherworld.

New Results from Megyaszó-Halom-oldal dűlő

An excavation was carried out by the colleagues of the Herman Ottó Museum in 2013 in the vicinity of Megyaszó (Borsod-Abaúj-Zemplén County). In the course of the excavation, a total of 10 cremation burials, a vessel connected to funerary practice, four storage or waste pits and part of a ditch were documented. In addition to the ceramic, bone and stone materials, some soil samples were also collected from the vessels during the fine dismantling of the urns. 12 samples originate from the different ceramics, while one from the middle of pit S4. Based on the results of the archaeological finds and the soil-samples’ analyses, it was attempted to outline some funerary practices of the Tumulus culture within a specific, narrow region.

Hasznos rítusok és haszontalan technikák - Useful Rites and Unfit Techniques

Hogyan deríthetők fel régészeti módszerekkel rituális cselekvések nyomai? Esszénk első részében a rituálé fogalmi meghatározásának nehézségeivel foglalkozunk. Amellett érvelünk, hogy alapvetően a kutató által kialakított kategóriáról van szó, ezért a „rituális cselekvés” azonosításának a régészeti emlékanyagban nincs egységes, minden esetben alkalmazható kritériumrendszere. A „cselekvés” fizikai lenyomatai azonban vizsgálhatók egységes szempontok szerint. Ilyen egységes elemző módszer lehet a műveletsor, ami az anyagi kultúra előállításának, használatának és eldobásának technikáin keresztül hatol az egykori közösség kulturális értékeinek szövetébe. A „rítus” az elemzést követően, a rekonstruált cselekvésmódok összességének értelmezésekor válik megvilágító erejű fogalommá. Esettanulmányunk, a boldogkőváraljai pengedepó segítségével mutatjuk be, hogyan kapcsoljuk össze a műveletsor analitikai eszközeit a rituális cselekvés értelmezési tartományával.

Methods of Identification for Ceramics with Traces of Secondary Burning and their Occurrences in Mortuary and Ritual-related Assemblages

Among archaeological assemblages recovered both from settlement sites and burial grounds, the presence of ceramics with traces of secondary burning is a relatively common phenomenon. The identification of such traces can nuance the interpretation of the archaeological contexts within which these ceramics occur. In case of cremation burials, it can highlight the details of the cremation process. However, most publications seem to mention secondarily burnt ceramics either when the pieces are clearly severely burnt, deformed or blistered, despite these cases being only partial representations of the whole phenomenon. Based on previous experience, three levels of secondary burning can be distinguished on archaeological ceramics: slight, moderate and severe secondary burning. This more detailed classification could aid the reconstruction of funerary rituals. The recognition and the correct identification of such ceramic pieces can provide details on whether a certain vessel (or vessel types) was/were placed on the funeral pyre or was only tangentially involved in the cremation process.

Közösségi cselekvéssorok nyomai Domaszék-Börcsök-tanyán, a halomsíros kultúra településén - Traces of Communal Activities in the Tumulus Culture Settlement at Domaszék-Börcsök-tanya

Domaszék-Börcsök-tanyán, az M5-ös autópályához kapcsolódó megelőző feltáráson a halomsíros kultúra nagy kiterjedésű településrészlete került elő. A jól elkülöníthető objektumcsoportokban cölöpszerkezetes és félig földbe mélyített házak, melléképületek nyomai, valamint gödrök és árkok kerültek napvilágra. A gazdasági egységek (háztartások) olyan régészeti jelenségeket is tartalmaztak, amelyek rítusokkal hozhatóak kapcsolatba. A 173. és 202. objektumban előkerült ép edények deponálásuk módja és elhelyezkedésük alapján „építési/alapítási áldozatként” értelmezhetőek, vagyis alapítási rituálé során kerülhettek földbe. Különösen igaz ez a 202. objektum esetében, amely egy cölöpszerkezetes ház belsejében került elő. Ezek a tárgyak a település korai vagy klasszikus fázisába (Reinecke BB1 vége/ BB2) sorolhatóak. Szintén építési áldozat vagy építéshez kapcsolódó közösségi esemény (lakoma?) emléke lehet a 246. cölöplyukban talált nagy mennyiségű kerámia, amely egy nagyobb méretű fazékhoz tartozhatott.