A Széchenyi István Egyetem nemzetköziesítése a világjárvány előtt és után

A tanulmány fő célja a Széchenyi István Egyetem példáján keresztül bemutatni, hogy milyen prioritásokat érdemes szem előtt tartania a hazai felsőoktatási intézményeknek – különösen a nem fővárosi, orvostudományi karral és kialakult nemzetközi hallgatói közösséggel (kolóniával) nem rendelkező egyetemeknek – a nemzetköziesítési folyamatuk során. A hazai felsőoktatási intézmények nemzetköziesítési stratégiájuk megfogalmazásakor a világgazdasági trendekkel összhangban a „keleti nyitás” gazdaságpolitikájához alkalmazkodtak, azaz angol nyelvű képzéseiken elsősorban az ázsiai – főként kínai – hallgatók toborzására összpontosítottak. Az ázsiai/kínai hallgatók megszerzéséért folyó verseny erősödése (többek között az ázsiai felsőoktatási intézmények látványos fejlődése miatt) és az Ázsiából/Kínából származó hallgatók számának pandémia utáni anticipált csökkenése – a nemzetköziesítési folyamataikban – kihívások elé állítja a hazai felsőoktatási intézményeket, különösen azok fentebb említett csoportját, amelybe a Széchenyi István Egyetem is tartozik. A győri Egyetem a nemzetközi felsőoktatási rangsorokon történő megjelenés és feljebb jutás, a branding (kiemelkedő ipari kapcsolatok), a képzések nemzetközi akkreditációja és impozáns, grandiózus infrastrukturális beruházások révén törekszik a kihívásokra választ adni.

Az innovációs ökoszisztéma folyamatok fejlesztésének lehetőségei : Egy online innovációs fórum koncepciója

Az innováció és innovációs ökoszisztéma kifejezéseket gyakran halljuk a médiában, akadémiai, valamint munkahelyi közegben egyaránt, ugyanakkor arról kevés szó esik, hogy a fenti fogalmak pontos jelentésében nincs konszenzus a tudományos szférában. Ezzel összefüggésben a tanulmány egyik célja, hogy bemutassa a fenti fogalmak koncepcionális kereteit, rámutatva arra, hogy a fogalmak értelmezése az új kutatási eredmények nyomán dinamikusan változik és bővül. A szerző másik célkitűzése, hogy a tanulmányban ismertesse a civil szféra komplex szerepét a Triple Helix és Quadruple Helix ökoinnovációs modellekben, kiemelve az állami szféra szerepét és feladatait az együttműködések menedzselésében. Az olvasó a tanulmány utolsó részében a KINCS (Közösségi Innovációs Csatorna) applikáció tervével ismerkedhet meg, amellyel a szerző egy online közösségi innovációs fórum kialakítását javasolja a Quadruple Helix modell gyakorlati megvalósításaként.

Az értékláncok és a növekedési modellek szerepe a gazdasági növekedésben

A tanulmány megállapítja, hogy a kibocsátást, a jövedelmeket és a gazdasági növekedést nemcsak a termelési tényezők (tőke, munka, emberi tudás, természeti erőforrások) hozzák létre és tartják fenn, hanem abban kulcsszerepe van a vállalkozások üzleti- és a nemzetgazdaságok támogató növekedési modelljeinek is. A vállalkozók és a gazdaságstratégiai döntéshozók értékalkotásban játszott szerepe az üzleti és növekedési modelleken keresztül érvényesül. Elméleti értelemben az üzleti és növekedési modellek az értékláncok alapján értelmezhetők, amelyeket a mikroökonómiában már a hetvenes évek óta alkalmaznak. A vállalkozói szektoron belül a gazdasági növekedés létrehozásában az élenjáró és a követő vállalkozásoknak egyaránt fontos szerepe van. Az élenjárók radikálisan átalakítják vállalkozásaik üzleti modelljeit, amíg a követők az élenjárók üzleti modelljeit saját túlélésük érdekében adaptálják és ezzel a növekedési hatást kiszélesítik és egyben el is mélyítik.

A tudás- és innovációmenedzsment hatása a szervezeti teljesítményre

Az utóbbi évtizedekben a tudás nem csupán a vállalatok életében vált stratégiai erőforrássá, hanem mára már meghatározó szerepet tölt be az élet különböző területein, legyen szó oktatásról, innovációról, különböző fejlesztési folyamatokról és ezáltal magáról a gazdasági növekedésről. Habár a téma nemzetközi szinten már régen bekerült a köztudatba, jelentőségét és szükségességét még sok esetben hangsúlyozni kell. Jelen tanulmány fő célkitűzése, hogy bemutassa a tudás- és innovációmenedzsment azon dimenzióit és folyamatait, amelyek hatással vannak a vállalatok pénzügyi és nem pénzügyi teljesítményére. Az elemzés 300 Malajziában működő nagyvállalattól összegyűjtött adatokon alapul. Az eredmények igazolják, hogy a mintában szereplő vállalatok nagy arányban alkalmazzák a tanulmányban ismertetett folyamatokat, és ezek jelentős hatással vannak a szervezeti teljesítményre, akár a pénzügyi, akár a nem pénzügyi teljesítményt vizsgáljuk. Az eredmények emellett hozzájárulnak a szervezeti teljesítmény magasabb szintű megértéséhez és új kutatási irányok kijelöléséhez is.

A Nobel-díjas nemes Hevesy György munkastílusa

Jelen dolgozatban Hevesy György (1885-1966) jeles magyar kémikus, sokoldalú kutató és egyetemi tanár életének és munkásságának rövid összefoglalóját közöljük. Egyetemi tanulmányait Budapesten és Berlinben végezte. Manchesterben Rutherford laboratóriumában dolgozott, amikor a világhírű fizikus a következőt mondta neki: „Nos, fiam, ha megérdemled a sót a levesbe, a sugárzó RaD atomokat különítsd el ettől a sok piszkos ólomtól!”. Hevesy noha rutinos vegyész volt, nem sikerült, de fölfedezte a radioaktív nyomjelzést és emiatt Hevesy, napjainkban a nukleáris medicina megalapozójának tekintik. Koppenhágában Costerrel felfedezték a periódusos táblázat hiányzó 72. elemét, melyet Hafniumnak neveznek. E felfedezésről 1922. december 9-én telefonon értesítették a Stockholmban tartózkodó Niels Bohrt, aki 1922. december 10-én a Nobel előadásában jelentette be e szenzációs felfedezést, amely egyik kísérleti bizonyítéka az ő kvantum számokon nyugvó elvének. 1943-ban, Hevesyt kémiai Nobel-díjjal tüntették ki „a kémiai folyamatok kutatása során az izotópok indikátorként való alkalmazásáért”.

Target audience differentiation through 3 Rivers, 1 Island Total Art Happening in Győr

Today's urban policies in Central and Eastern Europe place an increasing emphasis on cultural and creative activities, as the industrial activity is not always sufficient for the development of cities – and thus the regions run by them – and needs to be supported by tourism, especially cultural tourism. Organising cultural events, art festivals and happenings has a major impact on the development of the urban milieu. Today, events and festivals make a significant contribution to shaping the cultural image of a city. The key to the successful organization of festivals is the knowledge of the target audience, the differentiation, the most accurate segmentation of consumer groups. The present study showcases a detailed and comprehensive visitor analysis through 31! 3 Rivers, 1 Island Total Art Happening organized by Győr in Hungary. The organizers aimed to rethink and consciously use the genre (happening instead of festival) to differentiate the event effectively, and to create a unique image, consciously building on the needs of a young target group, with a new emphasis on visuality.

Magyar etnikai identitás és magyar állami szuverenitás II. : Az állami szuverenitás és az etnikai identitás trendjei; a külső hatások szerepe

Az Európai Unióban széleskörű vita folyik az állami szuverenitás jelenlegi szerepéről és jövőbeni fontosságáról. A kulcskérdés a nemzetállamok szerepe az interdependens szuverenitás további fejlesztésében. Ez a tanulmány kapcsolódik a vitához a magyar állami szuverenitás és a szuverenitás etnikai hátterének történeti áttekintésével, annak néhány összefüggésére összpontosítva az elemzést. A tanulmány célja, hogy hozzájáruljon az Európai Unióban folyó nemzetközi vitához a történeti adalékok elemző-értékelésével a magyar etnikai identitás és az állami szuverenitás történelmi trendjeiről és arról, hogy az európai hatalmak hogyan mutatják be a magyarságot és hogyan értékelik a magyar állam szuverenitását.

O sancta simplicitas!

2021-ben Magyarországon belpolitikai polémiához vezetett a kínai Fudan Egyetem tervezett magyarországi campusának ügye. Ennek kapcsán ez a kitekintés a következő kérdésekre keresi a választ: 2021-ben a világ különféle egyetemi rangsorait mely egyetemek vezetik?; Az egyes rangsorokat milyen szempontok alapján állítják össze? A magyar egyetemek milyen pozíciót foglalnak el ezeken a listákon – és milyen pozíciót foglal el a Fudan Egyetem –? Az egyetem-fejlesztési stratégiáknak milyen szempontokra célszerű helyezni a hangsúlyt, ha ezeken a listákon jobb helyezést szeretnének elérni? Ezt a kis áttekintést elolvasva mindenki – saját belátása szerint – állást foglalhat abban a kérdésben, hogy szüksége lehet-e a magyar felsőoktatásnak egyetem-importra.

Médiaműveltség és zenetanulás : A hagyományostól a modern módszerekig

Az értékes és igényes médiatartalom az oktatásban az intenzív képességfejlesztés mellett elősegítheti a tanulók motivációját, a flow élmény kialakítását, és formálója lehet a diákok személyiségének is. Bár a film pedagógiai alkalmazására már a 20. század elején sor került, a filmpedagógia, illetve a megfelelő filmzenei tartalom kevésbé kidolgozott a zenei nevelésben. Az általunk javasolt néhány filmzene egyrészt kapcsolódik a diákok tanulmányaihoz és mindennapjaihoz, másrészt alkalmas a zenei ismeretelemek – hangszerek, hangszercsoportok, kórustípusok, műfajok, stílusok – közvetítésére. Kutatásunkban felsős tanulók filmzenei ismereteit vizsgáltuk (N=94). A tesztben szereplő filmzenéket a tanulók közel 90%-a felismerte, 90%-a ismeri a kapcsolódó filmeket is, melyek zenéit több, mint 80%-uk kedveli. A felsősök 84%-a szívesebben hallgat olyan zenét, amit korábban már hallott egy filmben.

Játék a jövőért : Az információbiztonsági tudatosság fejlesztési lehetősége egy gamifikált applikáció segítségével

Az információbiztonsági tudatosság napjainkban egyre nagyobb jelentőséggel bír. Már régóta közhelynek számít, hogy az információbiztonság területén a humán faktor, tehát a felhasználó maga a leggyengébb láncszem. Hiába védjük rendszereinket a legmodernebb és legerősebb fizikai és logikai védelmi intézkedésekkel, ha az elektronikus információs rendszereket használók nem tartanak lépést a technológiai fejlődéssel, illetve nem kellően tudatosak és elővigyázatosak a rendszerek használata során. A felhasználók digitális és információbiztonsági tudásának, kompetenciáinak fejlesztésére a tudatosítási programok nyújtják a leghatékonyabb megoldást. Számos vizsgálat megerősíti azt a tényt, hogy a tudatosítás módszerei közül azok a technikák bizonyulnak a leghatékonyabbnak, amelyek gyakorlatias, élményszerű tanulási lehetőséget biztosítanak a felhasználók számára. Egyetlen magyar nyelvű tudatosító applikációként, a 9-13 éves korosztály számára fejlesztett Mongu for Teen sikeressége is bizonyítja, hogy egy gamifikált alkalmazás képes pozitív irányba befolyásolni a felhasználók biztonságtudatosságát. A tanulmány végén ajánlásként megfogalmazásra és bemutatásra kerül egy olyan magyar nyelvű tudatosító applikáció, a „Célpont vagy” terve, amely tartalma és felépítése szempontjából a legfrissebb tudományos eredményekre, valamint a már működő applikációk tapasztalataira támaszkodik, és alkalmas lehet a társadalom széles körű, élményszerű tudatosítására.