Összefoglaló.
Bevezetés: Az allogén hematopoetikus őssejt-transzplantáció
(allo-HSCT) kiemelkedő szerepet tölt be a hematológiai betegségek gyógyításában.
A kimérizmusvizsgálat a donor és a recipiens típusú vérképzés jelenlétét
különíti el örökletes genetikai markerek segítségével. Az allo-HSCT kimenetele
(pl. az engraftment dinamikája vagy a relapsus előrejelzése) jól követhető
kimérizmusvizsgálatokkal, akár a betegségspecifikus markerek hiányában is.
Célkitűzés: Munkánk során a kimérizmusvizsgálatok terén
arany standardnak számító short tandem repeat (STR) és a fluoreszcens in situ
hibridizáció (FISH) módszereket hasonlítottuk össze, valamint vizsgáltuk az
allo-HSCT kimenetelét a kimérizmuseredményektől függően.
Módszer: Az STR és FISH módszerek összehasonlítását
2018-ban gyűjtött, a két különböző vizsgálatra ugyanazon a napon beküldött 210
mintán végeztük. A kimérizmusvizsgálatok klinikai jelentőségét 2015. január és
2018. február között 378 allogén HSCT-n átesett beteg adatainak elemzésével
vizsgáltuk. Eredmények: A két vizsgálati módszerrel kapott
eredmények 95,2%-ban megegyeztek. A teljes kimérizmust elért betegek
(n = 311) összesített túlélése (OS) kedvezőbb volt, mint
azoké, akik nem értek el teljes kimérizmust (n = 44; OS 24
hónapban: 59,4% vs. 23,6%; p < 0,001).
Következtetések: Vizsgálatunkban a két
kimérizmusvizsgálati módszer (STR és FISH) eredményei jól korreláltak egymással,
mindkettő alkalmasnak bizonyult a betegek allo-HSCT utáni követésére. A teljes
donorkimérizmus elérése szignifikánsan jobb túléléssel társult. A kevert
kimérizmus hatékonyan visszafordítható donor lymphocytainfúzió adásával, mely
fokozza a graft alloreaktivitását.
Summary.
Introduction: Allogeneic hematopoietic stem cell
transplantation (allo-HSCT) plays a pivotal role in the cure of hematologic
malignancies. Chimerism testing can differentiate recipient and donor
hematopoiesis by hereditary genetic markers. The outcome of allo-HSCT (e.g. the
dynamics of engraftment and the prediction of relapse) can be monitored by
chimerism testing even in the case of lacking disease specific markers.
Aims: In the current study we compared the gold standard
short tandem repeat (STR) and the fluorescent in situ hybridization (FISH)
chimerism testing methods; and we examined the outcome of allo-HSCT depending on
chimerism results. Methods: The comparison of STR and FISH
methods was performed on 210 samples parallelly tested for chimerism by both
methods on the same day in 2018. The clinical significance of chimerism testing
was investigated by clinical data analysis of 378 patients treated by allo-HSCT
between 1 January 2015 and 28 February 2018. Results: Chimerism
results tested by the two methods showed 95.2% concordance. Patients with
complete donor chimerism (n = 311) had a more favourable
overall survival (OS) than patients without complete donor chimerism
(n = 44; OS at 24 month years 59.4% vs. 23.6%,
respectively, p < 0.001). Conclusion: In our comparison both
chimerism testing methods correlated well, and proved to be suitable for
chimerism monitoring after allo-HSCT. Achieving complete donor chimerism was
associated with better survival. In case of mixed chimerism, donor lymphocyte
infusion can be an effective therapeutic option since it increases graft
alloreactivity.
Allele frequencies of 23 short tandem repeat loci in the Vietnamese Kinh population
