Alcoholism: a Follow-up Study of Participants in an Alcohol Treatment Programme

1990 ◽  
Vol 157 (2) ◽  
pp. 190-196 ◽  
Author(s):  
G. K. Shaw ◽  
Seta Waller ◽  
Sine McDougall ◽  
Jennie Macgarvie ◽  
Graham Dunn
Keyword(s):  
Alcohol Treatment ◽  
Self Esteem ◽  
Drinking Behaviour ◽  
Social Stability ◽  
Treatment Programme ◽  
Follow Up Study ◽  
Socially Disadvantaged ◽  
Drinking Status ◽  
One Year

One hundred and twelve alcoholic patients treated by an intensive one-month residential programme were followed up for one year. As a group, they were socially disadvantaged and highly dependent on alcohol. Outcome of treatment was assessed at six months and one year following discharge by multiple measures which included assessments of drinking behaviour, measurements of social stability, neuroticism and self-esteem, and self-ratings of satisfaction with important aspects of day-to-day living. During the first six months following treatment, 37% were abstinent or drinking in controlled fashion; during the second six months, 53% achieved this status. Improvement in drinking status was positively related to improvements in all other outcome variables.

scholarly journals Gender Differences in Alcohol Treatment

2020 ◽  
Author(s):  
J Molly Blendberg ◽  
Svanlaug Àrnadottir ◽  
Kristine Tarp ◽  
Randi Bilberg
Keyword(s):  
Alcohol Consumption ◽  
Alcohol Use Disorder ◽  
Alcohol Treatment ◽  
Study Data ◽  
Drinking Behaviour ◽  
Multiple Logistic Regression ◽  
Or Education ◽  
Follow Up Study ◽  
Before And After

Abstract Aims Alcohol consumption is a threat to health worldwide and leads to substantial expenses for society. Previous studies have found differences between women and men regarding drinking behaviour and concluded that women need a more multipart type of alcohol use disorder (AUD) treatment. This study aims to examine the differences in outcome between women and men who have completed public outpatient alcohol treatment. Methods A total of 3452 patients, who completed AUD treatment from 2006 to 2018, were included in this follow-up study. Data were collected from the Odense Alcohol Treatment Database. Analyses were performed using a χ2 test and multiple logistic regression. Results The calculations showed that women in AUD treatment had a better outcome if they had children (AOR 0.46, P ≤ 0.001) or were living with a partner with AUD (AOR 0.25–0.33, P ≤ 0.001). Women had a worse outcome if they had a higher educational level (AOR 1.40–1.69, P ≤ 0.001) or were employed (AOR 1.66–1.78, P ≤ 0.001). Conclusions This study found that women had more problems associated with alcohol consumption than men, both before and after completion of AUD treatment. Women with employment or education had a poorer outcome than their male counterparts, whereas childcare responsibilities or having a partner with AUD provided a better outcome.

scholarly journals ALCOHOLISM: A LONG-TERM FOLLOW-UP STUDY OF PARTICIPANTS IN AN ALCOHOL TREATMENT PROGRAMME

1997 ◽  
Vol 32 (4) ◽  
pp. 527-535 ◽  
Author(s):  
G. K. SHAW ◽  
S. WALLER ◽  
C. J. LATHAM ◽  
G. DUNN ◽  
A. D. THOMSON
Keyword(s):  
Alcohol Treatment ◽  
Treatment Programme ◽  
Follow Up Study ◽  
Long Term Follow Up

Examining factors associated with postintervention recidivism in DUI repeat offenders after alcohol treatment: One-year follow-up study

2021 ◽  
Vol 130 ◽  
pp. 108426
Author(s):  
Wan-Ju Cheng ◽  
Lian-Yu Chen ◽  
Su-Chen Fang ◽  
Hu-Ming Chang ◽  
Tien-Wei Yang ◽  
...  
Keyword(s):  
Alcohol Treatment ◽  
Repeat Offenders ◽  
Factors Associated ◽  
Follow Up Study ◽  
One Year

Frequency of drug consumption and falls in a one-year follow-up study among the inhabitants of nursing homes

2008 ◽  
Vol 149 (43) ◽  
pp. 2053-2059
Author(s):  
Mária Bényi ◽  
Zsuzsanna Kéki ◽  
Péter Rákos-Zichy ◽  
Vilmosné Panics ◽  
Ivett Honvéd
Keyword(s):  
Nursing Homes ◽  
Drug Consumption ◽  
Follow Up Study ◽  
One Year

Az időskori esések egészségügyi, szociális, gazdasági terhe igen jelentős napjainkban is. A demográfiai változások következtében a problémával továbbra is számolni kell. Európa-szerte nagy figyelem hárul az időskori balesetek megelőzésére. A szerzők egy európai uniós program keretében kutatást végeztek a szociális otthoni körülmények között élők esési gyakoriságáról, illetve annak okairól. Cél: A kutatás célja az volt, hogy az esések gyakoriságán kívül azok háttere is feltárásra kerüljön, különös tekintettel a gyógyszerfogyasztásra. Adatok, módszer: Egységes kérdőív alapján két szociális otthonban, amelyeknek együtt 1016 lakója van, egyéves vizsgálat történt. A munka során az ápolószemélyzet rögzített minden esést és azok körülményeit, következményeit. Az okok között kiemelt helyen szerepeltek a környezeti tényezők mellett a fogyasztott gyógyszerek. Ez utóbbiakat az elnevezésük alapján tovább vizsgáltuk, a hatásukat és az elesést okozó mellékhatásukat illetően. Az adatfeldolgozás SPSS 14.0 programmal történt. Eredmények: A szociális otthonok lakói között 1013 esés történt a 12 hónap során. Az esetek kétharmadában valamilyen egészségügyi ellátást igényelt az elesett személy. A leggyakrabban horzsolás, zúzódás, illetve bőrsérülés jött létre (20–24%). Combnyaktörés 3%-ban, egyéb törés 1,8%-ban következett be. Szinte minden lakó fogyaszt gyógyszert: 19% háromfélét vagy annál kevesebbet, a többség ennek a többszörösét. Az egy főre jutó maximális gyógyszerfogyasztás 19 volt, az átlag 6. Az esést okozó mellékhatások tekintetében a maximum 43 volt, az átlag 14. Az egyes mellékhatások gyakoriságát, halmozódását külön is bemutatjuk. Következtetések: Az időskori esések száma, aránya jelentős a szociális otthonban élők körében. Ennek egyik oka lehet az igen nagy mennyiségű gyógyszerfogyasztás, amelynek mellékhatása következtében nő az elesés rizikója.

Sign in / Sign up

Export Citation Format

Share Document