Riskante Zwischenräume? Überlegungen zum Konzept des Spiels bei Johan Huizinga und Victor Turner

2012 ◽  
pp. 39-58
Keyword(s):  
Victor Turner ◽  
Johan Huizinga

Introduction: Emotion, History and the Arts

2018 ◽  
Vol 7 (2) ◽  
pp. 117-128 ◽  
Author(s):  
Erin Sullivan ◽  
Marie Louise Herzfeld-Schild
Keyword(s):  
Historical Change ◽  
Carson Mccullers ◽  
Emotional Life ◽  
Review Section ◽  
The Arts ◽  
Wide Range ◽  
War Correspondents ◽  
History Of ◽  
Johan Huizinga

This introduction surveys the rise of the history of emotions as a field and the role of the arts in such developments. Reflecting on the foundational role of the arts in the early emotion-oriented histories of Johan Huizinga and Jacob Burkhardt, as well as the concerns about methodological impressionism that have sometimes arisen in response to such studies, the introduction considers how intensive engagements with the arts can open up new insights into past emotions while still being historically and theoretically rigorous. Drawing on a wide range of emotionally charged art works from different times and places—including the novels of Carson McCullers and Harriet Beecher-Stowe, the private poetry of neo-Confucian Chinese civil servants, the photojournalism of twentieth-century war correspondents, and music from Igor Stravinsky to the Beatles—the introduction proposes five ways in which art in all its forms contributes to emotional life and consequently to emotional histories: first, by incubating deep emotional experiences that contribute to formations of identity; second, by acting as a place for the expression of private or deviant emotions; third, by functioning as a barometer of wider cultural and attitudinal change; fourth, by serving as an engine of momentous historical change; and fifth, by working as a tool for emotional connection across communities, both within specific time periods but also across them. The introduction finishes by outlining how the special issue's five articles and review section address each of these categories, while also illustrating new methodological possibilities for the field.

scholarly journals “Ritual” in Recent Criticism: The Elusive Sense of Community

PMLA ◽  
1983 ◽  
Vol 98 (5) ◽  
pp. 846-862 ◽  
Author(s):  
Richard F. Hardin
Keyword(s):  
Sense Of Community ◽  
Recent Criticism ◽  
Medieval Drama ◽  
Ritual Theory ◽  
Victor Turner ◽  
Current Anthropology ◽  
The 1960S ◽  
Emotional Effects

Since the 1960s scholars have challenged earlier assumptions concerning ritual and literature. They have seriously discredited both the “ritual theory of myth” and traditional ideas on the relation of ritual to Greek and medieval drama. Although some critics still subscribe to theories of psychoanalysis and the “Cambridge anthropological school,” current anthropology offers superior theories of ritual, particularly those of Victor Turner, with their emphasis on community. Because literature and rites have similar emotional effects we have tended to equate them, but by so doing we confuse the liminal with the “liminoid.” Modern authors influenced by Frazer often invite this comparison. Rene Girard's theories of scapegoat and civilization have provided a new, if controversial, turn to ritual criticism. Rites share their symbolic nature with art, but their peculiar satisfaction lies in the experience of community.

scholarly journals A liminalitás terei és idői az európai posztszovjet térben az orosz és szovjet expanziós törekvések tükrében

2018 ◽  
Vol 32 (4) ◽  
pp. 31-53
Author(s):  
Margit Kőszegi ◽  
Márton Berki ◽  
Géza Barta
Keyword(s):  
Victor Turner

A tanulmány az európai posztszovjet térségben érvényesülő orosz expanziós törekvések hatásait a liminalitás koncepciójára építve értelmezi. Az Arnold van Gennep által megalkotott, majd Victor Turner által kiszélesített fogalom olyan átmeneteket (határhelyzeti állapotokat) jelöl, amikor a társadalmi hierarchiák ideiglenesen feloldódnak, egyes tradíciók folytonossága megkérdőjeleződik és az addig biztosnak hitt struktúrák kétségessé válnak. Ezekben a liminális időszakokban a korábbi rend felbomlása olyan bizonytalan, s egyúttal fluid, képlékeny helyzeteket eredményez, amelyek lehetővé teszik egy új állapot megszilárdulását. Tanulmányunkban e koncepció segítségével ragadjuk meg azokat az átmenetként értelmezhető időszakokat, amelyek átfogó változást idéztek elő az orosz expanziós törekvések által érintett térségekben. Az orosz expanzió hatásainak vizsgálatában négy liminális időszakot állítunk a középpontba, amelyeket a meghatározó területi irányok mentén élő, érintett népek példáin keresztül mutatunk be. Elsőként a 18. századi, Fekete-tenger felé érvényesülő orosz expanzió által a krími tatár közösségek életében előidézett liminalitást vizsgáljuk. Ezt követően a cári birodalmat felváltó, a szovjet szocialista berendezkedés hatására jelentkező liminalitást mutatjuk be a Kaukázus térségében, a csecsenek példáján. A 20. század végén bekövetkező rendszerváltás lehetőséget adott a szovjet időszak liminalitásának megszűnésére, amit a balti államokban bekövetkező változások kapcsán vizsgálunk. Végezetül az ukrán polgárháborús helyzet hátterének feltárásával rávilágítunk az ukrán társadalomban külső hatásra jelentkező elhúzódó liminalitásra, valamint annak geopolitikai mozzanataira.

scholarly journals Drama social: notas sobre um tema de Victor Turner

2007 ◽  
Vol 16 (16) ◽  
pp. 127
Author(s):  
Maria Laura Viveiros de Castro Cavalcanti
Keyword(s):  
Victor Turner
Sign in / Sign up

Export Citation Format

Share Document