New International Quarterly Medical Journal

Em 2005, o grego John Loannidis, professor da Universidade de Stanford, publicou um artigo na PLOS Medicine intitulado “Why most published research findings are false” [1]. Ele que é dos pioneiros da chamada “meta-ciência”, disciplina que analisa o trabalho de outros cientistas, avaliou se estão respeitando as regras fundamentais que definem a boa ciência. Esse trabalho foi visto com muito espanto e indignação por parte dos pesquisadores na época, pois colocava em xeque a credibilidade da ciência.Para muitos cientistas, isso acontece porque a forma de se produzir conhecimento ficou diferente, ao ponto que seria quase irreconhecível para os grandes gênios dos séculos passados. Antigamente, se analisavam os dados em estado bruto, os autores iam às academias reproduzir suas experiências diante de todos, mas agora isso se perdeu porque os estudos são baseados em seis milhões de folhas de dados. Outra questão importante que garantia a confiabilidade dos achados era que os cientistas, independentemente de suas titulações e da relevância de suas descobertas anteriores, tinham que demonstrar seus novos achados diante de seus pares que, por sua vez, as replicavam em seus laboratórios antes de dar credibilidade à nova descoberta. Contudo, na atualidade, essas garantias veem sendo esquecidas e com isso colocando em xeque a validade de muitos estudos na área de saúde.Preocupados com a baixa qualidade dos trabalhos atuais, um grupo de pesquisadores se reuniram em 2017 e construíram um documento manifesto que acabou de ser publicado no British Medical Journal “Evidence Based Medicine Manifesto for Better Health Care” [2]. O Documento é uma iniciativa para a melhoria da qualidade das evidências em saúde. Nele se discute as possíveis causas da pouca confiabilidade científica e são apresentadas algumas alternativas para a correção do atual cenário. Segundo seus autores, os problemas estão presentes nas diferentes fases da pesquisa:Fases da elaboração dos objetivos - Objetivos inúteis. Muito do que é produzido não tem impacto científico nem clínico. Isso porque os pesquisadores estão mais interessados em produzir um número grande de artigos do que gerar conhecimento. Quase 85% dos trabalhos não geram nenhum benefício direto a humanidade.Fase do delineamento do estudo - Estudos com amostras subdimensionados, que não previnem erros aleatórios. Métodos que não previnem erros sistemáticos (viés na escolha das amostras, falta de randomização correta, viés de confusão, desfechos muito abertos). Em torno de 35% dos pesquisadores assumem terem construídos seus métodos de maneira enviesada.Fase de análise dos dados - Trinta e cinco por cento dos pesquisadores assumem práticas inadequadas no momento de análise dos dados. Muitos assumem que durante esse processo realizam várias análises simultaneamente, e as que apresentam significância estatística são transformadas em objetivos no trabalho. As revistas também têm sua parcela de culpa nesse processo já que os trabalhos com resultados positivos são mais aceitos (2x mais) que trabalhos com resultados negativos.Fase de revisão do trabalho - Muitos revisores de saúde não foram treinados para reconhecer potenciais erros sistemáticos e aleatórios nos trabalhos.Em suma é necessário que pesquisadores e revistas científicas pensem nisso. Só assim, teremos evidências de maior qualidade, estimativas estatísticas adequadas, pensamento crítico e analítico desenvolvido e prevenção dos mais comuns vieses cognitivos do pensamento.

Download Full-text

HOLLMAN, A. Plants in cardiology. British Medical Journal, London: 1992. Pp viii, 40; illustrated. Price: £ 5.95 (in UK). £ 7.50 (overseas). ISBN: 0-7279-0744-1.

Archives of Natural History ◽

10.3366/anh.1994.21.1.142 ◽

1994 ◽

Vol 21 (1) ◽

pp. 142-142

Author(s):

B. MAURER

Keyword(s):

Medical Journal ◽

British Medical Journal

Download Full-text

Health and Medical Journal

10.33854/heme ◽

2020 ◽

Keyword(s):

Medical Journal

Download Full-text

The role of Orvosi Hetilap in the development of contemporary Hungarian gastroenterology. Part 4: 1989–2008

Orvosi Hetilap ◽

10.1556/oh.2009.28596 ◽

2009 ◽

Vol 150 (15) ◽

pp. 703-709

Author(s):

György Miklós Buzás

Keyword(s):

Medical Journal

Az Orvosi Hetilap 1948 és 1989 között az előző időszakhoz képest jelentősen több gasztroenterológiai tárgyú publikációt közölt. Az ismeretek elsősorban angol közvetítéssel kerültek a magyar szakirodalomba. Célkitűzés: Az Orvosi Hetilap ban 1989 és 2008 között megjelent gasztroenterológiai tárgyú publikációk kiértékelése. Módszer: A szerző manuális módszerrel áttekintette a folyóirat 1989 és 2008 közötti évfolyamait. A gasztroenterológiai tárgyú eredeti közleményeket, lapszemléket és könyvismertetéseket azonosította és azokból adatbázist készített. A publikációkat tematikai csoportokba sorolta és arányukat meghatározta. Az eredményeket összehasonlította az 1948 és 1989 közötti időszak publikációs tevékenységével. Részletesen áttekintette a laparoszkópos sebészet, a májátültetés és a genetikai ismeretek recepcióját az Orvosi Hetilap ban. Eredmények: 1989 és 2008 között az Orvosi Hetilap ban 2817 gasztroenterológiai tárgyú dolgozat jelent meg (1067 eredeti közlemény, 1698 folyóirat-referátum, 52 könyvismertetés), ez az összes közlemény 10,1%-a. Az előző korszakhoz képest a gasztroenterológiai tárgyú közlemények száma nem változott (p = 0,82), a folyóirat-referátumok (p = 0,006) és könyvismertetések száma jelentősen csökkent (p = 0,01). 2007-től megjelent az Orvosi Hetilap online változata és a Hungarian Medical Journal . A 1989 és 2008 között legtöbbet a máj (17,8%) és epeutak betegségeivel (4,31%), ezen belül a vírusos hepatitisekkel foglalkoztak (7,0%). Laparoszkópos sebészettel 27 (1,8%), májátültetéssel 39 (2,6%), genetikával 61 (4,0%) közlemény foglalkozott. Százharmincegy szakfolyóiratot szemléztek, a gasztroenterológiai tárgyú folyóirat-referátumok száma az előző időszakhoz képest csökkent (p = 0,006). A referátumok 65,4%-a magfolyóiratokban jelent meg. Az angol nyelvű lapok aránya 62,4%, a lapszemlék 31,5%-a német, 1,69%-a francia forrásból táplálkozik, tehát az angol dominancia erősödött. A könyvismertetések száma 211-ről 52-re csökkent (p = 0,01). A laparoszkópos sebészetben elsősorban a cholecystectomiával szerzett tapasztalatokat ismertették. A májátültetés kérdéskörének fő fóruma az Orvosi Hetilap volt. A 2000-es években az egyetemi centrumokban működő munkacsoportok ismertették az emésztőszervi betegségek genetikai kutatásait. Következtetés: Az utóbbi két évtizedben az Orvosi Hetilap sikerrel látta el hagyományos feladatát a hazai orvosok szakmai tájékoztatásában, emellett fontos szerepet vállalt a kortárs gasztroenterológia új vívmányainak (laparoszkópos sebészet, májátültetés, genetika) ismertetésében.

Download Full-text

TheOrvosi Hetilap (Hungarian Medical Journal)in the network of medical journals

Orvosi Hetilap ◽

10.1556/oh.2014.29935 ◽

2014 ◽

Vol 155 (22) ◽

pp. 876-879

Author(s):

András Schubert

Keyword(s):

Medical Journal ◽

Scientific Knowledge ◽

Knowledge Network ◽

Scientific Journals ◽

Scientific Enterprise ◽

Medical Journals ◽

The Subject

The role of networks is swiftly increasing in the production and communication of scientific knowledge. Network aspects have, therefore, an ever growing importance in the analysis of the scientific enterprise, as well. The present paper demonstrates some techniques of studying the network of scientific journals on the subject of seeking the position of Orvosi Hetilap (Hungarian Medical Journal) in the international journal network. Orv. Hetil., 2014, 155(22), 876–879.

Download Full-text