A heveny szívinfarktus gyakoriságának és az általa okozott halálozás diurnalis és szezonális jellemzői Magyarországon

Összefoglaló. Bevezetés: A heveny szívinfarktus gyakoriságának és halálozásának napi és szezonális ingadozása fontos epidemiológiai adat, régóta kutatás tárgya. Célkitűzés: A szívinfarktus gyakoriságának, az általa okozott halálozásnak diurnalis és szezonális vizsgálata nagy esetszámú, válogatás nélküli betegcsoport adatainak elemzésével. Módszer: A szerzők a Nemzeti Szívinfarktus Regiszterben 2014. 01. 01. és 2017. 12. 31. között regisztrált betegek adatait dolgozták fel. Az adatok többváltozós vizsgálatára általánosított additív modelleket használtak. Eredmények: Három év alatt 30 333, ST-elevációval nem járó infarktus (NSTEMI) és 23 667, ST-elevációval járó infarktus (STEMI) miatt kezelt beteg adatait rögzítettük. A betegek utánkövetésének medián értéke 563 nap volt. Szívinfarktusra utaló panasz – mindkét infarktustípus esetén – reggel 7 és 8 óra között jelentkezett a leggyakrabban, NSTEMI esetén este 20 óra körül is találtak egy második gyakorisági csúcsot. A hét napjai a gyakoriság szempontjából szignifikáns eltérést mutattak (p<0,001): hétfőn magasabb, hétvégén lényegesen alacsonyabb incidenciát találtunk. Az éven belüli mintázat mindkét nemi, életkori és infarktustípus szerinti csoportban konzisztens: tavasszal a legmagasabb, nyáron a legalacsonyabb az incidencia (p<0,001). Az incidencia munkaszüneti napokon alacsonyabb volt (p = 0,0053 STEMI-nél, p<0,001 NSTEMI-nél). A halálozás többszempontos analízise azt igazolta, hogy a hét napjai itt is eltértek, hétvégén magasabb halálozás igazolódott (p<0,001). A munkaszüneti napoknak ugyanakkor nem volt szignifikáns hatásuk a halálozásra (p = 0,4542), és az évszakok halálozási adatai sem különböztek (p = 0,0677). Következtetés: A szívinfarktus gyakrabban fordult elő hétfőn, a reggeli órákban és az évszakok esetén tavasszal. A halálozás hétvégén nagyobb volt, mint munkanapokon. Orv Hetil. 2021; 162(14): 555–560. Summary. Introduction: Daily and seasonal variation of the incidence and mortality of acute myocardial infarction has long been the subject of research. Objective: Investigation of the diurnal and seasonal pattern of the incidence and mortality of myocardial infarction by analyzing data from a large number of consecutive patients. Method: The authors processed the data of patients registered in the Hungarian Myocardial Infarction Registry between 01. 01. 2014 and 31. 12. 2017. Generalized additive models were used for the multivariate investigation of the data. Results: 30 333 patients treated for non-ST elevation myocardial infarction (NSTEMI) and 23 667 patients with ST elevation myocardial infarction (STEMI) were recorded. The median follow-up was 563 days. Patients’ complaints most commonly occurred between 7:00 and 8:00 a.m. for both types of infarction with a secondary peak at 20:00 p.m. for NSTEMI. The days of week were significantly different (p<0.001) with a higher incidence on Monday, and lower at the weekend. The seasonal pattern was consistent in every age and sex group and according to the type of infarction: incidence was the highest in spring and the lowest in summer (p<0.001). The incidence was lower on public holidays (p = 0.0053 for STEMI, p<0.001 for NSTEMI). Multivariate analysis of mortality revealed that the days of week are significantly different here as well (p<0.001) with a higher mortality at the weekends. The effect of public holidays was non-significant (p = 0.4542) as was seasonality (p = 0.0677) in mortality. Conclusion: Myocardial infarction occurs more often in the morning hours, on Monday, and – as far as seasonal variation – in spring. The mortality at the end of the week is greater than on working days. Orv Hetil. 2021; 162(14): 555–560.