A Debrecen-látóképi öntözési és műtrágyázási tartamkísérlet keretein belül vizsgáltuk az alkalmazott hibrid [korai éréscsoportba tartozó Mv 251 (FAO 280), a középes tenyészidejű Mv Koppány (FAO 420) és Mv 500 (FAO 510)] és a tápanyagellátási szintek (kontroll mellett öt tápanyaglépcső: 30:23:27, valamint 150:115:135 kg·ha
-1
N:P
2
O
5
:K
2
O közötti adagok) hatását a kukorica termésére, keményítő-, olaj- és fehérjetartalmára nem öntözött körülmények között. Első éves vizsgálati eredményeinket kéttényezős varianciaanalízis és lineáris regresszió-számítás segítségével támasztottuk alá. Az egyes kisparcellák területe 7,6 m²; a parcellák száma minden hibrid esetében 48. A főparcellát az öntözés, az alparcellát a hibridek, míg az al-alparcellát a trágyázás jelenti. A hektáronkénti tőszámot 70 000-re állították be 76 cm-es sortáv és 18 cm-es tőtáv alkalmazásával. A kísérleti terület talaja löszön képződött mészlepedékes csernozjom, amelynek AL-oldható P
2
O
5
-tartalma – kezeléstől függően – 58 és 141 mg·kg
-1
, AL-oldható K
2
O-tartalma 199 és 258 mg·kg
-1
, míg CaCl
2
-oldható N-tartalma 11,5 és 17,3 mg·kg
-1
között változott. A termés mennyiségét kezelésenként hektárra és 14%-os nedvességtartalomra átszámítva mértük, míg annak keményítő-, olaj- és fehérjetartamát a közeli infravörös tartományú átmenő fényt mérő optikai elven működő Infratec 1241 Grain Analyser műszerrel mértük. Megállapítottuk, hogy a kukorica termését a 2008-as évjáratban mindkét vizsgált növénytermesztési tényező, azaz az alkalmazott hibrid és a különböző tápanyagszintek szignifikánsan befolyásolta. A keményítőtartalmat (%) a tápanyagellátás határozta meg: a növekvő tápanyagdózisok hatására általában csökkent a keményítő-tartalom, igaz, nem minden kezelés esetében jelentős mértékben. A kukorica olajtartalma (%) eredményeink szerint a tápanyagellátás és az alkalmazott hibrid függvénye. A növekvő tenyészidőszak hatására csökkent a szemtermés olajtartalma, míg a növekvő tápanyagdózisok a rövid tenyészidejű Mv 251-es hibrid esetében csökkenést okoztak. Az Mv Koppány esetében a csökkenés nem volt számottevő, míg a vizsgált leghosszabb tenyészidejű Mv 500 esetében nem tapasztaltunk jelentős különbségeket a mért értékek között. A fehérjetartalom (%) vizsgálata során megállapítottuk, hogy a tápanyagellátás befolyásolta a mért értékeket szignifikáns mértékben. A legkisebb fehérjetartalmat mindhárom hibrid esetében a kontrollkezelésben mértük, a növekvő tápanyagadagok hatására nőtt a fehérjetartalom is, de nem minden esetben konzekvensen és szignifikáns mértékben. A keményítő-, olaj- és fehérjetartalom értékeket vizsgálva nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a fokozódó tápanyagadagok hatására a termés is növekedett, tehát a mutatókban bekövetkezett esetleges csökkenés nem feltétlenül mutatkozik meg az említett komponensek hozamaiban. A beltartalmi értékek közötti összefüggések vizsgálata során az olaj- és a keményítőtartalom között a rövidebb, illetve a közepes tenyészidejű hibridek esetében gyenge pozitív, míg a leghosszabb tenyészidejű Mv 500 hibrid esetében közepes negatív összefüggést tapasztaltunk. A keményítő- és a fehérjetartalom között az Mv 251 és Mv 500 hibrideket tekintve szoros, míg az Mv Koppány esetében csupán közepes negatív összefüggést tapasztaltunk.