Shelterbelt Planting Reduces Wind Erosion Damage in Western Oklahoma 1

1938 ◽  
Vol 30 (11) ◽  
pp. 923-931 ◽  
Author(s):  
J. H. Stoeckeler
Keyword(s):  
Wind Erosion ◽  
Erosion Damage

scholarly journals Damage Assessment of Concrete under Wind-Sand Load

2022 ◽  
Vol 2148 (1) ◽  
pp. 012033
Author(s):  
Ying Jia ◽  
Zhiwei Xie
Keyword(s):  
Stress State ◽  
Damage Assessment ◽  
Wind Erosion ◽  
Critical Pressure ◽  
Assessment Index ◽  
Erosion Damage ◽  
Concrete Members ◽  
Flow Parameters ◽  
Sand Flow ◽  
Stress Fatigue

Abstract In this paper, a numerical model of wind-sand flow is established to explore the influence of wind-sand flow parameters on the stress state of the concrete. According to the contact mechanics theory, the wind erosion critical pressure of concrete members and the corresponding stress state of concrete are analyzed. A wind erosion damage assessment index based on stress fatigue theory is proposed.

Estimation of nutrient movement caused by wind erosion on chernozem soils in wind tunnel experiments

2011 ◽  
Vol 60 (1) ◽  
pp. 87-102 ◽  
Author(s):  
Andrea Farsang ◽  
József Szatmári ◽  
Gábor Négyesi ◽  
Máté Bartus ◽  
Károly Barta
Keyword(s):  
Wind Tunnel ◽  
Wind Erosion ◽  
Wind Tunnel Experiments ◽  
Chernozem Soils

Összefoglalva megállapítható, hogy nagyobb szélsebesség hatására több talajanyag erodálódott, és ezzel együtt megnőtt az áthalmozott tápanyag mennyisége is. Minden vizsgált szélsebesség esetében a szélerózió következtében 3–7%-kal megnőtt az 1 mm és annál nagyobb szemcsék, illetve aggregátumok aránya a kiindulási talajanyag felső 0–1 cm-es rétegében. A finomabb szemcse-, illetve aggregátum-átmérők esetén a fújatást követően csökkenést tapasztaltunk. A leginkább a 315 μm és az annál kisebb szemcsék aránya csökkent, átlagosan 1–2%-kal. A minták kémiai és fizikai elemzéseiből megállapítható, hogy a láda utáni humuszosabb, aggregátumosabb szerkezetű minták N-tartalma nagyobb, mint az alapmintáé. A fogók mintáiban nem tapasztaltunk feldúsulást egy vizsgált elem esetében sem, a fogókban összegyűlt talajanyag kálium- és foszfortartalma is kisebb volt, mint az alapmintáé. Ennek oka, hogy az itt csapdázódott üledékben kisebb a tápanyag-megkötődés helyéül szolgáló leiszapolható rész aránya, mint a kiindulási talajanyagban. A vizsgálatainkból látszik, hogy a szélerózió hatására a lebegtetve, illetve ugráltatva áthalmozott talajszemcsékkel és aggregátumokkal szállított humusz 500–3500 kg/ha nagyságrendben mozoghat a vizsgált csernozjom területen akár egyetlen szélesemény hatására is. A kálium-áthalmozódás mértéke elérheti a 100 kg/ha értéket, a foszforé a 70 kg/ha-t, a nitrogénveszteség mértéke pedig akár 200–300 kg/ha is lehet egy szélesemény alkalmával. E tápanyagmennyiség nagy része több száz méter, de akár kilométeres távolságokra is távozhat a területről. Az általunk végzett szélcsatornás vizsgálatok eredményei becslésnek tekinthetők, hiszen vizsgálatunk során növénymaradvány-mentes, szitált és légszáraz talajanyaggal dolgoztunk. A szitálás eredményeként csupán a 2 mm-es és annál kisebb aggregátumok maradtak meg, ami azonban az intenzív művelés alá vont, porosodott, leromlott szerkezetű talajfelszín körülményeit jól közelíti. Ugyanakkor a természetben zajló széleróziós eseményeknek a szélcsatorna-kísérlet csak leegyszerűsített modellváltozata, hiszen az általunk szimulált szélesemények 15 percig tartottak, s nem tudtunk széllökéseket előállítani, melyek a széleróziós események alakulásában nagy jelentőségűek. Ennek tudatában kell a kapott eredményeket értékelni, mégis érdemes velük foglalkozni. A terepi mérésekkel szemben a szélcsatornában végzett vizsgálatoknak éppen az a legfontosabb előnye, hogy ellenőrzött, kontrollált körülmények között végezzük a méréseket, így rengeteg olyan szempontot meg tudunk vizsgálni, amit terepi mérésekkel lehetetlen lenne. Ilyen szempontok a pontos szélsebesség és szélirány hatása, az erodált felület nagysága és tulajdonságai. Kutatásunk következő lépése a szélcsatornás kísérletekkel vizsgált mintaterületeken terepi, mobil szélcsatornás vizsgálatok végzése, valamint terepi üledékcsapdák elhelyezésével a valós szélesemények által elszállított talaj mennyiségének és minőségének meghatározása. Célunk mind pontosabb képet alkotni a hazai jó minőségű csernozjom talajok szélerózió okozta tápanyagveszteségének mértékéről. A mezőgazdasági művelés alatt álló csernozjom területek feltalajában a tápanyag és szerves anyag szélerózió útján történő mozgási törvényszerűségeinek feltárása több szempontból is hasznos: segítséget jelent a területi tervezésben, a defláció szempontjából optimális területhasználat és művelési módok meghatározásában. Képet kapunk arról, hogy a legnagyobb gazdasági potenciállal rendelkező termőtalajunk milyen veszélyeknek van kitéve, s hogy a nem megfelelő időben, nem megfelelő nedvességviszonyok mellett történő talajművelés következtében kialakuló szerkezetromlás (porosodás) miatti deflációs károk milyen tápanyagveszteséggel járhatnak együtt.

Erosion Damage to Impeller of Welding Fume Extraction System

2020 ◽  
Vol 57 (8) ◽  
pp. 569-575
Author(s):  
A. Neidel ◽  
V. Hartanto ◽  
S. Riesenbeck ◽  
T. Ullrich
Keyword(s):  
Extraction System ◽  
Welding Fume ◽  
Erosion Damage

Effect of non-tillage with straw mulch on wind erosion in irrigated oases of Hexi Corridor

2009 ◽  
Vol 17 (2) ◽  
pp. 244-249
Author(s):  
Wen-Ying ZHANG ◽  
En-He ZHANG ◽  
Rui JING ◽  
Gao-Bao HUANG
Keyword(s):  
Wind Erosion ◽  
Hexi Corridor ◽  
Straw Mulch

scholarly journals Impacts of climate change on wind erosion in southern Africa during 1991–2015

2021 ◽  
Author(s):  
Chaonan Zhao ◽  
Hanbing Zhang ◽  
Man Wang ◽  
Hong Jiang ◽  
Jian Peng ◽  
...  
Keyword(s):  
Climate Change ◽  
Southern Africa ◽  
Wind Erosion ◽  
Impacts Of Climate Change

scholarly journals Drone-Based Remote Sensing for Research on Wind Erosion in Drylands: Possible Applications

2021 ◽  
Vol 13 (2) ◽  
pp. 283
Author(s):  
Junzhe Zhang ◽  
Wei Guo ◽  
Bo Zhou ◽  
Gregory S. Okin
Keyword(s):  
Remote Sensing ◽  
Wind Erosion ◽  
Field Measurements ◽  
Spatially Explicit ◽  
Surface Model ◽  
High Resolution Imagery ◽  
Soil Elevation ◽  
3D Photogrammetry ◽  
Using Data ◽  
Sample Set

With rapid innovations in drone, camera, and 3D photogrammetry, drone-based remote sensing can accurately and efficiently provide ultra-high resolution imagery and digital surface model (DSM) at a landscape scale. Several studies have been conducted using drone-based remote sensing to quantitatively assess the impacts of wind erosion on the vegetation communities and landforms in drylands. In this study, first, five difficulties in conducting wind erosion research through data collection from fieldwork are summarized: insufficient samples, spatial displacement with auxiliary datasets, missing volumetric information, a unidirectional view, and spatially inexplicit input. Then, five possible applications—to provide a reliable and valid sample set, to mitigate the spatial offset, to monitor soil elevation change, to evaluate the directional property of land cover, and to make spatially explicit input for ecological models—of drone-based remote sensing products are suggested. To sum up, drone-based remote sensing has become a useful method to research wind erosion in drylands, and can solve the issues caused by using data collected from fieldwork. For wind erosion research in drylands, we suggest that a drone-based remote sensing product should be used as a complement to field measurements.

scholarly journals Wind speed in spring dominated the decrease in wind erosion across the Horqin Sandy Land in northern China

2021 ◽  
Vol 127 ◽  
pp. 107599
Author(s):  
Hanbing Zhang ◽  
Jian Peng ◽  
Chaonan Zhao ◽  
Zihan Xu ◽  
Jianquan Dong ◽  
...  
Keyword(s):  
Wind Speed ◽  
Wind Erosion ◽  
Northern China ◽  
Horqin Sandy Land ◽  
Sandy Land
Sign in / Sign up

Export Citation Format

Share Document