INFLUENCE OF TILLAGE SYSTEMS IN A LONG-TERM EXPERIMENT ON TRACK DEPTHS AND CROP YIELDS UNDER PANNONIAN CLIMATE

Alley cropping allows the famer to effectively use available resources and yield more benefits. Choosing suitable associated crop and mitigating the competition between trees and crops are crucial for designing the alley cropping systems. We conducted a long-term experiment, including apple (Malus pumila)/peanut (Arachis hypogaea), apple/millet (Setaria italica) and apple/maize (Zea mays) alley cropping systems with conventional intercropping distance, and corresponding monocultures (Exp.1), and a short-term experiment with improved intercropping distance in the same three combinations (Exp.2) in the Loess Plateau, China. The results showed crop yields in three alley cropping systems were lower than the corresponding monocultures. Apple yields were significantly constrained by millet and maize in the alley cropping systems, but not sensitive to the presence of peanut. Land equivalent ratios (LERs) ranged from 0.44 to 0.89 before the tree bore fruit. The LERs were greater than 1.0 after the tree bore fruit, and the apple trees made a decisive contribution to the land use advantage. Net present values of three alley cropping systems were on average 60.1% higher than the corresponding monocultures across the alley cropping period. The maximum annual present value in the first–fifth, sixth and seventh–ninth years after the alley cropping establishment was observed in the apple/maize, apple/millet and apple/peanut system, respectively. These results highlight that choosing the optimal alley cropping management and suitable associated crops at different years after establishment may allow farmers to increase the land use efficiency and economic profitability.

Download Full-text

Some effects of primary cultivations on crop yields in a four-course rotation

The Journal of Agricultural Science ◽

10.1017/s0021859600005906 ◽

1963 ◽

Vol 61 (2) ◽

pp. 173-185 ◽

Cited By ~ 2

Author(s):

M. G. Barker

Keyword(s):

Winter Wheat ◽

Crop Yields ◽

Fertilizer Application ◽

Root Crops ◽

Term Experiment ◽

Long Term Experiment ◽

Consistent Method ◽

Seedbed Preparation ◽

Made In

A long-term experiment designed to study the effects on crop yields of different basic methods of cultivation used in the preparation of seedbeds is described and the results of the first completed cycle of 4 years are discussed. Four basic methods of cultivation were compared, namely, ploughing, rotary cultivating, cultivating and discing. Each one of these was done, early and late, for each crop in two four-course rotations which differed only in the cropping of 1 of the 4 years when potatoes were used in one case and a 1-year ley in the other. Each crop in the rotation (winter wheat, sugar beet, barley, ley or potatoes) was grown at two levels of fertilizer application and provision was made in the design of the experiment for two different weed control régimes. The soil was fairly easy to work, being of the Milton series of river gravels.As a result of the work described, the following conclusions have been drawn:1. Ploughing was the most consistent method of providing a satisfactory basis for the final seedbed preparation but in some circumstances other methods were equally good. On average, ploughing led to the highest yields and discing the lowest, with rotary cultivating second and cultivating third in order of merit.2. The yields of cereals grown after root crops were not dependent on the method of basic cultivation used.3. The effects of the cultivations on the yield of winter wheat after the ley appeared to be due to the extent to which the regrowth of rye-grass was controlled, the plough being most effective in this respect.

Download Full-text

Changes with time of crop yields in a long-term experiment

The Journal of Agricultural Science ◽

10.1017/s002185960008326x ◽

1988 ◽

Vol 111 (2) ◽

pp. 317-332 ◽

Cited By ~ 3

Author(s):

G. V. Dyke

Keyword(s):

Winter Wheat ◽

Crop Yields ◽

Spring Barley ◽

Wheat Variety ◽

Term Experiment ◽

Long Term Experiment

SummaryYields of the three ‘test’ crops, winter wheat, potatoes, spring barley in the Rothamsted Ley–Arable experiments 1949–69 increased by about 100%, 80%, 40% respectively, each in a period of 19 years. The wheat variety was changed once during the period and this change is enough to explain most of he increase of yield. For potatoes there was no change of variety; the estimated effects of changes in manuring, etc. explain less than one third of the observed increase. For barley two changes of variety explain about one third of the increase; most of the remainder may be explained by improved manuring of preceding crops, especially potatoes. After 1969 the cropping was drastically changed but a few recent yields from other experiments at Rothamsted indicate that the steady rates of increase may have continued at least up to 1980.

Download Full-text

Crop yields and NPK use efficiency of a long-term experiment on a former sea bottom in the Netherlands

10.18174/409554 ◽

2017 ◽

Author(s):

Bert H. Janssen ◽

Keyword(s):

The Netherlands ◽

Crop Yields ◽

Term Experiment ◽

Sea Bottom ◽

Long Term Experiment ◽

Use Efficiency

Download Full-text

Composição Total Elementar do Solo de um Experimento de Longa Duração Usando Espectroscopia Total de Fluorescência de Raios-X (Total elemental composition of a soil in a long term experiment using X-Ray fluorescence spectroscopy)

Revista Brasileira de Geografia Física ◽

10.26848/rbgf.v9.3.p778-792 ◽

2016 ◽

Vol 9 (3) ◽

pp. 778

Author(s):

Viviane Capoane ◽

Ivan Renato Cardoso Krolow ◽

Danilo Rheinheimer dos Santos ◽

Lutécia Beatriz Canalli

Keyword(s):

Fluorescence Spectroscopy ◽

Cover Crops ◽

Conventional Tillage ◽

Natural Fertility ◽

No Tillage ◽

Tillage Systems ◽

X Ray ◽

Term Experiment ◽

Long Term Experiment

Neste trabalho, determinaram-se os teores totais das substâncias químicas presentes em um Latossolo Vermelho aluminoférrico utilizando a técnica de espectroscopia total de fluorescência de raios-X. A pesquisa teve como objetivo criar uma base de dados geoquímica para os solos da região sudoeste do Paraná; comparar os resultados com valores de referência nacional e internacional; avaliar o efeito dos sistemas plantio direto versus convencional de cultivo e; de plantas de cobertura de inverno, na geoquímica do solo de um experimento de longa duração. As coletas de solo se deram em três locais distintos, em três camadas (0-10, 10-20 e 20-40 cm). A técnica utilizada forneceu de maneira rápida e limpa a impressão digital química do solo e os mesmos servem de background para o sudoeste do Paraná. Os teores de elementos químicos preconizados por organizações nacionais e internacionais não estão alinhados com os teores observados em áreas não antropizadas do estado do Paraná. Os resultados obtidos também mostraram que 29 anos após a implantação do experimento, a fertilidade natural foi alterada e que, a substituição da vegetação nativa por sistemas cultivados levou a exportação de algumas substâncias químicas do solo como SO3, MnO, Co e, ao acúmulo de outras como CaO, K2O e MgO. No sistema plantio direto (0-10 cm) concentraram-se os maiores teores de substâncias de origem antropogênica. O sistema convencional de cultivo apresentou diferenciação significativa nos teores entre as plantas de cobertura e não significativa entre as camadas de solo. A B S T R A C T In this work, the total chemical element levels in a Rhodic Hapludox were determined using total X-ray fluorescence spectroscopy. The research aimed to create a geochemical database of soils in the southwestern region of Paraná; compare the values obtained with national and international reference values; evaluate the effect of no-tillage versus conventional tillage systems and; coverage plants on the soil geochemistry in a long term experiment. Soil collections were made in three different locations, each in three layers (0-10, 10-20 and 20-40 cm). The technique gave a quick, clean chemical digital impression of the soil which also can be used as a background for the southwestern Paraná. The levels of chemicals recommended by national and international organizations are not aligned with the levels observed in non-disturbed areas of Paraná State. The results also showed that twenty nine years after the beginning of the experiment, the natural fertility changed and that, with the substitution of native vegetation for cultivation systems, levels of some components such as SO3, MnO and Co decreased and those of others such as CaO, K2O and MgO increased. In soils for which no-tillage systems (0-10 cm) is the largest concentrations of anthropogenic substances. The conventional tillage systems gave levels very different from those found in soils under coverage plants and not significantly different between the soil layers. Keywords: soil management, cover crops, no tillage, conventional tillage, geochemistry.

Download Full-text

Evaluation of mineral fertilizer effects in a long-term experiment on a planted sward

Agrokémia és Talajtan ◽

10.1556/agrokem.59.2010.2.8 ◽

2010 ◽

Vol 59 (2) ◽

pp. 295-314 ◽

Cited By ~ 3

Author(s):

Imre Kádár

Keyword(s):

Festuca Arundinacea ◽

Dactylis Glomerata ◽

Mineral Fertilizer ◽

Phleum Pratense ◽

Agropyron Cristatum ◽

Festuca Rubra ◽

Festuca Pratensis ◽

Term Experiment ◽

Long Term Experiment

Egy műtrágyázási tartamkísérlet 32. évében, 2005-ben vizsgáltuk az eltérő N-, P- és K-ellátottsági szintek és kombinációik hatását a réti csenkesz (Festuca pratensis) vezérnövényű, nyolckomponensű, pillangós nélküli gyepkeverék termésére, fejlődésére és elemtartalmára. A termőhely mészlepedékes csernozjom talaja a szántott rétegben mintegy 3% humuszt, 3–5% CaCO3-ot és 20–22% agyagot tartalmazott, N és K elemekben közepesen, P és Zn elemekben gyengén ellátottnak minősült. A kísérlet 4N×4P×4K = 64 kezelést×2 ismétlést = 128 parcellát foglalt magában. A talajvíz 13–15 m mélyen helyezkedik el, a terület aszályérzékeny. A vizsgált 2005. évben azonban kielégítő mennyiségű (649 mm) csapadék hullott és annak eloszlása is kedvező volt. A gyep telepítése spenót elővetemény után 2000. szeptember 20-án történt gabona sortávra 60 kg·ha–1 vetőmaggal, amelynek 25%-át (15 kg) a réti csenkesz (Festuca pratensis); 21–21%-át (12,6 kg) a nádképű csenkesz (Festuca arundinacea) és az angol perje (Lolium perenne); 9%-át (5,4 kg) a taréjos búzafű (Agropyron cristatum), valamint 6–6%-át (3,6 kg) a vörös csenkesz (Festuca rubra), a réti komócsin (Phleum pratense), a zöld pántlikafű (Phalaris arundinacea) és a csomós ebír (Dactylis glomerata) tette ki. Főbb eredményeink: – A meghatározó N-trágyázás nyomán a szénatermés 5-szörösére emelkedett a két kaszálással a N-kontrollhoz viszonyítva. A maximális 10 t·ha–1 körüli légszáraz szénahozamokat a 300 kg N·ha–1·év–1 N-adag, valamint a 150 mg·kg–1 körüli AL-P2O5-, illetve 150 mg·kg–1 feletti AL-K2O-tartalom biztosította. Növénydiagnosztikai szempontból a nagy terméshez kötődő optimális elemtartalom 2% körüli N- és K-, illetve 0,2–0,3% P-koncentráció volt a szénában. – A két kaszálással felvett minimum (a 2 t·ha–1 körüli szénatermést adó N-kontroll) és maximum (a 10 t·ha–1 körüli szénahozamú, nitrogénnel és PK-vel jól ellátott talajok) elemmennyiségek a következőképpen alakultak: N 21–196 kg, K 39–188 kg, Ca 9–48 kg, Mg 4–22 kg, P 6–21 kg. – Az N×P és N×K kölcsönhatások kifejezettebbé váltak a 2. kaszálás idején. A P 0,18–0,55%, a NO3-N 86–1582 mg·kg–1, a Cu 4,7–7,4 mg·kg–1, a Mo 0,7–4,1 mg·kg–1 extrém értékeket jelzett az N×P kezelések függvényében. Az N×K kezelésekben a K 1,44–2,73%, a Mg 0,26–0,39%, a Na 71–2178 mg·kg–1, a Ba 4,1–9,6 mg·kg–1, a Cd 15–44 µg·kg–1 szélsőértékekkel volt jellemezhető. A Sr a 10–26 mg·kg–1 koncentrációtartományban módosult a P×K-ellátottság nyomán. Élettani, takarmányozástani szempontból az indukált kölcsönhatások nyomon követése elengedhetetlen, amennyiben olyan mérvű tápelemhiányok, illetve aránytalanságok jöhetnek létre, melyek anyagcserezavarokat okozhatnak a növényt fogyasztó állatban.

Download Full-text

Effect of NPK fertilization on the yield of winter wheat and maize and on the nutrient content of the soil in a long-term experiment network in Hungary

Agrokémia és Talajtan ◽

10.1556/agrokem.62.2013.2.10 ◽

2013 ◽

Vol 62 (2) ◽

pp. 311-330

Author(s):

Jakab Loch ◽

János Lazányi

Keyword(s):

Winter Wheat ◽

Nutrient Content ◽

Term Experiment ◽

Long Term Experiment ◽

Npk Fertilization

Az Országos Műtrágyázási Tartamkísérletek (OMTK) tizenkét NPK kezeléskombinációjában, kilenc termőhelyen vizsgáltuk az NPK-trágyázás hatását az őszi búza és a kukorica termésére és a talajok 0,01 M CaCl2-oldható tápelemtartalmára. A termőhelyek: Bicsérd (BI), Hajdúböszörmény (HA), Iregszemcse (IR), Karcag (KA), Keszthely (KE), Kompolt (KO), Mosonmagyaróvár (MO), Nagyhörcsök (NA), Putnok (PU). Az NPK kezelések: 000, 101, 111, 121, 201, 220, 221, 222, 331, 341, 421, 441. A N- és P-kezelések a kódoknak megfelelően 50 kg N, ill. P2O5·ha−1, a K-adagok 100 kg K2O·ha−1 hatóanyag-mennyiséggel növekszenek. Az őszi búza termésadatok a 23., 24., 27., 28. és 31. évi kísérletekből, a kukoricatermések a 25., 26., 29. és 30. évből származnak.Az NPK-kezelések jelentősen növelték az őszi búza és a kukorica öt-, illetve négyéves átlagtermését, szignifikáns különbségek jöttek létre a termőhelyek átlagában. Az NPK-kezelések különböző érvényesülése az egyes termőhelyeken az eltérő ökológiai viszonyok, köztük a különböző eredeti tápelemtartalom és szolgáltató képesség következménye.Az NPK-kezelések hatására a talajok 0,01 M CaCl2-oldható tápelemtartalma is jelentősen változott. A növények tápelemigényét meghaladó kezelések tartamhatásaként tápelem-felhalmozódás igazolható mindhárom tápelem esetében. A növények szükségletét meghaladó N-adagok, a karbonátos talajokat és a nagy agyagtartalmú kompolti (KO) talajt kivéve csökkentették a talaj pH-t. A másodfokú görbék az őszi búza ötéves termésátlaga és a 0,01 M CaCl2-ban mért összes-N, P- és K-tartalom közötti összefüggéseket szemléltetik termőhelyenként.A legnagyobb kezeléshatások azokon a talajokon igazolhatók, melyeken a kontroll 0,01 M CaCl2-oldható összes-N értéke kisebb, mint 5–10 mg·kg−1. A 15,0 mg·kg−1 érték felett altalaban nem érvényesült a nitrogén termésnövelő hatása. Kivételt képez a tápanyagban gazdag, hajdúböszörményi nem karbonátos réti talaj. A foszfor termésnövelő hatása 2,0 mg P·kg−1 érték felett — a karbonátos réti talaj kivételével — általában nem érvényesül. Az összefüggéseket jellemző R2 meghatározottsági tényezők a legkisebbek az őszi búza és a talaj 0,01 M CaCl2-oldható K-tartalma között, ami az egyéb tényezők nagyobb szerepére utal.A bemutatott eredmények igazolják, hogy a 0,01 M CaCl2-oldható N-, P- és Kfrakciók alkalmasak a tápanyaghiány és -felesleg jellemzésére. Egyben igazolják, hogy az eltérő ökológiai viszonyok között nagyobb terméskülönbségek jöhetnek létre, mint a kezelések hatására. A környezetkímélő tápanyag-gazdálkodás megköveteli a tápanyagok eltérő érvényesülésének figyelembevételét.A termésadatok átengedéséért köszönet az OMTK Hálózati Tanács elnökének, titkárának, és valamennyi kísérletfelelősnek.

Download Full-text