scholarly journals Effect of Active Smoking on Microbiological Profile of Chronic Rhinosinusitis

2020 ◽  
Vol 08 (02) ◽  
pp. 436-439
Author(s):  
Dr. Sandeep Kaushik ◽  
Dr. Astha Singh
Author(s):  
Manish Munjal ◽  
Shubham Munjal ◽  
Devyani Gupta ◽  
Siddharth Gupta

The inhaled air at extremes of temperature or sometimes laden with animate aero-pathogens or maybe inanimate aero-allergens, induces a mechanical, thermal or infective trauma respectively, on the nasal and the sinus mucosa. The rhino-sinusitis acute or chronic has multiple underlying aetiologies and presentations. The aetiological factors and primarily the microorganisms show a shift with time. Viruses, aerobic and anerobic bacteria are cultured in individuals with varying levels of immunity.


2014 ◽  
Vol 4 (5) ◽  
pp. 347-352 ◽  
Author(s):  
Ilyes Berania ◽  
Leandra Mfuna Endam ◽  
Abdelali Filali-Mouhim ◽  
Pierre Boisvert ◽  
Louis-Philippe Boulet ◽  
...  

Author(s):  
Ajay Kamble ◽  
Deepika Garg ◽  
Manish Puttewar ◽  
Prakash Nagpure

<p class="abstract"><strong>Background:</strong> <span lang="EN-IN">Chronic rhinosinusitis is one of the most common health problem a detailed microbiological profile of which is necessary to guide its proper management. The aim of this study was to identify the microbial pattern present in chronic rhinosinusitis (CRS) patients undergoing functional endoscopic sinus surgery at a rural tertiary care hospital in India. </span></p><p class="abstract"><strong>Methods:</strong> <span lang="EN-IN">A prospective study was done in ENT department of MGIMS, Sewagram over a period of 2 years. A total of 94 patients were included in the study. They were clinically diagnosed to have chronic sinusitis and confirmation was done by CT imaging of paranasal sinuses. During FESS, sinus secretions were aspirated and were subjected to bacterial and fungal culture. Bacterial and Fungal pathogens were identified according to the standard protocol.  </span></p><p class="abstract"><strong>Results:</strong> <span lang="EN-IN">In the 94 patients, the mean age was 33.44 years and Male female ratio was 1.08: 1. <em>Staphylococcus</em> was the commonest organism isolated in 54 cases (57.4%) followed by <em>Streptococcus pneumoniae</em> in 5 cases (5.3%), <em>Klebsiella</em> in 1 case (1.1%), <em>E.coli</em> in 1 case (1.1%) and <em>Pseudomonas aerogenosa</em> in 1 case (1.1%).Fungus (Aspergillus niger) was isolated in 2 patients (2.1%) and no pathogens were found in 30 (31.9%) patients. </span></p><p class="abstract"><strong>Conclusions:</strong> <span lang="EN-IN">In CRS bacterial etiology is the commonest.</span></p>


Pneumologie ◽  
2016 ◽  
Vol 70 (07) ◽  
Author(s):  
JJ Salomon ◽  
T Albrecht ◽  
H Scheuermann ◽  
I Baumann ◽  
MA Mall

Author(s):  
Yeong-Kyu Park ◽  
Sung Tae Seo ◽  
Eung Hyup Kim ◽  
Dong-Hyun Kim ◽  
Jin Woong Choi ◽  
...  

2008 ◽  
Vol 149 (37) ◽  
pp. 1737-1746 ◽  
Author(s):  
Imre Gerlinger ◽  
András Fittler ◽  
Anna Mayer ◽  
Ágnes Patzkó ◽  
Fruzsina Fónay ◽  
...  

A krónikus rhinosinusitis (KRS) a felnőttpopuláció 1–4%-át érintő, jelentős életminőség-romlást okozó idült, multifaktoriális, gyakran orrpolipképződéssel járó, etiológiáját illetően azonban pontosan nem tisztázott megbetegedés. Az elmúlt évtizedben felmerült, hogy az orrüregi nyálkahártya jellegzetes eozinofil sejtes beszűrődését okozó megbetegedésnek az orrüregi nyákban található gombák elleni fokozott – nem IgE típusú klasszikus allergiás – immunválasz a kiváltó oka. Célkitűzés: Ha igaz ez a feltételezés, akkor kézenfekvőnek tűnik, hogy az endoszkópos orrpolypectomiákat követően megfelelő ideig és koncentrációban adott amphotericin B-tartalmú orrspray kedvező hatású lehet a betegek számára, akár csökkentve a recidívák számát. Módszer: A feltételezés igazolá­sára a szerzők 33 beteg bevonásával prospektív, randomizált, placebokontrollált, kettős vak klinikai tanulmányt végeztek. A tanulmányt végül 30 beteg fejezte be. A 2005. november 1-je és 2006. október 1-je között orrpolyposissal endoszkópos műtétre került betegek egyik csoportja (A csoport, 14 beteg) egy évig 5 mg/ml koncentrációjú amphotericin B-tartalmú orrsprayt kapott, míg a placebo­csoport (B csoport, 16 beteg) hatóanyag nélküli orrsprayt. Az eredmények értékeléséhez a módosított Lund–Mackay-féle CT-értékelő pontrendszert, a tüneti változásokat vizsgáló pontrendszert (SNAQ-11), életminőségtesztet és endoszkópos kiértékelést végeztek. A műtétek előtt és a műtéteket követően egy évvel elvégzett vizsgálatok eredményeit SPSS 14.0 for Windows program segítségével értékelték. Eredmények: Az A csoport betegeinek CT-értékelő pontrendszere egy év elteltével jelentős szórást mutatott, a javulás jelei nélkül. A B csoportban a CT-értékelő pontrendszere enyhe javulást mutatott, azonban ez az A csoporttal összehasonlítva nem volt szignifikáns (p = 0,052). A tüneti változásokat vizsgáló pontrendszer (SNAQ-11), valamint az életminőségteszt mindkét betegcsoportban lényeges javulást mutatott, a két tesztben a változások mértékét összehasonlítva azonban egyik betegcsoport javára sem találtak szignifikáns különbséget. Az endoszkópos lelet az amphotericin B-csoport javára mutatott mérsékelt javulást 12 hónappal a műtéteket követően. Következtetések: A szerzők megállapítják, hogy az orrpolyposis miatt operált betegekben az amphotericin B-tartalmú orrcsepp egy évig történő adása nem okoz szignifikáns változást a CT-pontszámok, a klinikai tünetek, valamint az életminőség vonatkozásában. A betegek endoszkópos követése során az amphotericin B-csoportban észlelt kedvezőbb kép a klinikai tünetek javulásában nem nyilvánult meg. A szerzők a tanulmány eredményeiből levont tanulságok tükrében tárgyalják a gombaelméletről rendelkezésre álló eddigi ismeretanyagot. Kritikusan elemzik az elmúlt években publikált 7, ellentmondásos konklúziót mutató klinikai tanulmány tapasztalatait is.


Sign in / Sign up

Export Citation Format

Share Document