The psychological factors affecting athletic performance

A XXI. század vívmányaként hangoztatják a testi-lelki egészség komplexet, amelynek részeként a sportolók körében is mind nagyobb figyelmet szánnak a szomatikus orvoslás mellett a pszichére is. A sportpszichiátriát húzták elő és állították a teljesítményfokozás szolgálatába akkor is, amikor már valamennyi biológiai fegyvert elpuffogtattak, s a várva várt eredmény még mindig nem jött meg. Sőt, egyre több energiaráfordítás ellenére egyre rosszabbá vált. A sportolók körében több pszichiátriai kórkép hívja fel magára a figyelmet vagy a magas prevalencia, vagy egy-egy specifikus szindróma kialakulása által. A depresszió (versenyzés utáni depresszió, a megmérettetés meghiúsulása utáni depresszió), a krónikus stressz, szorongás, a túledzési szindróma, fáradékonyság, enerváltság, alvászavarok, étkezési zavarok tünetei, a burnout, az evészavarok (anorexia athletica, atlétatriász), személyiségtényezők és a kémiai addikciók mind rendkívül fontosak. A jelen tanulmány elsőként foglalja össze azokat a legfontosabb pszichiátriai kórképeket, amelyek a sportolópopulációban, az egyes sportágak szerint különböző mértékben, nagy jelentőséggel bírhatnak.

The eating disorders in sports – sport in eating disorders

A jelen tanulmány a hazai epidemiológiai vonatkozású evészavar-szakirodalom egyik „mostoháját” mutatja be: a nagy kockázatú populációnak számító sportolók részint a fokozott teljesítménykényszer, részint a nagyon precízen behatárolt testsúly miatt kiemelt jelentőségűek a táplálkozási zavarok előfordulásában. Célkitűzés: Cél az elmúlt 10 év nemzetközi irodalmát áttekintve az anorexia athletica és az atlétatriász fogalmainak körüljárása s az ezzel kapcsolatos új ismeretek feltárása. Módszerek: A meglevő epidemiológiai adatok számbavétele, összehasonlító elemzése. Eredmények: Pontosabbak lettek a korábban meghatározott alapfogalmak: az anorexia athletica tünetei közül a testképzavar a legkevésbé, a fokozott teljesítménykényszer pedig a leginkább a jellemző. Az újabb epidemiológai vizsgálatok számadatai kisebb szórást mutattak: az evészavarok esetében a korábbi 15–62% helyett 20–25%, amenorrhoea esetében 3,4–66% helyett 25–30%, az osteoporosisnál 2–20% prevalencia igazolódott. Az atlétatriász új értelmezést nyert: a tünetek közül az evészavar és a következményes menstruációs panasz együttes előfordulása szignifikáns. Következtetések: Közismert tény a túlzott testedzés és az evészavar közötti szoros korreláció: az evészavarok diagnosztikus feltételrendszerében alapvető követelményként szerepel a súlycsökkentő manőverként használt túlzott testedzés. Fordítva is igaz: a sportolók körében magas (23–25%) az evészavarok előfordulási gyakorisága, ahol a szomatikus szövődmények szerepe egyre fontosabb.

Boys With Eating Disorders

Although commonly associated with girls and women, eating disorders do not discriminate. School nurses need to be aware that male students also can suffer from the serious health effects of anorexia nervosa, bulimia, anorexia athletica, and eating disorders not otherwise specified. Sports that focus on leanness and weight limits can add to a growing boy’s risk of developing an eating disorder. Issues of body image and sexual development can complicate and can distort previously normal eating habits. Students may use powerful and dangerous drugs readily available via the Internet, including growth hormone, creatine, testosterone, and aminophyl-line, to build muscle and to eliminate fat, potentially causing serious health consequences. School nurses can partner with health and physical education teachers, coaches, school staff, parents, and students to identify and to support boys with eating disorders

The Prevalence and Consequences of Subclinical Eating Disorders in Female Athletes

A growing body of evidence suggests that the prevalence of eating disorders and excessive concerns regarding body weight in certain subpopulations of female athletes are increasing. The pressure on female athletes to improve their performances and physiques, coupled with the general sociocultural demand placed on all women to be thin, often results in attempts to achieve unrealistic body size and body weight goals. For some female athletes the pressure to achieve and maintain a low body weight leads to potentially harmful patterns of restrictive eating or chronic dieting. This paper seeks to further delineate the characteristics of a recently identified subclinical eating disorder in female athletes:anorexia athletica. Research studies that support the existence of subclinical eating disorders will be reviewed. In addition, the possible physiological and psychological consequences of subclinical eating disorders will be explored.

Nutrient Intake of Female Elite Athletes Suffering from Eating Disorders

This study assessed the nutrient intake and eating behavior in Norwegian female elite athletes suffering from eating disorders (ED) who met the criteria for anorexia nervosa (AN), anorexia athletica (AA), or bulimia nervosa (BN). The subjects included 7 AN, 43 AA, 42 BN, and 30 controls. Three-day and 24-hr food records were used to assess energy and nutrient intake. Results revealed that a significant number of AN and AA athletes have diets too low in energy and nutrients, the mean intake for energy and CHO being lower than recommended for active females. A significant number did not reach the protein level recommended for athletes. In addition, there were low intakes of several micronutrients, most notably calcium, vitamin D, and iron. The energy and nutritional inadequacy, combined with the use of purging, are of major concern since the athletes in this study were relatively young. It is unknown whether the abnormal eating pattern is a consequence of ED or is typical of top level athletes.