Önkormányzati sportügyek : A helyi önkormányzatok sporttal kapcsolatos feladatainak önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok útján történő ellátása az Állami Számvevőszék ellenőrzései tükrében

Magyarországon az állampolgárok sportolása nagymértékben kötődik a helyi önkormányzatok tevékenységéhez, hiszen a 3178 önkormányzat (Központi Statisztikai Hivatal, KSH, 2019) saját erejéhez mérten helyi rendeletekkel, jelentős támogatásokkal és nem utolsó sorban a létesítmények fenntartásával biztosítja az Alaptörvény XX. cikkében is nevesített testi és lelki egészséghez való jogot a sportolás és a rendszeres testedzés támogatása érdekében. A sportügyek ellátását az önkormányzatok általában háttérintézményekben, saját tulajdonú gazdasági társaságok útján oldják meg, amelyek szabályszerű működése az állam és az önkormányzatok, és leginkább az állampolgárok érdeke. Tanulmányunk – az Állami Számvevőszék vizsgálati jelentései alapján – az egyes hazai önkormányzatok sportügyeivel foglalkozó társaságainak működését elemzi.

Relocations of Sports Spectators’ Customer Experiences

In this paper, we aim to explain a phenomenon of “Sports Spectators’ Customers’ Experiences’ (SSCX) locations”, overview today locations of sports consumption experiences for sports fans, find the changes in these locations, and define the main drivers of shift. It provides a concept for studying the effects of new technologies on sports spectator experiences, with the intention of future research at the intersection of topics Customer Experience (CX), Sports Spectacle (SS), and Technology. The main novelties of this study imply a rapid technology uptake and appear of absolutely new ways of sports spectating and locations. The culture of sports consumption and fans’ habits are the subject of changes, accordingly, it impacts SSCX. This study draws on pieces of literature spanning from technology, Sport Spectacle, Stadia, CX, Optimization strategy and combines them with data collection and analysis in the spirit of grounded theory. Data was collected in semi-structured interviews (N=10) with professional sports managers or technologies specialists. The outcome is a new conceptual framework on Locations and Relocations of SSCX. This question is important in the framework of the study of technological impact on SSCX. It helps Sports Managers and Marketing Professionals to better understand the research target audience, outline technological trends, find links and interrelation and define their impact.

A látvány-csapatsportágak nemzetközi és hazai sportegészségügyi szabályzatainak áttekintése, különös tekintettel az agyrázkódásra

A magyar sporttörvény előírja a sportszövetségek részére saját sportegészségügyi szabályzataik elkészítését és használatát. Jelen munka során áttekintettük, és az agyrázkódás szempontjából összegeztük a szabályzatokat. Az agyrázkódás súlyos sérülés, amelyre egyes nemzetközi szakszövetségek szabályzatai is külön kitérnek. Az agyat érő sérülésekkel kapcsolatban az orvostudomány a mai napig új megállapításokat tesz, ezért vizsgálatunkat a sporthoz közelebb álló menedzsment szemszögből végeztük, a nemzetközi és hazai szabályzatok áttanulmányozása segítségével. A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) és a Magyar Jégkorong Szövetség (MJSZ) szabályzatában sem a fejsérülésekről, sem az agyrázkódásról nem tesz említést. A Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége (MKOSZ), a Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) és a Magyar Röplabda Szövetség (MRSZ) szabályzatai nem elérhetőek a honlapjukon. A Magyar Vízilabda Szövetség (MVLSZ) idevonatkozó szabályzata megemlíti az agyrázkódást, de további protokollt nem ír elő. A válogatott keretorvosok visszajelzései alapján ismeretterjesztő képzések megszervezése, valamint a magyar nyelvű protokollok elkészítése és elterjesztése is szükséges lenne. Amennyiben az agyrázkódás bekövetkezik, akkor a felismerés és a kezelési utasítások betartása kiemelten fontos, ugyanakkor ez komoly kihívás elé állítja a sportolót, hiszen a gyógyulás során a türelem és a pihenés a két kulcstényező. A megelőzés és a kezelés terén az agyrázkódással kapcsolatos ismeretek terjesztése elengedhetetlen, hiszen így a sportoló és környezete sem becsüli alá ennek a sérülésnek a súlyát, lehetséges következményeit.

Súlypont stabilizálás meghatározása 16-18 éves korú lányoknál és fiúknál - előtanulmány a normál tartományok meghatározásához

Az egyensúlyozás az ember legtermészetesebb mozgástevékenysége, melyben a súlypont stabilitás meghatározó. Az egyensúlyozó képesség jellemzésére a klinikumban gyakran alkalmazott, megfigyelésen alapuló szubjektív vizsgálati módszer a statikus Romberg és a dinamikus Fukuda (Unterberger) teszt, melyek a test elmozdulását és kilengését vizsgálják. Ultrahang alapú, számítógép vezérlésű, kraniokorpográfiás (UH-COM-CCG) mérőrendszer segítségével meghatároztuk az egyensúlyozást igénylő mozgás és állás közben kivitelezett testtartás, fejhelyzet, mozgáskoordináció és az egyensúlyi állapot egymással szorosan összefüggő paramétereinek normál tartományát 16-18 éves egészséges fiatalok körében. Előtanulmányunk a normál tartományok meghatározásának alkalmazott eljárásával hozzájárulhat ahhoz, hogy a további kutatások során reprezentatív mintán határozzuk meg a normál tartományokat. Ezen tartományok meghatározása hiátuspótló, mivel a klinikumban használt statikus és dinamikus súlypontvizsgálati tesztekhez normálnak tekinthető tartományok korosztály-specifikusan a szakirodalomban nem lelhetők fel. A diagnosztika objektivizálásával egyszerű vizsgálati lehetőség nyílik nemcsak enyhébb és súlyosabb eltérések kimutatására, a részfunkció zavarok véleményezésére, diagnózisok alátámasztására, a terápia megtervezésére és eredményességének vizsgálatára, hanem a sport és az egészségmegőrzés területén állapotfelmérésre, az egyes sportágak tulajdonságaiból adódó egyoldalú terhelések miatt kialakuló eltérések kimutatására is. Ismételt vizsgálatokkal nyomon követhető a törzs dinamikus stabilitásának változása, és így az egyes edzésmódok hatékonyságának elemzésére is lehetőség nyílik. Az egyéni eredmények értékelésével nő a személyre szabott fejlesztési tervek kidolgozásának esélye.

Kritikus helyzetek a labdajátékokban és a „láthatatlan” mentális tényezők - Citius, altius, fortius

Lehet-e a sportolók mentális képességeit fejleszteni a labdajátékokban? Mennyire „taníthatók” kritikus helyzetek esetére a játékosok döntéshozatali képességei? Kritikus helyzetekben a reakciók (cselekvés) kimenetelének mik a legmegbízhatóbb előrejelzései? Ezekre a kérdésekre keresi a választ az alábbi írás, amelyben három labdajátékból (labdarúgás, vízilabda és tenisz) merítve kínál példákat a kritikus döntési – gól vagy pontszerzési – helyzetekben. A legfontosabb következtetés, hogy noha a kritikus helyzetekben történő cselekvés mentális (agyi) folyamatok ugyan nem azonosíthatók megbízható és megismételhető, mérhető módon, mégis léteznek, és relatíve jó indikátorai a leginkább várható kimenetnek. Ezek pedig a korábbi, hasonló helyzetben készült statisztikák. Megállapításra került, hogy az ideálisnak tekintett mentális állapotok „előhívása” az agyból nem automatikus, de a korábbi pozitív tapasztalatok – kiemelkedő játékos esetében – jól mozgósíthatók. Sőt, éppen ez a mentális mozgósítási képesség emelheti ki a klasszis játékosokat a mezőnyből, mert motorikus végrehajtási képességgel nagyon sok játékos rendelkezik.

Professzionális magyar jégkorongozók személyiségének, megküzdési stratégiáinak és megélt stressz-szintjének vizsgálata

A tanulmány fő célja feltárni bizonyos pszichológiai jelenségek (személyiség, megküzdési stratégiák, stressz) szerepét a hivatásos magyar profi jégkorongozók körében. A kutatás során az online kérdőíves eszközcsomagot 65 hivatásos magyar jégkorongozó töltötte ki. Az eredmények alapján megállapítható, hogy bizonyos személyiségjegyek (neuroticitás, extraverzió, lelkiismeretesség) központi szerepet töltenek be a sportolók stressz-szintjére, valamint regenerációjára nézve. Továbbá bebizonyosodott, hogy különbség van különböző stressz-szinttel rendelkező jégkorongozók megküzdési képességei között. Összességében ezeknek az adatoknak a tükrében sikerült olyan következtetéséket levonni, amelyek hozzájárulhatnak a sportolók eredményesebb és sikeresebb teljesítményéhez. Továbbá számos továbbfejlesztési lehetőséget tesz lehetővé a tanulmány, mint például egyéb sportág képviselőinek a bevonását a kutatásba és az eredmények összehasonlítását.

Egészségmagatartási tényezők klaszteranalízise a Magyar Honvédségben

Az egészségmagatartás tényezőit, amelyek – a megelőzés szempontjából – mind az egyén, mind a közösség számára létfontosságúak, egy speciális populációban, a Magyar Honvédség személyi állománya körében vizsgáltuk, ahol az erő és az egészség egyaránt a szakma szimbóluma. A keresztmetszeti vizsgálatunk mintáját azok a katonák alkották (N = 5475), akik 2012 és 2015 között kötelező foglalkozás-egészségügyi alkalmasság felmérés keretében kitöltötték a prevenciós adatlapot. A vizsgálat alá vont egészségi és egészségmagatartási tényezők értékeléséhez a pontozási rendszert tudományos szakirodalom felhasználásával alakítottuk ki, majd a homogén csoportok kialakítása érdekében hierarchikus klaszteranalízist alkalmaztunk. 16 homogén, és egymástól megkülönböztethető egészségmagatartási csoportot (profilt) vizsgáltunk, amelyek közül 10 szignifikánsan (p <0,05) különbözött egymástól. Az összesen 24 vizsgált tényezőre adott válaszlehetőségeket lineáris skálán értékeltük, melynek minimuma -47,5, maximuma 48,5 pont lehetett. A legalacsonyabb pontszámú klaszter 3,1, a legmagasabb 26,2 pont volt. A legalacsonyabb pontszámú klaszterben (a minta 1,8% -a) volt a legmagasabb az átlagéletkor (43,5 + 7,2 év), és a legmagasabb a nők aránya (46%). A legmagasabb pontszámmal rendelkező két klaszterben (a minta 2,9% -a és 5,5% -a) volt a legalacsonyabb az átlagéletkor (33,7 + 7,1 év és 34,3 + 7,9 év). A vizsgálatban résztvevők közül a legjobb eredményeket elérők is több, mint 20 ponttal elmaradnak az elérhető maximális pontszámtól, továbbá elmondható, hogy az életkor növekedésével az egészségmagatartási tényezők jelentősen romlanak, különösen a nők körében. Az eredményekből kiderült, hogy minden klaszter esetében intervencióra van szükség, és megállapítható, hogy melyik egészségmagatartási faktorral érhetjük el a legnagyobb egészségügyi hozadékot.

The effects of rheumatoid arthritis on Cypriot recreational athletes

Introduction: Recreational athletes may be hindered by systemic pathologies that appear as sport related injury, however on closer inspection they are later diagnosed with Rheumatoid Arthritis (RA). The aims of this study endeavour to investigate the effects of RA on recreational athletes in the Cypriot population, more specifically physical ability, mental perceptions, behavioural choices and the use of alternative therapeutic modalities of treatment. Methods: Six recreational athletes (3 males and 3 females, mean ± SD 41.33 ± 15.85 years) diagnosed with RA were selected for this study. All participants were of Cypriot nationality and were involved in physical activity of 5+ hours per week. Participants were required to undergo a Multi-Dimensional Health Assessment Questionnaire (MDHAQ) and a semi-structured reflective interview. Results: The data collected from both the interview and the MDHAQ are directly related to the participant’s current state (present time evaluation) of disease. Participants in this study had a mean score of 3.04 resulting in a moderate severity rating on the MDHAQ. Seven prominent reoccurring themes were present amongst the six participants. Discussion: Themes indicate an overlap in patient phenomenon and perspective. The detailed insights may possibly aid the future development and research into the effects of RA on patient well-being, a more optimal treatment and care plan for therapy and support. Conclusion: Recreational athletes suffering from RA may be limited in daily physical activity and participation in recreational activity. The purpose of this study intended to draw themes between RA, physical activity limitations and recreational athlete perspectives.

Changes in Stadium Sports Spectators Customer Experiences

Over the centuries, in most countries of the world, stadiums have changed and evolved, and with it, the behaviour and ways of experience of their visitors and spectators have certainly transformed. With improvements in-home entertainment systems and internet connectivity occurring all the time, sports fans have a greater capacity to build themselves a viewing experience that fits their preferred specifications, right in the comfort wherever they are: airplane, hotel, office, or their own room. Subsequently, sports stadiums are in the process of challenge and technological evolution, including implementation of various innovations. It attempts to create smooth, strong impressive experience and appeals to attract spectators out of their mediatory watching and to bring them into the stadium, wherever it is situated. In the current paper we investigate and review the critical areas and identify the phenomena of transformations addresses to deliver a next-generation stadium experience that is affective enough to compete with the cost, comfort, impressions benefits of “mobile” spectatorship (Thomson, Potter, 2017). A multidimensional content analysis (Tharenou, 2010) of collected data let us outline the key area of stadium technological transformation, referring to the customer-centric approach (McAlexander et al., 2002; Zaky & Neely, 2018). We define and outline the key areas of changes in SSCX in order to better predict their nature, courses and impact, projecting future perspective research directions.