A genetikában új korszak kezdődött 17 éve, amikor a petúniában felfedezték a koszuppressziót. Később a koszuppressziót azonosították a növényekben és alacsonyabb rendű eukariótákban megfigyelt RNS-interferenciával (RNSi). Bár a növényekben ez ősi vírusellenes gazdaszervezeti védekezőmechanizmus, emlősökben az RNSi élettani szerepe még nincs teljesen tisztázva. Az RNSi-t rövid kettős szálú interferáló RNS-ek (short interfering RNA, siRNS) irányítják. A jelen cikkben összefoglaljuk az RNSi történetét és mechanizmusát, az siRNS-ek szerkezete és hatékonysága közötti összefüggéseket, a célsejtbe való bejuttatás virális és nem virális módjait. Az siRNS-ek klinikai alkalmazásának legfontosabb akadálya az
in vivo
alkalmazás. Bár a hidrodinamikus kezelés állatokban hatékony, embereknél nem alkalmazható. Lehetőséget jelent viszont a szervspecifikus katéterezés. A szintetizált siRNS-ek ismert mellékhatásait szintén tárgyaljuk. Bár a génterápia ezen új területén számos problémával kell szembenézni, a sikeres
in vitro
és
in vivo
kísérletek reményt jelentenek emberi betegségek siRNS-sel történő kezelésére.
Hydrophobic scaffolds of pH-sensitive cationic lipids contribute to miscibility with phospholipids and improve the efficiency of delivering short interfering RNA by small-sized lipid nanoparticles
