Furfural Production from Agricultural Residues Using Different Intensified Separation and Pretreatment Alternatives. Economic and Environmental Assessment

Author(s):  
Gabriel Contreras-Zarazúa ◽  
Mariano Martin-Martin ◽  
Eduardo Sánchez-Ramirez ◽  
Juan Gabriel Segovia-Hernández
2021 ◽  
Vol 228 ◽  
pp. 01010
Author(s):  
Oleg Bazaluk ◽  
Valerii Havrysh ◽  
Vitalii Nitsenko

Agricultural residues, including straw, are important energy feedstock for electricity generation. This study aims to develop a model for energy and environmental assessment of straw production, taking into account its life cycle. The proposed mathematical model allows us to distribute input energy (into any crop production) and emit carbon dioxide (during crop production) between grain and straw formation. It takes into account direct energy input (fuels, electricity, etc.), indirect energy input (fertilizer, herbicide, etc.), and energy required in manufacturing agricultural tractors and implements. It has been found that straw formation consumes from 41 to 66 % of the total energy input and CO2 emissions.


TAPPI Journal ◽  
2014 ◽  
Vol 13 (6) ◽  
pp. 19-24
Author(s):  
TROY RUNGE ◽  
CHUNHUI ZHANG

Agricultural residues and energy crops are promising resources that can be utilized in the pulp and paper industry. This study examines the potential of co-cooking nonwood materials with hardwoods as means to incorporate nonwood material into a paper furnish. Specifically, miscanthus, switchgrass, and corn stover were substituted for poplar hardwood chips in the amounts of 10 wt %, 20 wt %, and 30 wt %, and the blends were subjected to kraft pulping experiments. The pulps were then bleached with an OD(EP)D sequence and then refined and formed into handsheets to characterize their physical properties. Surprisingly, all three co-cooked pulps showed improved strength properties (up to 35%). Sugar measurement of the pulps by high-performance liquid chromatography suggested that the strength increase correlated with enriched xylan content.


2011 ◽  
Vol 60 (1) ◽  
pp. 259-272 ◽  
Author(s):  
István Sisák ◽  
Tamás Pőcze

Az Európai Unió 2002-es „Egy tematikus talajvédelmi stratégia felé” című közleményében definiálta a talaj funkcióit és a talajainkat veszélyeztető legfontosabb nyolc tényezőt, melyek a következők: erózió, talaj szervesanyag-csökkenés, talajszennyezés, talajlefedés, talajtömörödés, talaj biodiverzitás csökkenés, szikesedés, árvizek és földcsuszamlások. Az „Environmental Assessment of Soil for Monitoring” (ENVASSO) Projekt az EU 25 tagállamának részvételével, egy harmonizált módszertan kidolgozását tűzte ki célul a talajtulajdonságokban bekövetkező változások nyomon követésére. Ennek érdekében minden egyes talajt veszélyeztető tényező vizsgálatára egy indikátor hármast (TOP3) dolgozott ki. A talajainkat veszélyeztető nyolc tényező közül a talaj biodiverzitás csökkenésével foglalkozunk részletesen, melynek legfontosabb kiválasztott indikátorai: a földigiliszta (BIO1) és ugróvillás (BIO2) diverzitás (fajdiverzitás), és a mikrobiológiai talajlégzés (BIO3) (biológiai funkció). Kutatásunk célkitűzése az volt, hogy az ENVASSO által javasolt módszertan kivitelezhetőségét teszteljük a Szent István Egyetem Tangazdaságában egy eróziós katéna mentén. Megállapítottuk, hogy a talaj biodiverzitása csökkent az erózió mértékének növekedésével, valamint a módszertan megfelelő tervezéssel alkalmas monitoring célra.


2011 ◽  
Vol 60 (1) ◽  
pp. 245-258 ◽  
Author(s):  
Barbara Simon ◽  
Anita Gál ◽  
Zsófia Marosfalvi ◽  
Péter Hegymegi ◽  
Balázs Szeder ◽  
...  

Az Európai Unió 2002-es „Egy tematikus talajvédelmi stratégia felé” című közleményében definiálta a talaj funkcióit és a talajainkat veszélyeztető legfontosabb nyolc tényezőt, melyek a következők: erózió, talaj szervesanyag-csökkenés, talajszennyezés, talajlefedés, talajtömörödés, talaj biodiverzitás csökkenés, szikesedés, árvizek és földcsuszamlások. Az „Environmental Assessment of Soil for Monitoring” (ENVASSO) Projekt az EU 25 tagállamának részvételével, egy harmonizált módszertan kidolgozását tűzte ki célul a talajtulajdonságokban bekövetkező változások nyomon követésére. Ennek érdekében minden egyes talajt veszélyeztető tényező vizsgálatára egy indikátor hármast (TOP3) dolgozott ki. A talajainkat veszélyeztető nyolc tényező közül a talaj biodiverzitás csökkenésével foglalkozunk részletesen, melynek legfontosabb kiválasztott indikátorai: a földigiliszta (BIO1) és ugróvillás (BIO2) diverzitás (fajdiverzitás), és a mikrobiológiai talajlégzés (BIO3) (biológiai funkció). Kutatásunk célkitűzése az volt, hogy az ENVASSO által javasolt módszertan kivitelezhetőségét teszteljük a Szent István Egyetem Tangazdaságában egy eróziós katéna mentén. Megállapítottuk, hogy a talaj biodiverzitása csökkent az erózió mértékének növekedésével, valamint a módszertan megfelelő tervezéssel alkalmas monitoring célra.


Sign in / Sign up

Export Citation Format

Share Document