Lead Speciation by HPLC--ICP--AES and HPLC--ICP--MS

1991 ◽  
Vol 29 (3) ◽  
pp. 98-102 ◽  
Author(s):  
A. Al-Rashdan ◽  
D. Heitkemper ◽  
J. A. Caruso
Keyword(s):  
Lead Speciation ◽  
Icp Ms

Characterization of lead-bearing phases in municipal waste combustor fly ash

1996 ◽  
Vol 54 ◽  
pp. 516-517
Author(s):  
L. L. Sutter ◽  
G. R. Dewey ◽  
J. F. Sandell
Keyword(s):  
Fly Ash ◽  
Bottom Ash ◽  
Municipal Waste ◽  
Primary Concern ◽  
Leaching Behavior ◽  
Waste Combustion ◽  
Lead And Cadmium ◽  
Lead Speciation ◽  
Accepted Practice

Municipal waste combustion typically involves both energy recovery as well as volume reduction of municipal solid waste prior to landfilling. However, due to environmental concerns, municipal waste combustion (MWC) has not been a widely accepted practice. A primary concern is the leaching behavior of MWC ash when it is stored in a landfill. The ash consists of a finely divided fly ash fraction (10% by volume) and a coarser bottom ash (90% by volume). Typically, MWC fly ash fails tests used to evaluate leaching behavior due to high amounts of soluble lead and cadmium species. The focus of this study was to identify specific lead bearing phases in MWC fly ash. Detailed information regarding lead speciation is necessary to completely understand the leaching behavior of MWC ash.

Comparison of ICP-MS and direct mercury analyzer for the analysis of mercury in pharmaceuticals

Planta Medica ◽  
2015 ◽  
Vol 81 (16) ◽  
Author(s):  
Y Kho ◽  
M Kim ◽  
NY Park ◽  
H Park ◽  
JH Shin
Keyword(s):  
Direct Mercury Analyzer ◽  
Icp Ms ◽  
Mercury Analyzer

Micro minerales en hígado de Ovis canadensis mexicana Merriam, y Odocoileus hemionus eremicus Mearns en Sonora, México

2020 ◽  
Vol 13 (6) ◽  
Author(s):  
Genaro Olmos Oropeza ◽  
Guillermo Espinosa Reyes ◽  
Fernando Isaac Gastelum Mendoza ◽  
Luis Antonio Tarango Arámbula ◽  
Saúl Ugalde Lezama ◽  
...  
Keyword(s):  
Odocoileus Hemionus ◽  
Ovis Canadensis ◽  
Palabras Clave ◽  
Icp Ms ◽  
Ovis Canadensis Mexicana

Introducción: El borrego cimarrón (BC) y venado bura (VB) son las especies cinegéticas más importantes en el noroeste de México, sus poblaciones pueden ser afectadas por deficiencias de micro-minerales. Objetivo: Determinar la concentración de los micro-minerales Fe, Cu, Zn, Se, Mn, Co y Cr en hígado como indicadoras de deficiencias/excesos en BC y VB. Materiales y métodos: El estudio se realizó en la UMA “Rancho Noche Buena”, Hermosillo, Sonora, México. A tres BC y cinco VB se les tomaron muestras de hígado. Los micro-minerales se determinaron en espectrómetro de masas con plasma acoplado inductivamente cuadrupolo (ICP-MS) y los análisis se validaron utilizando una muestra de referencia. Resultados: En BC los contenidos promedio de Fe, Cu, Zn, Se, Mn, y Cr fueron de 114.8, 60.9, 63.8, 1.1, 2.6, y 0.15 mgkg-1, y en VB de 183.9, 28.9, 44.6, 1.2, 2.6, y 0.17 mgkg-1, respectivamente, los cuales son adecuados para animales sanos. Sin embargo, una muestra de BC y dos de VB presentaron deficiencias de Cu, y 60% de los VB de Zn. Asimismo, los contenidos de Co en BC y VB fueron 14.6 y 12.3% inferiores al nivel adecuado. Conclusiones: En BC (n=3) los contenidos de Fe, Zn, Se y Mn fueron adecuados y el Cu fue parcialmente adecuado, en una muestra fue deficiente. En VB, los contenidos de Fe, Se y Mn fueron adecuados. Los contenidos de Cu y Zn fueron parcialmente adecuados en el 40 y 60% de los VB, donde estuvieron en nivel de deficiencia. El Co fue deficiente en ambas especies. Palabras clave: Diagnóstico; microelementos; deficiencias, borrego cimarrón, venado bura.

A talajminták szelénformáinak változása tárolás során

2008 ◽  
Vol 57 (1) ◽  
pp. 47-56
Author(s):  
Éva Széles ◽  
Béla Kovács ◽  
József Prokisch ◽  
Zoltán Győri
Keyword(s):  
Icp Ms

A határkoncentrációkkal kapcsolatos vizsgálatokban a természetes körülmények között folytatott szabadföldi kísérletek elhagyhatatlanok. A kísérletek csak tartamjelleggel folytathatók, hiszen csak így juthatunk statisztikailag megalapozott eredményekhez, amelyek segítségével, pl. olyan környezetvédelem szempontjából fontos terhelési és toxicitási határkoncentrációkat állapíthatunk meg, amelyek biztonságos útmutatást adnak a gazdálkodásban, szaktanácsadásban, és a környezetvédelmi előírásokat is jól teljesítik. A határkoncentrációk megállapításánál azért fontos tartamkísérleteket folytatni minden országban, mivel az adott területen speciálisan jellemző és egyedi a földtani, hidrológiai, éghajlati és az agronómiai–gazdálkodási környezet. Így a határkoncentrációk ennek megfelelően alakulnak.A tartamkísérletek mintáinak tárolhatósága, tárolási stabilitása nagyon fontos kérdés. Hazánkban Kádár Imre a szennyezések vizsgálatára állított be egy mikroelem-terheléses kísérletet 1991-ben az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet Nagyhörcsöki Kísérleti Telepén, mészlepedékes csernozjom talajon. A kísérletben 13 mikroelemet juttattak ki a területre és vizsgálták az alkalmazott sók különböző dózisainak a szántóföldi növényekre, valamint a talajéletre gyakorolt hatását. A szelént Na 2 SeO 3 -ként juttatták ki.A nagyhörcsöki kísérlet szelénes kezelésű mintáinak modellezésére a területről származó kontrolltalajmintát laboratóriumban kezeltük 10 mg·l -1 koncentrációjú nátrium-szelenit oldattal. A területről származó kontrolltalajminta felhasználásával, a tartamkísérlet mintáiban mérhető szelénformák stabilitásának vizsgálatához biztosítottuk az eredeti mintamátrixot. A mintákat homogenizáltuk, majd 5 hónapon át három különböző hőmérsékleten (-20, 4 és 25 °C) tároltuk, 3 ismétlésben. 5 hónap elteltével IC-ICP-MS (ionkromatográf–induktív csatolású plazma–tömegspektrométer) kapcsolt rendszerrel vizsgáltuk a minták szelénformáit, amelyeket a talaj hideg vizes (25 °C) extraktumában határoztuk meg. Az elemzett minták vizsgálati eredményéből megállapítható volt, hogy a fagyasztóban (-20 °C) és hűtőszekrényben (4 °C) tárolt minták szelénformái megfelelően stabilak; ezekben a mintákban nem történt változás. A szobahőmérsékleten tárolt talajban a szelenit kis mennyisége szerves formákká alakult, ez azonban olyan csekély mértékű volt (< 0,01%), ami a kísérlet szempontjából nem számottevő. A szelenit–szelenát átalakulás szobahőmérsékleten sem következett be. A szelenit átalakulása szelenáttá és szerves formákká szabadföldi k_

Sign in / Sign up

Export Citation Format

Share Document