Összefoglaló.
Bevezetés: A hiatus hernia egy anatómiai betegség; gyakoribb
előfordulása idősebbeknél jelezheti, hogy a betegség idővel előrehalad,
súlyosbodik. Elhanyagolt esetben szövődmények alakulhatnak ki, melyek növelhetik
a perioperatív mortalitást. Célkitűzés: A laparoszkópos
hiatusrekonstrukciók sebészetében szerzett műtéti tapasztalataink ismertetése
mellett igyekeztünk statisztikailag alátámasztható korrelációt találni a
rekeszizom-defektus anatómiai paraméterei, valamint a betegek életkora között.
Módszer: Retrospektív tanulmányunk keretében elemeztük azon
betegeinket, akik laparoszkópos hiatus hernia műtéten estek át egy 58 hónapos
(2016. január–2020. október) vizsgálati periódus során. A rekeszi defektus
méreteit endoszkópos vonalzóval a műtét közben megmértük, a hiatus oesophagei
felszínét standard matematikai formula segítségével számoltuk ki. A sürgősséggel
műtétre kerülő betegeink adatait külön elemeztük. Statisztikai
analízis: A defektus mérete és a betegek életkora és magassága
közötti korrelációt a Spearman-féle ró (ρ)-korreláció segítségével állapítottuk
meg. A szignifikanciaszint p≤0,05 volt. Eredmények: Az elektív
csoportban 142 operált páciensből 47 beteg mérési adatai feleltek meg a
kritériumoknak. Az átlagéletkor 64,7 ± 12,7 év volt, 33 páciens volt nő (70,2%),
az átlagos testtömegindex 28,8 ± 5,5 kg/m2 volt. A defektus haránt
átmérője és felszíne szignifikáns pozitív korrelációt mutatott a betegek
életkorával (p≤0,05). Akut indikációval 5 beteg került műtétre; a defektus
méretét illetően hasonló eredményeket tapasztaltunk, mint az elektív csoportnál,
2 esetben azonban súlyos szövődmények alakultak ki.
Következtetés: A betegség mögött húzódó anatómiai okok jobb
megértése és a megfigyeléseink alapján módosított sebésztechnika reményeink
szerint csökkentheti a hosszú távú kiújulások számát a jövőben. Az időben
elvégzett elektív beavatkozás alacsonyabb mortalitással, kevesebb szövődménnyel
és rövidebb hospitalizációval jár együtt. Orv Hetil. 2021; 162(19): 754–759.
Summary.
Introduction: Hiatal hernia is an anatomical disease, and the
higher incidence for elderly patients suggests that it is progressing over time.
Neglected cases can cause serious complications, raising perioperative
mortality. Objective: We are presenting our experience in
laparoscopic hiatal reconstructions. Our main goal is to find a statistical
correlation between the anatomical parameters of the hiatal defect and the
patients age. Method: Surgical data were reviewed
retrospectively for patients who underwent laparoscopic hiatal hernia repair
between January 2016 and October 2020. Dimensions of the hiatal defect were
measured intraoperatively with an endoscopic ruler. The defect size was
calculated using a standard formula. The acute surgeries were analyzed as a
separate arm of the study. Statistical analysis: The
correlation between the patients age and the size of the defect were calculated
using Spearman’s rho (ρ) correlation. The level of significance was p≤0.05.
Result: In the elective group, out of 142 patients 47 met
the inclusion criteria. The mean age was 64.7 ± 12.7 years, 33 patients were
women, and the mean BMI was 28.8 ± 5.5 kg/m2. Patient age showed
significant positive correlation with the transverse dimension and the size of
the hiatal defect. 5 patients underwent surgery due to acute indications. We
found similarities in the size of the defects; at 2 patients we documented
severe complications. Conclusions: A better understanding of
the underlying anatomical disorders and the consecutively modified surgical
technique will hopefully reduce the long-term recurrencies in the future. The
elective surgery performed in the right time results in lower mortality, less
complications and shorter hospitalization time. Orv Hetil. 2021; 162(19):
754–759.
Tapasztalataink a rekeszsérvek laparoszkópos sebészetével
