scholarly journals Semi-Supervised Recurrent Neural Network for Adverse Drug Reaction mention extraction

2018 ◽  
Vol 19 (S8) ◽  
Author(s):  
Shashank Gupta ◽  
Sachin Pawar ◽  
Nitin Ramrakhiyani ◽  
Girish Keshav Palshikar ◽  
Vasudeva Varma
1998 ◽  
Vol 54 (4) ◽  
pp. 315-321 ◽  
Author(s):  
A. Bate ◽  
M. Lindquist ◽  
I. R. Edwards ◽  
S. Olsson ◽  
R. Orre ◽  
...  

2020 ◽  
Vol 39 (6) ◽  
pp. 8927-8935
Author(s):  
Bing Zheng ◽  
Dawei Yun ◽  
Yan Liang

Under the impact of COVID-19, research on behavior recognition are highly needed. In this paper, we combine the algorithm of self-adaptive coder and recurrent neural network to realize the research of behavior pattern recognition. At present, most of the research of human behavior recognition is focused on the video data, which is based on the video number. At the same time, due to the complexity of video image data, it is easy to violate personal privacy. With the rapid development of Internet of things technology, it has attracted the attention of a large number of experts and scholars. Researchers have tried to use many machine learning methods, such as random forest, support vector machine and other shallow learning methods, which perform well in the laboratory environment, but there is still a long way to go from practical application. In this paper, a recursive neural network algorithm based on long and short term memory (LSTM) is proposed to realize the recognition of behavior patterns, so as to improve the accuracy of human activity behavior recognition.


2008 ◽  
Vol 149 (19) ◽  
pp. 883-887 ◽  
Author(s):  
Henriette Kopcsányi ◽  
Julianna Feldmann ◽  
Zsófia Péch ◽  
Ágnes Jurcsik

Az adverz gyógyszerreakciók különféle klinikai megjelenési formái alapján a kiváltó gyógyszerre nehéz következtetni. A gyanúba vett gyógyszerek elhagyása után fellépő javulás vagy az empirikus tapasztalat, esetleg irodalmi adatok alapján lehet a felelős gyógyszert feltételezni. A gyógyszerérzékenység bizonyítása bonyolult, jól átgondolt orvosi tevékenység útján lehetséges, és azokban az esetekben szükséges, amikor a gyanús gyógyszer más vegyületcsoportba tartozó szerrel nem helyettesíthető, és a betegnek feltétlenül szükséges szednie. A jelen közlemény célja egy eset kapcsán körvonalazni azokat a lehetőségeket és veszélyeket, melyek a kivizsgálás során alkalmazhatók, illetve megjelenhetnek. A kivizsgálás során használt módszerek a gyanúba vett gyógyszerekkel – lamotrigin, risperidon, sertralin – zopiclonum, atorvastatin elvégzett epicutan teszt során egyedül a sertralin adott a multiform tünetekkel azonos pozitív reakciót. A pozitív bőrteszt területéről készült hisztológiai vizsgálat eredménye visszautalt az eredetileg észlelt klinikai formára (erythema exsudativum multiforme Stevens–Johnson-szindróma). A beteg bipoláris affektív zavara miatt a negatív bőrtesztet adó készítményekkel per os provokáció történt, ez azonban a beteg számára kockázatos, de az egyetlen megbízható és biztos módszer. Az elvégzett per os expozíció során a törzsön a lamotrigintől már tört adag bevételét követően három órán belül diffúz erythema, 12 órán belül az alkalmazott szteroid- és antihisztamin-kezelés ellenére scarlatiniform exanthema jelent meg. Az eset érdekessége, hogy a gyanúba vett gyógyszerek során epicutan teszttel egy gyógyszer érzékenysége igazolódott, azonban a másik gyanúba vett készítménnyel végzett pozitív per os expozíciós próba is váratlanul tünetet provokált (scarlatiniform, azonnali reakciót). Megállapítható, hogy csupán egy bizonyos módszer még a klinikai képpel való egyező eredmény alapján sem elegendő adverz gyógyszerreakció provokáló tényezőjének bizonyítására.


Sign in / Sign up

Export Citation Format

Share Document