Az anya–magzat kötődést felmérő MFAS-HU-20 skála pszichometriai jellemzőinek és összefüggéseinek vizsgálata a Kohorsz ’18 kutatás várandós szakaszának mintáján

Elméleti háttér: Az anya–magzat kötődés gyakran vizsgált, ugyanakkor bizonytalan tartalmú konstruktum. A korábbi kutatásokban egymásnak ellentmondó eredmények születtek a jelenség dimenzionalitásával és korrelátumaival kapcsolatban. Cél: A szerzők célja, hogy a magyarországi várandósok populációjára reprezentatív mintán vizsgálják meg az anya– magzat kötődés konstruktumát, és felmérjék annak bizonyos szociodemográfiai és pszichoszociális változókkal való együttjárását. Módszerek: Az elemzés a Kohorsz ’18 Magyar Születési Kohorszvizsgálat első, várandós szakaszának adatain történt, harmadik trimeszterben járó várandósok körében (n = 7115). Az adatok forrását a védőnők által szóban, valamint önkitöltős formában begyűjtött kérdőíves adatok szolgáltatták. Az anya– magzat kötődés felmérése a Maternal–Fetal Attachment Scale magyar nyelvű, 20 tételes változatával történt. Eredmények: A Maternal–Fetal Attachment Scale-HU-20 kétfaktoros struktúrába szerveződött, egy 15- és egy 5-tételes alfaktorba. Az elfogadható belső konzisztenciájú faktorokat Hangolódás (Cronbach-α = 0,795) és Interakció (Cronbach-α = 0,606) alskáláknak neveztük el. Kétváltozós statisztikai elemzésekben az anya–magzat kötődés összpontszáma a vizsgált változók (kor, gesztációs hét, társas támogatottság, pozitív és negatív párkapcsolati interakciók, depresszió, általános és várandóssággal összefüggő szorongás, paritás, iskolai végzettség, partnerkapcsolati helyzet, jövedelem) mind-egyikével szignifikáns összefüggést mutatott, legszámottevőbb összefüggést a társas támogatottsággal (τb = 0,166; p < 0,001) és a pozitív párkapcsolati interakciókkal (τb = 0,202; p < 0,001). A két aldimenzió számos prediktor változóval eltérő mértékben és/vagy irányban függött össze. Többváltozós elemzésben a vizsgált változók hatása, a kor, a negatív párkapcsolati interakciók és a partnerkapcsolati helyzet kivételével szignifikánsnak bizonyult, továbbá az alacsonyabb iskolai végzettségű és alacsonyabb jövedelmű csoporthoz való tartozás inkább a kötődés interaktív aspektusaival, míg a magasabb végzettség a kötődés hangolódó aspektusaival járt együtt. Következtetések: Az anya–magzat kötődés reprezentatív mintán való vizsgálata hozzájárulhat az anya–magzat kötődést befolyásoló demográfiai és pszichoszociális tényezők kölcsönhatásainak megismeréséhez és az eltérő társadalmi hátterű nők várandósság-élményének jobb megértéséhez.Introduction: Maternal–fetal attachment is a widely studied concept with debated latent content. Previous research found controversial results considering its dimensionality and associations. Aim: Investigation of the construct of maternal–fetal attachment, and its associations with certain sociodemographic and psychosocial variables in a representative sample of Hungarian pregnant women. Method: The analysis was conducted among pregnant women in the third trimester (n = 7115), from Cohort ’18 Growing up in Hungary. Questionnaire data were collected from participants by health visitors. Maternal–fetal attachment was assessed using the 20-item version of the Hungarian Maternal–Fetal Attachment Scale. Results: A two-factor solution emerged, consisting of the dimensions „attunement” (15 items, Cronbach’s α = 0.795) and „interaction” (5 items, Cronbach’s α = 0.606) with acceptable internal consistencies. Bivariate analyses showed significant associations between the total score of maternal–fetal attachment and maternal age, education, parity, partnership status, income, gestational age, perceived social support, positive and negative interactions with the partner, depression, general and pregnancy related anxiety. Highest correlations were found with perceived social support (τb = 0.166, p < 0.001) and positive interactions with the partner (τb = 0.202, p < 0.001). The two subscales were associated with the variables with varied magnitude and/or direction. In the multivariate analyses, all the variables had significant effect on maternal–fetal attachment except maternal age, negative interactions with the partner and partnership status. Lower maternal education and income were more strongly associated to “interaction”, while higher maternal education was more strongly associated to “attunement”. Conclusions: The study of maternal–fetal attachment in representative samples helps us understand the interaction between relevant sociodemographic and psychosocial variables and provides insight into the varied experience of maternal–fetal relation of women from different social background.