scholarly journals Trifolium pratense: A New Activator of Purine Degradation

2018 ◽  
Vol 3 (4) ◽  
Author(s):  
Hikmet Can Çubukçu
Keyword(s):  
Trifolium Pratense ◽  
Purine Degradation

Long-term fertilization experiments on a natural grassland on calcareous meadow soil

2010 ◽  
Vol 59 (2) ◽  
pp. 255-268
Author(s):  
István Harmati
Keyword(s):  
Trifolium Pratense ◽  
Poa Pratensis ◽  
Festuca Pratensis ◽  
Meadow Soil ◽  
Medicago Lupulina ◽  
Arrhenatherum Elatius ◽  
Natural Grassland ◽  
Fertilization Experiments ◽  
Agropyron Repens

Sekély humuszos szintű, erősen karbonátos réti talajon kialakult természetes (Achilleo-Festucetum pseudovinae) gyepen beállított tartamkísérletekben vizsgáltuk a műtrágyázás kérdéseit a gyep növényi összetételének megjavítása, termésének növelése és minősége javítása céljából. A kísérlet humuszban gazdag, nitrogénnel és káliummal igen jól ellátott, de foszforban szegény talaján az N- és P-műtrágya 2-2 adagját szólóban és kombinációikban alkalmaztuk. Az öntözetlen kísérletet 28, az öntözöttet 14 éven át folyamatosan, széleskörűen vizsgáltuk. Megállapításainkat a következőkben foglaljuk össze. – A gyep növényi összetételét a N- és a P-műtrágyák adagjaiktól és kombinációiktól függően megváltoztatták. A nitrogén a füvek, a foszfor a pillangósok versenyképességét fokozta és segítette elő növekedését. Az önmagában alkalmazott N-műtrágya a talaj nagyfokú P-szegénysége miatt nem gyakorolt pozitív hatást a gyepre. A P-műtrágya viszont kedvező változásokat okozott: a füvek fejlődésének elősegítése mellett nagymértékben növelte a pillangósok borítási értékét és tömegarányát, különösen az öntözött parcellákon. Öntözetlen viszonyok között a réti perje (Poa pratensis), a sovány csenkesz (Festuca pseudovina) és a komlós lucerna (Medicago lupulina) alkotta a gyep termésének túlnyomó részét, néhány egyéb fű- és pillangósvirágú komponens társaságában. Az öntözött kísérletben a pillangósok abszolút uralma mellett gyakran a réti perje jutott vezető szerephez. A pillangósok közül az eperhere (Trifolium fragiferum), a komlós lucerna (Medicago lupulina) és a vörös here (Trifolium pratense) váltakozva jutott uralomra. Az időjárás nagyban befolyásolta a gyep pillangós komponenseinek tömegarányát. Az NP kombinációkban a pillangósok tömegaránya erősen lecsökkent, különösen a nagyobb N-adag használata esetén. Öntözetlen területen a sovány csenkesz és a réti perje változó arányban alkotta a gyep termésének túlnyomó részét. Az öntözött parcellákon azonban a réti perje abszolút uralkodóvá vált és az egyre jobban előretörő tarackbúza (Agropyron repens) is jelentősen részt vett a termés kialakításában, elsősorban a nagyobb N-dózisú kombinációkban. A kísérlet 3. évtizedében a csapadékos években megjelent a francia perje (Arrhenatherum elatius) és a réti csenkesz (Festuca pratensis) is. – A gyep termését az önmagában alkalmazott N-műtrágya nem növelte jelentősen. Ezzel szemben a P-műtrágya nagy hatékonysággal 2–4-szeresére (3–5 t·ha–1-ra) növelte a gyep szénatermését, elsősorban a pillangósok nagyarányú térhódítása révén. 1 kg P2O5 öntözetlen körülmények között 43, míg öntözöttben 68 kg szénaterméstöbbletet eredményezett, sokévi átlagban. A 90 kg P2O5·ha–1 adag néhány év után soknak bizonyult. A legjobb eredményt a 200 kg N·ha–1 + 60 kg P2O5·ha–1 adaggal értük el, amellyel az öntözetlen területen – 28 év átlagában – 7,87, öntözötten – 14 év átlagában – 7,12 t·ha–1 szénatermést kaptunk. Az időjárás nagymértékben befolyásolta a termés mennyiségét és minőségét, legfőképpen a pillangósok tömegarányának változása révén, különösen az öntözetlen kísérletben. A három növedék tömegének aránya 7 évi átlagban, az öntözetlen kísérletben a szóló foszforkezeléseknél 48:37:15%, míg az NP kombinációknál 56:35:9% volt. Az öntözött területen ezek az arányok az előbbi sorrendben: 39:49:12, illetve 43:41:16%. A nitrogénből számított nyersfehérjehozam sokévi átlagban az öntözetlen kísérletben 428–550, míg az öntözöttben 560–760 kg·ha–1 volt. – A talaj felvehető tápanyagtartalma az évek során jelentősen megváltozott, különösen a talaj 0–10 cm-es rétegében. A P-trágyázás önmagában, de az NP kombinációiban is az adagoktól, illetve az ezek hatására kialakult termések mennyiségétől függő mértékben növelte a talaj P-tartalmát. A legjobbnak a 200 kg N·ha–1 + 60 kg P2O5·ha–1 kezelésű parcellákban bizonyult: a kísérlet 22. évében a talaj 0–10 cm-es rétegében a P-tartalom 260 mg P2O5·kg–1 lett, ami az erősen karbonátos talajok esetében igen jó P-ellátottságnak mondható. A K-ellátottság azonban az NP-kezeléseknél az optimális szint alá csökkent (172 mg K2O·kg–1) a termések nagyarányú K-kivonása következtében. Ezért néhány évi NP-trágyázás után K-pótlásra is szükség van.

Comparisons of Floral Response of Seed Lots of Dollard Red Clover, Trifolium pratense L. 1

Crop Science ◽  
1965 ◽  
Vol 5 (5) ◽  
pp. 425-428 ◽  
Author(s):  
R. J. Bula ◽  
R. G. May ◽  
C. S. Garrison ◽  
C. M. Rincker ◽  
J. G. Dean
Keyword(s):  
Trifolium Pratense ◽  
Red Clover ◽  
Trifolium Pratense L

Registration of Trifolium Pratense ✕ T. Diffusum Hybrid Germplasm 1 (Reg. No. GP 3)

Crop Science ◽  
1973 ◽  
Vol 13 (6) ◽  
pp. 777-778 ◽  
Author(s):  
Norman L. Taylor ◽  
Melvern K. Anderson
Keyword(s):  
Trifolium Pratense

Formononetin Ameliorates Cognitive Disorder via PGC-1α Pathway in Neuroinflammation Conditions in High-Fat Diet-Induced Mice

2019 ◽  
Vol 18 (7) ◽  
pp. 566-577 ◽  
Author(s):  
Xinxin Fu ◽  
Tingting Qin ◽  
Jiayu Yu ◽  
Jie Jiao ◽  
Zhanqiang Ma ◽  
...  
Keyword(s):  
Alzheimer’S Disease ◽  
Alzheimer's Disease ◽  
High Fat Diet ◽  
Trifolium Pratense ◽  
Amyloid Β ◽  
Cognitive Disorder ◽  
Mechanism Study ◽  
High Fat ◽  
Neuroprotective Effects ◽  
Underlying Mechanisms

Background: Alzheimer’s disease is one of the most common neurodegenerative diseases in many modern societies. The core pathogenesis of Alzheimer’s disease includes the aggregation of hyperphosphorylated Tau and abnormal Amyloid-β generation. In addition, previous studies have shown that neuroinflammation is one of the pathogenesis of Alzheimer’s disease. Formononetin, an isoflavone compound extracted from Trifolium pratense L., has been found to have various properties including anti-obesity, anti-inflammation, and neuroprotective effects. But there are very few studies on the treatment of Alzheimer’s disease with Formononetin. Objective: The present study focused on the protective activities of Formononetin on a high-fat dietinduced cognitive decline and explored the underlying mechanisms. Methods: Mice were fed with HFD for 10 weeks and intragastric administrated daily with metformin (300 mg/kg) and Formononetin (20 and 40 mg/kg). Results: We found that Formononetin (20, 40 mg/kg) significantly attenuated the learning and memory deficits companied by weight improvement and decreased the levels of blood glucose, total cholesterol and triglyceride in high-fat diet-induced mice. Meanwhile, we observed high-fat diet significantly caused the Tau hyperphosphorylation in the hippocampus of mice, whereas Formononetin reversed this effect. Additionally, Formononetin markedly reduced the levels of inflammation cytokines IL-1β and TNF-α in high-fat diet-induced mice. The mechanism study showed that Formononetin suppressed the pro-inflammatory NF-κB signaling and enhanced the anti-inflammatory Nrf-2/HO-1 signaling, which might be related to the regulation of PGC-1α in the hippocampus of high-fat diet -induced mice. Conclusion: Taken together, our results showed that Formononetin could improve the cognitive function by inhibiting neuroinflammation, which is attributed to the regulation of PGC-1α pathway in HFD-induced mice.

Influence of destructive bacteria and red clover (trifolium pratense L.) on the pesticides degradation in the soil

2021 ◽  
Author(s):  
Elmira A. Nazarova ◽  
Alexey V. Nazarov ◽  
Daria O. Egorova ◽  
Ludmila N. Anan’ina
Keyword(s):  
Trifolium Pratense ◽  
Red Clover ◽  
Trifolium Pratense L

scholarly journals Precrop Effect of Red Clover (Trifolium pratense L.) and Alfalfa (Medicago sativa L.) on the Population Development of the Northern Root-Knot Nematode Meloidogyne hapla Chitwood, 1949 and on Succeeding Crops—A Pot Study

Agronomy ◽  
2021 ◽  
Vol 11 (4) ◽  
pp. 722
Author(s):  
Renata Dobosz ◽  
Roman Krawczyk
Keyword(s):  
Population Density ◽  
Medicago Sativa ◽  
Trifolium Pratense ◽  
Red Clover ◽  
Continuous Cultivation ◽  
Nematode Population ◽  
Meloidogyne Hapla ◽  
Root Knot Nematode ◽  
Crop Species ◽  
Tomato Growth

The northern root-knot nematode, Meloidogyne hapla, is a major pest of many crop species. The objective of the study was to determine how M. hapla population dynamics is affected by two precrops, i.e., Trifolium pratense and Medicago sativa, in three crop durations: one, two and three years of continuous cultivation. Moreover, we set ourselves the task of evaluating the effect of the legume precrop soil on the growth of the succeeding tomato plant (Solanum lycopersicum) and on the nematode population. The experiment was performed outdoors in pots with naturally infected soil. Both precrop species investigated were found to modify the J2 nematode population density in the soil. The galls and nematode females with egg masses were observed on the roots of both studied plant species at the end of each growing season. They appeared to be more abundant on the red clover roots than on those of the alfalfa. The obtained data indicate that the spring soil sampling is more appropriate for the estimation of the M. hapla population density in the red clover precrop soil. The legume precrop soil had a limiting effect on tomato growth and fruit yield. The nematode population negatively influenced tomato growth. The experiment revealed that tomato plants could be planted in alfalfa precrop soil following at least three years of continuous alfalfa cultivation. The same cannot be said of the cultivation of red clover as a precrop for tomatoes.

Sign in / Sign up

Export Citation Format

Share Document